Ismét nem sikerült konszenzusos zárónyilatkozatot elfogadniuk a G20 agrárminisztereinek.
A G20-ak mezőgazdasági minisztereinek idei találkozója alkalmából Claudia Müller, a Német Szövetségi Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Minisztérium (BMEL) parlamenti államtitkára megerősítette, hogy az élelmiszer-, béke- és biztonságpolitikát együtt kell vizsgálni.
„Az élelmiszerpolitika egyben békepolitika is. Hiszen az élelmezésbiztonság segít elkerülni a háborúkat és a konfliktusokat, miközben a háborúk és a konfliktusok a globálisan romló élelmezésbiztonság és súlyosbodó éhezés fő okai a világban. Oroszország Ukrajna elleni, a nemzetközi jogot sértő agressziós háborúja ezt világossá tette. Aztán ott van a klímaválság is. Ezért fenntartható és reziliens élelmezési rendszerekre van szükségünk”.
Az India vezetésével lefolytatott idei találkozó középpontjában a fenntartható élelmezési rendszerekre való áttéréssel, a globális élelmezésbiztonsággal és az élelemhez való jog megerősítésével, valamint a jó globális együttműködéssel kapcsolatos kérdések álltak. A központi kérdésekben való egyetértés ellenére a G20-országok idén sem tudtak ismét konszenzusos zárónyilatkozatot elfogadni.
Müller szerint: „Tekintettel az Ukrajna ellen folyó orosz háborúra és annak a világ élelmiszerellátására gyakorolt súlyos következményeire, csak olyan nyilatkozatban tudtunk megállapodni, amely egyértelműen Oroszország elítélésével foglalkozik. Sajnos a G20 keretein belül nem sikerült konszenzusra jutni”.
Ennek ellenére fontos eredmények születtek, mivel a találkozó kulcskérdéseit illetően a G20-ak mezőgazdasági miniszterei megvitatták a következő témákat: a klíma és a biológiai sokféleség védelmének megerősítését, az élelmiszer-veszteség és -pazarlás elkerülését, a sokféle élelmiszer fogyasztásának előmozdítását és az „egy egészség” megközelítés megerősítését.
(Az „Egy egészség” [One Health] egy integrált, egységesítő megközelítés az emberek, az állatok és a környezet egészségének kiegyensúlyozására és optimalizálására. Ez különösen fontos az olyan globális egészségügyi veszélyek megelőzése, előrejelzése, felderítése és az azokra való reagálás szempontjából, mint a COVID-19 világjárvány. A megközelítés több ágazatot, tudományágat és közösséget mozgósít a társadalom különböző szintjein, hogy együtt dolgozzanak. Így olyan új és jobb ötletek születnek, amelyek a kiváltó okokat kezelik, és hosszú távú, fenntartható megoldásokat hoznak létre. A One Health megközelítés a közegészségügyi, állategészségügyi, közegészségügyi és környezetvédelmi ágazatok bevonására épül, különösen fontos témái az élelmiszer- és vízbiztonság, a táplálkozás, a zoonózisok [állatok és emberek között terjedő betegségek, mint például az influenza, a veszettség és a Rift-völgyi láz], a környezetszennyezés kezelése és az antimikrobiális rezisztencia [az antibiotikum-terápiával szemben ellenálló mikrobák megjelenése] elleni küzdelem.)
Claudia Müller szerint: „Különösen a nagy kihívások fényében nekünk, a G20-aknak folyamatos párbeszédet kell folytatnunk egymással. A különböző válságokat csak együtt lehet sikeresen kezelni. Ezért különösen szeretném megköszönni az indiai G20-elnökségnek a nagyfokú elkötelezettséget.”
A cikkhez szemlézett írások:
