Az idén Mórahalmon megrendezett VI. Magyar Paprika Napja szakmai nap a kiemelt témája a fűszerpaprika termesztés és feldolgozás volt. A rendezvény szervezői a FruitVeB mellett a NAIK, az MTA Kertészeti Bizottság Zöldségtermesztési Albizottsága, a ZKI és Mórahalom Önkormányzata voltak.

A délelőtti konferencián először Dr. Somogyi Norbert, a NAIK főigazgató helyettese és Csányi László Mórahalom alpolgármestere köszöntötte a résztvevőket.

Mindketten üdvözölték, hogy a fűszerpaprika nagy figyelmet kap, hiszen a hagyományok megőrzésével az ágazat megújítást igényel és ezért is fontosak az ágazat valamennyi szereplőjét mozgósító, nagyszabású rendezvények.

Mórahalom önkormányzata nagy örömmel adott otthont a rendezvénynek, miután évek óta részt vesz a Homokhátság Egyesület szervezésében egy komplex gasztronómiai programban. A projekt része a hagyományosan termesztett, magas minőségű fűszerpaprika előállítása, melynek keretében családi gazdaságok és az önkormányzati tulajdonú termelés összefogását, szaktanácsadását végzik, valamint építettek egy tradicionális utóérlelést biztosító szikkasztót, ahol a 70 termelő kb. 70 hektáron megtermelt nyers paprikáját utó érlelhetik. Így biztosítják a kisebb homokhátsági gazdaságok megélhetését.

A fűszerpaprika ágazat helyzete címmel Szokol Lajos, a Fűszerpaprika Terméktanács elnöke tartott előadást.

A magyar fűszerpaprika termesztés az elmúlt 20 évben jelentősen visszaesett, napjainkra 2000 hektárra zsugorodott. A visszaesés okait (piac) gazdasági és demográfiai változások összefüggései generálják. A fűszerpaprika hagyományosan kézimunka igényes növény, ezért termesztéséhez jelentős humán-erőforrás háttérre van szükség. A mezőgazdaság alacsony tőkeellátottságából adódóan ezt a magas költséget kevés gazdaság tudja finanszírozni. Mindezek mellet a közvetlen támogatási rendszer sem segíti a fűszerpaprika termesztést. 1 kg magyar fűszerpaprika szárítmány előállítása 900-1100 Ft-ba kerül, az import paprika féltermék ára szállítási költséggel együtt 500-700 Ft. Ezt a mértékű árkülönbséget csak egy szűkebb, nagyon igényes vevői réteg akarja és képes megfizetni, kizárólag a legmagasabb minőségi kategóriákban. A magyar fűszerpaprika termelésben és feldolgozásban előtérbe kerülnek a családi vállalkozások, amelyek nagy szakértelemmel rendelkeznek és folyamatosan magas minőségű termékekkel tudnak megjelenni a piacon. A fűszerpaprika feldolgozásra szakosodott nagyobb vállalkozások (kis és közép vállalatok) a magyar alapanyagok mellett egyre növekvő import alapanyag felhasználással állítják elő termékeiket: a húsipar és a fűszerkeverék gyártók döntően az alacsony vagy közepes minőségű őrleményeket részesítik előnyben az alapanyag beszerzési költségeik csökkentése érdekében. Az EU fogyasztói piacon tisztán magyar paprika nem, vagy csak elenyésző %-ban található. A belföldi fűszerpaprika piacon a multinacionális kereskedelmi hálózatok térnyerésével a minőség elsődlegessége háttérbe szorult.

A jelenlegi tendenciák alapján egyértelmű, hogy a fűszerpaprika ágazat nehéz helyzetben van. A termőterület csökkenése 2010-ben megállt, a jelenlegi állapotokhoz viszonyított növekedés nem várható a közel jövőben. A cél az lehet, hogy növeljük a minőséget, a termésátlagokban lévő tartalékkal 20-50%-kal emelhető a megtermelt mennyiség terület növelés nélkül is. Az alapanyag előállításához szükséges kutatómunkát, fajta fenntartást és fajtanemesítést kell ösztönözni. Az idénymunka közterheinek csökkentése hozzájárulhat a termesztési költségek csökkentéséhez. A támogatási rendszer olyan módon történő átalakítása, hogy az a magasabb hozzáadott értéket képviselő növények termesztését ösztönözze, szintén segítséget jelentene az ágazat számára. Korszerű öntözéstechnológiák támogatásával növelhető lenne a termésbiztonság. A szabadföldi termesztés hosszú távú fenntarthatósága, bővítése érdekében a termesztéstechnológiai eljárások további gépesítésére, és a paprikatermesztéshez kapcsolódó speciális gépészeti fejlesztésekre lenne szükség.

A magyar fűszerpaprika termesztési és feldolgozási technológiája és földrajzi adottságaink lehetővé teszik, hogy a kiváló minőség mellet a legbiztonságosabb őrleményt állítsuk elő a világon. Az őrlemények a legtisztábbak mikrobiológiai, toxikológiai és növényvédőszer-maradványok szempontjából is. Ennek hangsúlyozása és tudatosítása jelentős piaci előnyt jelenthet a jövőben. Az ökológiai termékek piaca világszinten dinamikus növekedést mutat. Ez együtt jár a bio fűszerek iránti kereslet emelkedésével. A magyar bio fűszerpaprika jelenleg is jó áron értékesíthető. Akár a többszörösét is el lehetne adni a jelenleg termelt mennyiségnek. A szigorú ellenőrzési rendszernek és a magas élelmiszer biztonsági követelményeknek köszönhetően nem jelentenek komoly konkurenciát a régiónkon kívüli termelők és forgalmazók. Az import alapanyaggal kiszolgált piacaink megtartása sőt növelése is nagyon fontos, hiszen ezen piaci szegmensről való lemondással a nagyobb feldolgozók jelentős gyengülése elkerülhetetlen lenne. Az eredetvédett „Szegedi Paprika” és „Kalocsai Paprika” értékesítésére kell alapozni a magyar fűszerpaprika őrlemény előállítás jövőjét. Ezen termékek a legmagasabb minőséget képviselik a világ fűszerpaprika termelésének palettáján. Erre kell elkészíteni az ágazati marketing-stratégiát, melynek végrehajtásával a magyar fűszerpaprika ismét visszakerülhet arra a helyre, melyet az elmúlt több mint 100 évben méltán vívott ki magának.

Fólia alatti termesztés – minőség és termésbiztonság fokozása a fűszerpaprika termesztésben– címmel dr. Slezák Katalin, egyetemi docens, Kerek Máté és Ugróczi-Nagy Kitti SZIE, Zöldség és Gombatermesztési Tanszék, munkáját Kerek Máté mutatta be.

Csaknem másfél évtizede, hogy az étkezési paprika példáját követve a fűszerpaprika termesztésben is komolyabb igény merült fel a termesztéstechnológia intenzitásának jelentős növelésére. A szabadföldi intenzív technológia mellett a fólia alatti termesztés tűnik alternatív megoldásnak.

A Szent István Egyetem Kertészettudományi Karának (korábban Budapesti Corvinus Egyetem Budai Campus) kísérleti üzemében kísérleteket végeztek a termesztési változatok összehasonlítására. Elsődleges céljuk a fólia alatti termesztés fejlesztése volt, ennek keretében fűtetlen fóliasátorban több technológiai elem hatását vizsgálták, mind a hozamra, mind pedig a minőségre vonatkozóan. Ehhez festékanyag- és cukortartalmat mértek, továbbá érzékszervi bírálatokat is végeztek. Tesztfajtaként a Délibáb hibridet használtak. A termesztéstechnológia intenzitását tekintve két fajtával (Délibáb, Kalorez) többféle változatot vizsgáltak.

A két év terméseredményeiről elmondható, hogy, a fóliasátorban a Délibáb fajtával végzett technológiai kísérletben őrleményhozamra számítva az állomány 0,50-0,54 kg-ot adott négyzetméterenként. A kísérlet két évének különböző időjárása ellenére a hozam nem volt jelentősen eltérő, a szabadföldi intenzív technológiában viszont egyes fajtáknál 30-40%-os különbséget is tapasztaltak. A hibridek (Bolero, Délibáb, Sláger) esetében két év átlagában a szabadföldi intenzív termesztésben 0,40, a fólia alatti termesztésben 0,50 kg/m2-es őrleményre számított hozamot kaptak.

A színanyag-értékeket tekintve, a két év alatt megvizsgált 175 mintában csak néhány, októberi szedésű esetében volt a 3 hetes utóérlelést követően 130 ASTA érték alatt az őrleményre számított festéktartalom. Az összes mintára nézve 193 ASTA érték volt az átlag. Fólia alatti termesztésben a Délibáb fajta esetében a 107 ASTA- 253 ASTA, az átlag pedig 195 ASTA volt a festéktartalom. Szabadföldön, intenzív termesztésben ugyanennél a fajtánál 1. évben 180 ASTA, a második évben 201 ASTA érték volt az átlag.

A termesztés intenzitását tekintve azt tapasztalták, hogy a két legintenzívebb változat, a szabadföldi átmeneti takarásos, valamint a fólia alatti termesztés alacsonyabb bőr festéktartalmat eredményez, azonban az összes saját mag és erezet felhasználásával készült őrlemény festéktartalma kedvező e technológiákkal. Ehhez az is hozzájárul, hogy intenzív technológiákban a termésen belül bőr/mag arány nagyobb, azaz az őrlemény végül kevesebb magot tartalmaz, mint a hagyományos szabadföldi termesztésben. Az érzékszervi bírálatok felhívták a figyelmet arra, hogy több intenzív technológiai változatban is viszonylag gyengébb illatú lehet az őrlemény. Az intenzitás fokozásával az őrlemény cukortartalma nő, azaz az utóérlelés során a cukrok jelentős része nem alakul át festékanyaggá.

A fajtaválasztás az őrlemény minősége szempontjából nagy jelentőségű, a vizsgálat eredménye szerint a szabadföldi intenzív és a fólia alatti termesztést tekintve ez fontosabb tényező, mint a technológiai változat. A szabadföldön alacsonyabb ASTA értékű őrleményt adó fajták fóliás termesztésben sem szerepeltek jól, míg egyes fajták mindkét termesztésmóddal kiemelkedő festéktartalmú őrleményt adtak. Az eredetileg hajtatásra nemesített, nagyobb termőképességű hibridek szabadföldön is megállják a helyüket.

Fólia alatti termesztésben a növénysűrűséget, művelésmódot és a szedések számának hatását Délibáb fajtával vizsgálták. A növénysűrűséget 4-6 tő/m2 között változtatva, a vizsgált minőségi paraméterekben egyértelmű hatást nem tudtak kimutatni. A művelésmódot, az állomány metszését és a támrendszer típusát munkaszervezési és terméshozam alapján érdemes kiválasztani. Az első szedés időpontjának és az összes szedésszámnak azonban nagy jelentősége van a minőséget tekintve. Egyes őrlemények makro- és mikroelem tartalmára mind a fajta, mind a termesztéstechnológia jelentős hatást gyakorol.

Paprikatermesztésben a tápoldatozás kérdésköre számos kérdést rejt még a hozam és a minőség növelése szempontjából is. Az étkezési paprika technológiájához viszonyítva a párhuzamok mellett jelentős különbségeket kell szem előtt tartani.

Az étkezési paprikatermesztés helyzete régiónkban címmel Tornyai Tibor, a Rijk Zwaan termékfelelőse tartott előadást.

A magyar paprikatermesztés évtizedek óta meghatározó szerepet tölt be a hazai zöldségtermesztésben, sőt nemzetközi viszonylatban is kiemelhető. A termőfelületek nagysága a ’90-es években a FruitVeB adatai alapján még 4-5000 ha körüli szabadföldi és 2000-2400 ha hajtatott felületből állt. A megtermelt paprika döntő hányada már ekkor is a hajtatásból származott. Napjainkban mintegy 1500 ha-on folyik szabadföldi termesztés és kb. 800 ha-on hajtatnak paprikát. A termésátlagok szabadföldön a 20 évvel ezelőtti 15 t/ha-ról 37 t/ha-ra, hajtatásban 8 kg/m2-ről 11,7 kg/m2-re nőttek. Magyarország termesztésének mértéke az előállított árumennyiséget tekintve stagnál, a nemzetközi paprika piacon betöltött szerepe ugyanakkor folyamatosan csökken.

A Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karán – több kertészettel és a DélKer-Tész Szövetkezettel együttműködve – több kutatás is készült a közelmúltban a paprikahajtatás gazdaságossági kérdéseivel kapcsolatosan. A közepes vagy jó színvonalon gazdálkodó paprikahajtató kertészetek a jelen gazdasági környezetben is megfelelő profitot tudnak realizálni fűtött termesztő berendezésekben. A korábban kedvezőbbnek gondolt nagybani értékesítés átlagárai már nem haladják meg pl.: a TÉSZ-ek által biztosított árakat. Tendencia, hogy az export hetekkel később indul, sok esetben csak június végén, július elején. Míg a ’90-es években szinte csak TV paprika került kiszállításra, addig ma már fehér paprikát a cégek csak kápiával együtt tudják értékesíteni, ez utóbbi aránya legalább 50%! A fokozódó munkaerőhiány, valamint a növekvő növényvédelmi problémák a hidegfóliás kertészeket stratégiájuk átgondolására készteti. Nagy a veszélye annak, hogy a fehér paprika termőfelülete tovább csökken. A kápia részaránya a termesztésből évről évre növekedett, aminek oka a kisebb munkaerő ráfordítás is. A magyar fogyasztók továbbra is elsősorban fehér paprikát vásárolja, a kápia elsősorban export termék.

Tornyai Tibor előadásában a fejlesztés, előrelépés lehetőségeit is felvázolta. Az export piacokon elsősorban a rendkívül szigorú növényvédőszer maradék értékek betartása jelent kihívást, ez a tény is ösztönzi a rezisztencianemesítést. Nem elégséges a minőségbiztosított kertészetekből kikerülő, 100%-os biztonsággal e növényvédelmi határértékeknek megfelelő árualap. Ezen mindenképp javítani kell! Az export lehetőségeit javítaná, ha a kikerülő magyar paprika minden esetben jó minőségben jelenne meg a német, cseh, skandináv, stb. áruházak polcain. Ha a magyar áru folyamatosan jó és főképp egyenletes minőségben, jó pultállósággal jelenne meg, a nyugat-európai igényes és nyitott vásárlók is nagyobb arányban vennék a magyar terméket. A nagyobb kiszállított mennyiség pedig a belső piacokra is kedvezően hatna. A fejlődést szolgálná a hazai értékesítésben meghatározó szerepet betöltő áruházakkal történő szorosabb együttműködés. Fontos probléma az is, hogy nincs pontosan megfogalmazva és kommunikálva, hogy mi a magyar paprikatermesztés célja, milyen termékre van pontosan szükség, ami főképp a hazai piacokra igaz. Ez világosan látható a kertészek fajtaválasztásában is. Így nem lehet kialakítani egységes árualapot és megjelenést Az itthoni kínálatban a tavaszi és őszi időszakban, sőt még télen is általánosan hozzáférhető a prémium minőségű, extra vagy I. osztályú paprika is az alacsonyabb minőségi kategóriák mellett, addig nyáron sokszor csak lecsó és II. osztályú áru van az áruházak, de a zöldségboltok polcain is. Az előadó véleménye szerint egész évben biztos és biztonságos árualapot nyújtó hosszú kultúrás termesztést folytató gazdaságok szerepe növekedni fog. Felmerül más típusok szélesebb körben történő hazai termesztése is. A “kaliforniai” színes paprikák már jelenleg is folyamatosan jelen vannak a boltokban. Minden bizonnyal van előrelépési lehetőség néhány magyar kertész számára a színes blocky paprika terén is. Egyéb paprika különlegességek szintén megélhetést nyújthatnak néhány kertésznek, ilyen már most is a Dulce Italiano, vagy bocskor paprika.

A fejlődés egyik legfontosabb eleme már általános gazdaságpolitikai kérdés, ez pedig a munkaerő problémák sürgős megoldása, amely nagy feladatot ró a gazdákra is. Látszik, hogy a kisebb zöldmunkaerő igényű, vagy az egységesebb árualapot biztosító és ezáltal gyorsabb, könnyebb válogatás igényű fajták és technológiai megoldások rohamosan terjednek.

A magyar paprika piac bővülése közös érdekünk, ehhez növelni kell a hazai és export piaci fogyasztást is.

A kertészeti ágazatok sarkalatos kérdései: az öntözés és munkaerőhiány címmel Győrffy Balázs, a NAK elnöke tartott előadást.

A kertészeti termelés 90%-a kis gazdaságokban történik. A NAK-on belül országos és a megyei kertészeti osztályok mellett öt alosztály; és munkacsoportok is működnek a kertészeti ágazat lekövetésére, amely nagyon kézimunkaerő-igényes, ugyanakkor a vidéki népesség megtartásában, életszínvonal növelésében jelentős szerepe lehet. A munkaerő-hiány az egész termelési ciklusban, de főleg a betakarítási időszakokban jelentkezik. A közmunkaprogram előnyei mellett hátrányos folyamatokat is indított, mert munkaerő-elszívó hatása van. A NAK folyamatosan jelzi javaslatait az illetékes szervek felé a közmunka és versenyszféra közti átjárhatóság érdekében. Bebizonyosodott, a törvényi szabályozás nem kellően hatékony, ezért a jogalkotóval együttműködve finomhangolás szükséges. Javaslatokat fogalmaztak meg a Miniszterelnökségnek arról, hogyan lehet motiválni a közfoglalkoztatottakat úgy, hogy érdekük legyen termelő cégeknél időszakos munkát vállalni. Például a munkaerő-piaci támogatás, szociális juttatás feltétele legyen a 60-90 napos munkavégzés termelő szektorban. 2017-re áthidaló javaslat: a versenyszférában töltött idővel arányosan nőjön a közmunkaprogramban tölthető idő. Alternatív megoldásként javasolják, hogy aki évi 60-90 napot termelő vállalkozásnál ledolgozott, az emelt vagy tovább tartó munkaerő-piaci támogatást kapjon. Az egyszerűsített foglalkozás folyamatosan olcsóbbá és könnyebbé vált, a nagy mezőgazdasági foglalkoztatók azonban egy napon akár több száz idénymunkást alkalmaznak, a bejelentés több óra is lehet. Javasolják a meglévő mobilapplikációs technológia fejlesztését, az idénymunkásoknak fényképes, chipes műanyag kártya kiállítását, hogy érintéssel leolvashatók legyenek az adatok. A munkaerőhiány húzó hatására az idényjellegű munka napi bére 5000-ről 8000-10 000 forintra nőtt 3 év alatt. A meghatározott összeg feletti részt szja-kötelezettség terheli, ekkor bevalláskészítési kötelezettsége van a munkavállalónak. Javasolták a mentes keretösszeg emelését a minimálbér 150%-ára. Súlyos gond a szakemberhiány is. A képzés véleményük szerint aránytal: „túltermelés” van a felsőoktatásban; a közép- és szakiskolákból viszont kevesen jönnek ki. A gyakorlati rész háttérbe szorul, ennek megoldására javasolják a gyakorlatorientált, duális képzés továbbfejlesztését, népszerűsítését.

Vízgazdálkodás problémáira áttérve az előadó elmondta, hogy a fizetési kötelezettség bevezetése uniós elvárás, források lehívásának előfeltétele. Vidékfejlesztési Program: 50 milliárd forint a mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztésére. Vízkészlet járulék: a díjmentes kontingens az EU-tagállamokon belül a legmagasabb. Öntözés: 50 000 köbméter/év – halgazdálkodás, rizstermelés: 150 00 köbméter/év -. A mentesség fennmarad tartósan vízhiányos időszakban és a többletvizek visszatartásából, tározásából származó vízkészletek után. A NAK javasolja a kontingensek megduplázását! 2017. július 1-től a NAK kezdeményezésére tartósan vízhiányos időszakot hirdetett ki a BM; 2017. június 17-30. közti vízkivételek kapcsán csak a járulék 80%-át kell megfizetni – nem szükséges kérelem hozzá. A vízszolgáltatási díjról: a költségvetésre hárított díjat újra az agráriumnak kell viselnie 2017. január 1-től. A NAK-nak sikerült elérnie, hogy ennek bevezetése fokozatosan történjen, így 30%-ot a költségvetés áll. A illegális kutakról: a NAK által is kezdeményezett törvénymódosítás 2016 nyarán lépett életbe, így bírság nélkül fennmaradási engedélyt kaphatnak a 2016. június 4. előtt létesített vízi létesítményeknek. A szabályozás az EU Víz Keretirányelvével összhangban van, a legálissá vált kutak üzemeltetői, tulajdonosai indulhatnak pályázatokon. A Kamara az adminisztrációt és a költségeket radikálisan csökkentő javaslatokkal is a kormányzathoz fordult. Ennek egyik eredménye, hogy a 80 méternél sekélyebb és házi vízigényt meg nem haladó kutak engedély és bejelentés nélküli létesítésének szabályozása folyamatban van. Öntözésfejlesztési stratégia készül a BM, FM, NAK, OVF, AKI együttműködésben, melynek célja: a termelés és minőség stabilizálása, növelése, mezőgazdaság-élelmiszeripar biztonságba helyezése a klímaváltozás hatásaira reagálva a felszíni vizek Magyarországon tartása. . A NAK vállalta a vízigények felmérését, terv szerint 2017 őszén sor kerül erre. A stratégia meghatározza a fejlesztési irányokat, intézkedési terveket.

Bio fűszerpaprika termesztés tapasztalatai címmel Bráj Róbert, NAIK tartott előadást.

A mai kor egyre tudatosabb és egészségesebb életmódszemlélete mind jobban megköveteli a növényvédőszer-maradvány mentes termékeket. A növénytermesztésben mind a gazdák, mind a kutatóhelyek és a növényvédőszerek forgalmazásával foglalkozó cégek szemléletváltása megkezdődött. A korábbi konvencionális növényvédelmet az irányított és tudatos integrált növényvédelmi szemlélet váltja fel.

Egy másik szemlélet az ökológiai növényvédelem, mely során a kártevők és betegségek elleni védekezés során alternatív módszert alkalmaznak, a növényt és annak termését a „természetes ellenségeket” megóvva tartják szermaradvány mentesen. A bio termékeket a hozzáadott érték és a termesztési módszer miatt magasabb értékesítési áron tudják eladni a piacon.

A növénynemesítés során is arra törekednek a nemesítők, hogy minél ellenállóbb (rezisztens) fajtákat, hibrideket állítsanak elő. A NAIK ZÖKO Kalocsai és Szegedi kutatóállomásain új rezisztens hibrid fűszerpaprika fajtákat nemesít és intenzív termesztéstechnológiai módszereket fejleszt ki a termelő gazdák számára.

A bio fűszerpaprika termesztés főbb technológiai elemei:

  • Szisztemikus peszticidek használata TILOS!
  • Növényvédelmi problémák fokozottan jelentkeznek az átállási időszakban.
  • Az ökológiai egyensúly fenntartása, fokozott figyelem a hasznos élőszervezetekre.
  • Szelektív készítmények, technológiák alkalmazása, amely magas szintű szakmai tudást és precizitást igényel!

A biológiai növényvédelem előnyei: a környezetkímélő, fenntartható technológiák, a fogyasztókra általában veszélyt nem jelentenek, a legtöbb esetben nincsen várakozási idő (ÉVI, MVI), nehezebben, vagy nem tud rezisztencia kialakulni, vegyszermaradék mentesség.

A biológiai növényvédelem készítmény-csoportjai: Makro szervezetek, mikrobiológiai rovar és gombaölő szerek, botanikai rovarölőszerek, biotechnikai eszközök. Végül az előadó részletezte a paprika betegségeket és a biológiai védekezési módokat.

A délutáni programban a gyakorlati bemutatók kerültek sorra. A bemutatót a ZKI munkatársa Horváth Varga János és Bráj Róbert, NAIK, vezette. A hajtatott és intenzív szántóföldi fűszerpaprika termesztésben 14 fajta került bemutatásra a mórahalmi önkormányzat területén. Összehasonlításra néhány fajta esetében öntözetlen terület is bemutatásra került.

Szántóföldi fűszerpaprika termesztéstechnológia ismertetésére és szintén 14 fajta bemutatására került sor Röszkén, a Paprika Molnár Kft. területén. A szakmai nap zárásaként lehetőség volt a Kft. által létrehozott Paprika Múzeum megtekintésére is.

Ledóné dr. Darázsi Hajnalka

A rendezvényre a FruitVeB évente négy alkalommal megjelenő szaklapja, a Zöldség-Gyümölcs Piac és Technológia 2017/3. száma a témához kapcsolódó cikkeket tartalmazó melléklettel jelent meg, amely megrendelhető:

Megrendeléshez kattintson ide!

Előadások: 

Mi a véleményed?

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás