A FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács már több mint 20 éve minden évben összefoglalja és értékeli a hazai zöldség-gyümölcs kertészeti és feldolgozóipari szektor előző évi teljesítményét.
A sokéves hagyományon némileg változtatva a modern kor elvárásainak megfelelve az évértékelő bulletin az idei évtől a FruitVeB Magazin részeként elektronikus formában két részletben jelenik majd meg.
Az alábbiakban olvasható a 2018. évi értékelő bulletin bevezetője, míg a következő két hétben előbb a zöldség-, majd a gyümölcs ágazat fajonkénti évértékelője jelenik meg.
A 2018. év a termelésben és az értékesítésben is új kihívások elé állította a zöldség-gyümölcs termelőket, forgalmazókat és feldolgozókat. Mindkét ágazatot érintették (növényfajonként igen eltérő mértékben) a szélsőséges időjárás következményei, az akkut munkaerőhiány, az időnkénti piaci túlkínálat (főleg egyes gyümölcsfajoknál), illetve a feldolgozói kapacitás időszakos hiányai, hiányosságai.
A klímaváltozás hatásai egész évben kihatással voltak az egyes növényfajok termesztésére. A tél átlagosnak volt mondható, talán egy kicsit enyhébb volt a sokéves átlagnál. A problémát a február végén, március elején beköszöntött fagyos idő (–15-–20°C) okozta, ami már komoly károkat okozott a korai virágzatú csonthéjasoknál (kajszi, őszibarack, korai cseresznye). A március és az április eleje rendkívül csapadékos volt, ami hátráltatta a korai vetésű zöldségfélék (hagymafélék, zöldborsó, gyökérzöldségek) vetését. Az áprilisi és májusi „hőség” (áprilisi átlaghőmérséklet +7°C-kal volt magasabb az elmúlt 20 év átlagánál) és a rendkívül csapadékszegény időjárás rendkívül megviselte a zöldborsót, hagymaféléket és gyökérzöldségeket: kelési, majd később fejlődési gondok alakultak ki, ami előre vetítette a gyengébb hozamokat. Egész Európában elmaradtak az áprilisi-májusi fagyok, így egyes gyümölcsfajtáknál már ekkor lehetett látni, hogy európai szinten is rekordtermés várható (alma, meggy, szilva, körte). Május közepétől július végéig aránylag kiegyensúlyozott volt az időjárás, de a csapadék mennyisége mikrokörzetenként rendkívül eltérő volt, a június első felében érkező heves esőzések egyes körzetekben jelentős károkat okoztak a meggy és a cseresznye termésében. Elmaradtak a csendes áztató esők helyettük inkább heves záporok, zivatarok voltak. Szerencsére a jégkár csak 1/3-a volt az elmúlt években tapasztalhatónak, egészen biztos, hogy ehhez hozzájárult a kiépített és működtetett országos jégkár-mérséklő rendszer is.
Augusztustól egészen október végéig rendkívül meleg és csapadékszegény volt az időjárás, ez a legtöbb növényfaj hozamaira negatívan hatott. Július vége és szeptember közepe között 5-6 hét volt a hőségnapok száma, ami szintén nem kedvezett a növények fejlődésének.
Növényvédelmi szempontból átlagos év volt 2018-as esztendő, de egyes kártevők, kórokozók azért országosan és lokálisan is okoztak gondokat. Talán 2018-ban kevesebb gond volt a gombás és baktériumos fertőzésekkel. Az állati kártevők közül május-június hónapokban a levéltetű okozott gondokat. Ahol nem volt megfelelő a védekezés ott jelentősebb vírusfertőzések is előfordultak (pl. szabadföldi paprika). A száraz augusztusnak és szeptembernek köszönhetően főleg zöldségkultúrában jelentősen felszaporodtak molytetvek, a gyapottok bagolylepke és a különböző atkafajok, tripszek. A zöldséghajtásban legnagyobb gondot a poloskák jelentették, mert kártételük miatt sok esetben be kellett avatkozni növényvédőszerekkel, amely jelentős pusztítást végzett a hasznos rovaroknál is, így az integrált-biológiai növényvédelem is sok esetben kérdésessé vált.
Általános tendencia volt 2018-ban, hogy tovább fokozódott az akkut munkaerőhiány (mennyiség és minőség is), ami sok esetben már hátráltatta a speciális ápolási munkákat is. A betakarítás sok esetben nem történt meg, vagy nem az optimális időszakban, amely jelentős minőségi romlást okozott. Zöldségtermesztésben további jelentős terület csökkenés következhet be a kézimunkaigényes kultúrák között.
A zöldségpiac összeségében kiegyenlített volt, de egyes fajoknál jelentős túlkínálat vagy hiány alakult ki (Részletesen az egyes növényfajoknál). Az egyes gyümölcsfajoknál rendkívül heterogén a kép, egy-két gyümölcsfaj kivételével (szamóca, őszibarack, kajszi), inkább egész szezonban túlkínálati piac alakult ki, mely egész Európára igaz volt. Annak ellenére, hogy a gyümölcstermelők összességében hozamban, minőségben jó eredményt produkáltak, az alacsony árak miatt sokan veszteségesen zárták az évet.
A gyümölcságazat 2018. évi teljesítménye 1 158 ezer tonna volt (beleértve a be nem takarított vagy nem értékesített gyümölcs becsült mennyiségét is), mely mintegy 40%-kal magasabb, mint 2017-ben.
A szabadföldi zöldségágazatok 2018. évi teljesítménye (1 410 ezer tonna) elmaradt a 2017. évitől, ami főleg a kézimunkaigényes kultúrák, valamint a csemegekukorica és főleg a zöldborsó terméskieséséből adódik. A zöldséghajtatás és gombatermesztés teljesítménye hasonló, mint egy évvel korábban (473 ezer tonna).
2018-ban megindult a Vidékfejlesztési Program pályázatainak elbírálása és megvalósítása is, de a beruházások zömében 2019-ben és 2020-ban fognak megvalósulni. Sajnos ültetvénytelepítésnél nem tudták a gazdák teljes mértékben kihasználni a rendelkezésre álló kereteket (a keret kb. fele „bent ragadt”), ami három fő tényezőnek tudható be: vízjogi engedélyek beszerzése, munkaerőhelyzet és piaci zavarok okozta „elbizonytalanodás”, a pályázati rendszer túlbonyolítottsága.
A FruitVeB 2018-ban több országos rendezvényt is rendezett a termelés hatékonyságának növelése érdekében, szaktanácsadók, termelők továbbképzését végezve. Ezen kívül kiemelten foglalkoztunk az adózási kérdésekkel (őstermelő, ÁFA) valamint a munkaerő témakörével.
2018-ban új választások voltak a Szakmaközi Szervezeteknél és új alapszabályt fogadtunk el, hogy megfeleljünk az EU-s és a hazai előírásoknak is. Tovább bővítettük együttműködésünket más szakmai szervezetekkel, hatóságokkal, felügyeleti szervekkel. Új nemzetközi kapcsolatokat kerestünk, bekapcsolódva több nemzetközi munkába. Javítottunk együttműködésünket a szakirányú egyetemekkel, főiskolákkal, kutatóintézményekkel. A FruitVeB munkatársai jelentős marketing és promóciós tevékenységet folytattak a TÉSZ-ekkel közösen a zöldség-gyümölcs fogyasztás ösztönzése érdekében.
A 2018. évben a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezetek lehetőségeihez képest segítette a zöldség-gyümölcspálya minden szereplőjét, annak érdekében, hogy biztonságosabb jövőképe alakulhasson ki a termékpálya minden területén. Próbáltuk közelebb hozni egymáshoz a termelőket, feldolgozókat, kereskedőket.
A 2019. év nem lesz könnyű, hisz rengeteg feladatot kell közösen megoldani, kérem a termékpálya bármely területén tevékenykedőket, hogy ezt a munkát segítsék.
A FruitVeB vezetősége nevében ehhez kívánok mindenkinek jó gazdasági évet és eredményes, gyümölcsöző együttműködést!
Ledó Ferenc
FruitVeB elnöke
