Feltűnő nemzetiszínű logók ide vagy oda, valójában Ausztriában is kínai sűrítményből készül a boltokban kapható almalevek zöme. Vagyis csak közvetett logikázással sejthető, hogy kínaiból, mert a termékek közel hatvan százalékánál esélye sincs megtudni a vevőnek az alapanyag származási helyét – tárta fel a minap a stájerországi tartományi agrárkamara. Nagyot téved, aki azt hiszi, hogy az almatermesztéséről híres Stájerországban többségében helyi almából készült leveket árulnak a boltok – mutatott rá a minap a tartományi agrárkamara.

Sőt, bár a sötétben tapogatózunk az alapanyag eredetét illetően, valójában majdnem teljes biztonsággal állíthatjuk, hogy alig használnak fel itteni almát – fogalmazott az osztrák agrárhír-szolgálatnak, az aiz.info portálnak Werner Brugner, a stájerországi agrárkamra igazgatója. A kamara szakemberei február vége és július vége között mérték fel a boltokban kapható almalékínálatot, 33 helyen összesen 168 terméket vásároltak, és elsősorban azt kutatták, hogy honnan származik a termékek alapanyagául szolgáló alma. Árfekvésük szerint három csoportba sorolták a vizsgált termékeket, külön kezelték 0,78-1 eurós, az 1,01-2 eurós, illetve a 2 eurónál drágább almaleveket. Az almalevek jó egyhatodának a dizájnján (168 mintából 17-en) osztrák zászlócskák lobognak, kiegészítve a bizalomkeltő „Ausztriában gyártva”, vagy „Ausztriában palackozva” felirattal, noha az alapanyag eredete még az apró betűs részből sem derül ki. Muszáj véget vetni ennek a félrevezető magatartásnak, ezért tájékoztattuk a felmérésünk eredményéről a versenyjogi segélyszervezetet, mondta Werner Brugner.

A három árkategóriát tekintve az első kettőben (0,78-2 eurós levek) gyakorlatilag egyformán kiábrándító a helyzet. Nem meglepő módon ebbe a kategóriába esik a vizsgált termékek oroszlánrésze, 168 mintából 131. Mintegy 60 százalékuk (79 termék) sűrítményből készült, vagyis leegyszerűsítve úgy, hogy az alma kipréselt levét – jókora energiafelhasználással – besűrítik, majd ezt az édes-savas masszát vízzel hígítják a megfelelő állagúra. Mivel a sűrítmény jól szállítható, ezért a világpiacon szokták beszerezni a gyártók, így nyugodtan kiindulhatunk abból, hogy a sűrítményből készült almalevekhez nem helyi almát használtak utalt rá a kamarai szakember. A legnagyobb almalésűrítmény-gyártó a világon Kína, Európában pedig Lengyelország.

Vagyis osztrák zászlócskák ide vagy oda, többnyire külföldi alma van a dobozokban. Mindenesetre már az is valami, hogy a sűrítményből gyártás tényét megtudhatják a fogyasztók, ezt ugyanis muszáj ráírni a csomagolásra – tette hozzá Werner Brugner. Örömteli ugyanakkor, hogy a 2 euró fölötti árfekvésű levek 92 százalékához (az ebbe a kategóriába eső 37 termékből 34 esetében) osztrák almát használtak. Ezt természetesen nem hallgatták el, minden esetben világosan feltüntették a csomagoláson. Az ebbe az árkategóriába eső összes termék frissen préselt almalé volt (vagyis nem sűrítményből készült).

Forrás: magyarmezogazdasag.hu