1) Európa

Spanyolország a 2016-os évhez viszonyítva 5-6 százalékkal növelte a dinnye termelőterületeket, így a mintegy  20-21 ezer hektárról 1,1 -1,2 millió tonna görögdinnyét várnak a szezon végére, amely április elején a fóliás termesztésből származó terméssel kezdődött, a szezon vége pedig július 25. utáni napokra várható.

A szüretet hagyományosan Almériában kezdik, majd Sevilla környékén folytatják. Ezen a két termőtájon a szüret június végén, július elején fejeződik be, míg a növekedésben lévő Murcia környékén a főszezon egészen július végéig tart. A legnagyobb export volumennel április végétől július 15-20-ig kell számolni, így ez az időszak bennünket is érint, mert egybeesik a magyarországi szezonnal.

Az igen nagy exportvolumen miatt a spanyolok irányítják egész Európa piacát. A hazai piacokra a feketehéjú, magnélküli dinnyét termelik, míg az exportra kerülő termés nagy része a 3-5 kg-os, hűtőszekrényben könnyen tárolható dinnye.

Olaszországban 2016-hoz viszonyítva mintegy 10 %-os területcsökkenés tapasztalható, amely főleg északon, a Pó völgyében csökkentette a termőterületeket és az eladható áru mennyiségét. A főszezon június vége – július közepe között volt, ekkor jelentős mennyiség került exportra. A nagy vízhiány miatt július második felétől az értékesített mennyiség – főleg az export dinnye – jelentősen csökkent.

Görögországban 2017-ben 8-10 %-kal csökkent a terület, amelyről jelentősebb mennyiségű termést július közepétől az augusztusi szedési időszakban szednek. Főleg belföldre termelnek, a felesleget június – júliusban kelet-európai országokban vezetik le. Régi hagyományos „magvas” fajtákat termesztenek, ebből szoktak az áruházláncok június végén – július elején értékesítési akciót tartani Magyarországon. A beszerzési ár ebben az időszakban 0,25-3 Euró, az áruházláncok ezt értékesítik 150-250 Ft/kg bruttó árért. Itt képezik meg azt az árrést, melyet beáldoznak a magyar dinnye akciós indításánál.

Ukrajnában a dinnyetermesztést elmaradott technológia jellemzi, így jelenleg nem jelentenek veszélyt a magyar dinnyére annak ellenére, hogy 2016-ban jelentős mennyiséget szállítottak főleg Lengyelországba.

2017-ben a termelés stagnál, időjárási gondok voltak, középtávon komoly konkurencia lehet A vetőmagcégek korszerű fajtákkal, technológiával már megjelentek az ukrán piacon, így már csak az a kérdéses, hogy hány év kell a modernizációhoz.

2.) Hazai helyzetkép

A magyarországi dinnyetermő terület 2016-hoz képest kb.:8-10 %-kal csökkent, 2017-ben mintegy 5000 – 5200 hektáron termesztjük ezt a növényt. A korszerű termesztéstechnológia térnyerését jól jelzi, hogy az oltott dinnye aránya már 65-70 %-os (délen Békés, Tolna, Baranya termelői már 80-85 %-ban ezt a technológiát alkalmazzák), a takart, nagyon korai palántázott terület pedig az összes terület majdnem fele 2400-2500 ha. Kb. 1000-1200 ha a teljesen takaratlan dinnyeterület, ennek egy része helyre vetett, úgynevezett „konstans” dinnye (70-75 %-a Szabolcsban van). Ezeken a területeken a szedés július végén – augusztus elején indul.

Folyamatosan csökken a 8 kg feletti dinnyék eladási aránya, mert kiskereskedelmi láncok a fogyasztók igényeit közvetítve 4-8 kg közötti nagyságút részesítik előnyben. Helyi piacokon, a dinnyeföldeken és az utak mentén még sok a nagyméretű dinnye talál vevőre. A magnélküli dinnye aránya növekszik a belföldi piacokon is. A hazai láncokban értékesített áru mintegy 15 %-a, az exportra kerülő közel 70 %-a kerül ki ebből a fajtakörből. A termés színét tekintve a piros bélű dominál 98-99 %-ban, míg a sárgahúsú aránya csak 1-2 %.

3) Hogyan indult a dinnye szezon 2017-ben?

Viszonylag kis területen termelt hajtatott görögdinnye értékesítése június 10-15 között kezdődött, míg a takart, fólia-alagutas termesztésű betakarítása június 25-30 között indult el nagyobb mennyiségben. A betakarítási csúcs július 1. – július 20. között volt, ez kb. 7-10 nappal korábbi az előző évinél, 2016-ban ugyanis csak július 5-én indult a főszezon.

Komoly értékesítési gondok alakultak ki június vége – július 20. között, amely számos okra vezethető vissza. Ilyen volt a Tesco „sportszerűtlen” árcsökkentési akciója, valamint közrejátszott az is, hogy a nagy meleg felgyorsította az érést és ez az egyes fajták érési idejét összetolta. Gondot jelentett továbbá, hogy az export nem tudott elindulni, mert Európában is rendkívül nagy túlkínálat alakult ki június vége és július 15. között. Az elsősorban spanyol, olasz túlkínálat rendkívül alacsony árakat eredményezett, pedig az időjárásra, így a fogyasztásra nem lehet panasz. Július 20. után a hazai és az export piacok is stabilizálódtak. Az időjárás kedvező, a minőség rendkívül jó, termelői árak – a korai időszakot leszámítva – átlagosnak mondhatók.

A fentiek ellenére számos probléma is felmerült:

  • Ilyen mennyiségű korai (június – július 15. között szüretelendő) görögdinnyét nem lehet előállítani haszonnal (export nélkül túlkínálat alakul ki – a magyar dinnyére külföldön július 15-20 után számolnak.
  • Célszerű lenne az 5 ha feletti termőterületen termelőknek, akik láncokba, exportra is termelnek szakaszosan ültetni (április 10 – május 20 között 4-5 szakasz).
  • Félő, hogy augusztusban nem lesz elegendő árualap – ez főleg az exportot fogja érinteni.
  • Korrektebb együttműködést kell kialakítani a láncokkal.
  • Ösztönözni kell az összefogást, az integrációt a termelés (termeltetés) és értékesítés területén. A legtöbb termelőnek még csak szóbeli megállapodása sincs a felvásárlásra, így az ököl szabály érvényesül keresleti piac estén (mely egyre ritkábban van) a termelő a kínálati piac esetén pedig a nepper, kereskedő jár jól, de legtöbb esetben a termelő jár rosszul. Javítani kell a szerződéses fegyelmet, vissza kell szorítani a feketekereskedelmet (ÁFA, adózás stb.)
  • Tovább kell javítani a technológiát (ebben lényeges fejlődés volt az elmúlt 5-6 évben), ezzel szét kell „húzni” a termelési ciklust, hogy július elejétől augusztus végéig folyamatosan legyen a dinnye árualap a belföldi és az export piacokra egyaránt.
  • Javítani szükséges a hazai dinnye marketing-kommunikációját, ennek jegyében uniós (OFJ) védjegyeket javaslunk bevezetni a fontosabb körzetekre (Békési, (Medgyesi) Ormánsági, Hevesi), ezzel is javíthatnánk a magyar dinnye megítélést és piaci pozícióját.

Ledó Ferenc elnök
FruitVeB