Debreceni Egyetem: Együttműködéssel az ipari zöldség ágazatért

A DE és a FruitVeB konferenciáján a szakemberek az ágazat összefogását sürgették a feldolgozóipar és a termelők helyzetének javítása érdekében.

A zöldség-gyümölcs ágazat csemegekukorica és zöldborsó termékpályájának kihívásairól, valamint a hatékonyság növelésének lehetőségeiről volt szó a Debreceni Egyetem MÉK Kertészettudományi Intézete és a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács konferenciáján. A szakemberek az ágazat összefogását sürgették a feldolgozóipar és a termelők helyzetének javítása érdekében.

A zöldségtermesztés és a feldolgozóipar alapja, meghatározó zöldségfaja a csemegekukorica és a zöldborsó. Ez a két kultúra adja a zöldség termőterületek kétharmadát, a hűtő- és konzervipar felvásárlásának, valamint a késztermék kibocsátásának 70-80 százalékát.

– A csemegekukorica és a zöldborsótermelés a mezőgazdaság azon területe, ahol a termelők és a feldolgozók hatványozottan egymásra vannak utalva. Ezért fontos, hogy az elmúlt években nagy hangsúlyt fektettünk a feldolgozóipar kapacitásának korszerűsítésére, illetve bővítésére. A termelők számára ez a fejlesztési folyamat biztonságot teremt, emellett az ágazatban dolgozók továbbra is számíthatnak az 50 százalékos támogatási intenzitású, a hatékonyság növelését segítő támogatásokra – mondta előadásában Feldman Zsolt.

A mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár a támogatási rendszer újdonságait bemutatva kiemelte a termésbiztonságot növelő fejlesztések, például az öntözéstechnológiai beruházások fontosságát.

– Magyarországon a csemegekukorica-termelés kiemelt ágazat, amely 33-35 ezer hektáron folyik. Jó termőhelyi adottságokat, öntözést és speciális technológiát igényel. A termelés hatékonyságának növelése csakis a genetikai előrehaladással, az öntözés fejlesztésével és a precíziós mezőgazdaság alkalmazásával érhető el – emelte ki Harsányi Endre, a Debreceni Egyetem agrár- és élelmiszertudomány fejlesztéséért felelős ágazatfejlesztési rektorhelyettese.

Stündl László, a DE Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (MÉK) dékánja a tudásátadás fontosságát hangsúlyozta a szakmai konferencián.

– A debreceni agrárkar egy tudásközpont, ahol az oktatás, a tudomány és a kutatás mellett nagy szerepet kap a szaktanácsadás is. Az agráriumban dolgozók itt megkapják a sikerességükhöz, a versenyképességük növeléséhez szükséges információkat. A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar célja, hogy a tudományos eredmények közvetlen átadásával tovább segítse a termelőket, az agrárvállalkozásokat – fogalmazott Stündl László.

Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke, a DE MÉK Kertészettudományi Intézet vezetője előadásában kiemelte: a csemegekukorica és a zöldborsó ágazat nehézségei közvetlen hatással vannak a zöldség-gyümölcs feldolgozóiparra. Ezért fontos a két kultúra versenyképességének javítása, illetve pozícióinak megtartása.

– Az időjárás átalakulása, az aszályos, illetve extrém csapadékos időszakok felszaporodása, a hűtő- és konzervipart ellehetetlenítő energiaválság, valamint a gabona és az olajnövények árának emelkedése jelentősen megnehezítette a termelők munkáját. Az ágazat szereplőinek a szektor jövőjéért, az ágazat megmentéséért kell együttműködniük – jelentette ki Apáti Ferenc.

A szakmaközi szervezet vezetője szerint a csemegekukorica- és a zöldborsó-termelés hatékonyságának drasztikus javítására van szükség a zöldség-gyümölcs feldolgozóipar életben tartásához.

A hagyományteremtő szándékkal megrendezett szakmai konferencián tizenhat előadás hangzott el, több mint 270 szakember részvételével. Az eseményen szó volt egyebek mellett a biológiai növényvédelmi technológiák jövőjéről, a nyersanyag-minőség és a késztermék-előállítás összefüggéseiről, valamint a feldolgozott termékek piaci kilátásairól.

Forrás: Debreceni Egyetem – Sajtóközpont – ÉE

Galéria: