Sok a szűk keresztmetszet az élelmiszer-ellátási láncok működésében
A világ több pontján élelmezési krízis léphet fel annak minden következményével
A teljes élelmiszer-ellátási lánc analízise során az IHS Markit brit, német és amerikai elemzői olyan szűk keresztmetszeteket azonosítottak, amelyek alapvetően befolyásolhatják egy ország élelmiszer-ellátásának biztonságát. Összesen 12 ilyen lehetséges pontot említenek, amelyek közül kettő vagy három egyidejű jelentkezése még kezelhető gyors intézkedésekkel, ám négynél több már csaknem megoldhatatlan helyzetet teremt. Az alapvető gond, hogy bár a világon jelenleg elegendő élelmiszert állítunk elő a népesség élelmezéséhez, a megtermelt áruk azonban vagy nem tudnak eljutni oda, ahol valóban szükség lenne rájuk, vagy nem olyan mennyiségben illetve nem olyan gyorsan.
Munkaerőhiány
Egyszerűen nem áll rendelkezésre elegendő munkaerő a termés betakarításához. Ennek oka részben a közelmúltban bevezetett számos utazási korlátozás, valamint a határok lezárása. Az olyan hírek, mint hogy Romániából repülőgépekkel viszik a mezőgazdasági munkásokat Angliába és Németországba, vagy hogy az Egyesült Államokban a Nemzeti Gárda tagjai dolgoznak a vágóhidakon extra személyzetként egyrészt jelzik, hogy történtek válaszlépések, másrészt viszont rávilágítanak arra, hogy ezek menyire kétségbeesett intézkedések. India is ráébredt, hogy könnyebb volt mindenkit hazaküldeni a saját falujába és otthoni karanténra kötelezni, mint újra kicsalogatni őket onnan, és munkába állítani. A szociális távolságtartásra vonatkozó intézkedések betartása egyben azt is jelenti, hogy a termelékenység csökkenni fog, hacsak a feldolgozóüzemekben plusz műszakokat vagy gépsorokat nem állítanak munkába, de ez is költségnövelő tényezőként hat majd.
Szállítási problémák
A közúti szállítás már kezdettől fogva akadályozott, részben a munkaerőhiány, részben pedig a határok lezárása miatt, és ehhez adódnak még hozzá a nemzetközi határok (kikötők, repülőterek) nehezebb átjárhatósága miatt kialakuló késések. A távol-keleti kikötőkben tömegével állnak a konténerek – rossz helyen vannak, az őket szállító hajók is rossz helyen vannak, és a hajózó személyzet is rossz helyen van, mivel a személyzetet légi úton cserélik, ám a légi forgalom is sok helyen leállt. Ha mégis kiköt egy hajó, a legénységet 14-21 napos karanténba irányítják, ami tovább növeli a késéseket. A nemzetközi szállításhoz szükséges papírmunka is lassabb, mivel bármilyen hihetetlen is, a szükséges okmányokat, dokumentumokat valóban kinyomtatva, papír alapon kezelik – és ezeket is repülővel szállították a célállomásokra. Így nem meglepő, hogy sokkal nehezebb megtervezni, ütemezni a tárolást, elsősorban a hűtést igénylő termékeknél – egyszerűen nem tudni, mennyi időbe fog kerülni a szállítás.
Szállítmányok visszafogása, ellátási hiányok kialakulása
Már az előző hetekben voltak olyan országok, amelyek bizonyos termékekre kiviteli tilalmat rendeltek el, például Törökország a citrusfélékre, Oroszország pedig több zöldség és gyümölcs esetében, de ahol a rizs alapélelmezési cikknek számít, szinte minden országban – Indiában, Vietnámban és Kambodzsában egyaránt. A kínai lakosság pedig megkezdte a rizskészletek felvásárlását, hiába bizonygatja a kormányzat, hogy minden rendben van, és a lakossági ellátás is biztosított. Az Egyesült Államok a korábbiaknál lényegesen több búzát exportál, ami talán egy ideig képes lehet orvosolni az alapvető élelmiszerek hiányát – Kínával például egy óriási volumenű szerződést kötöttek a múlt héten – ám az IHS Markit elemzői szerint az amerikai exportkészletek is hamarosan kiapadnak. Franciaország tejexportja gyakorlatilag leállt, mivel a tejet hosszan eltartható termékekké dolgozzák fel – elsősorban tejporrá. A kertészeti termékek területén ez a trend abban jelentkezik, hogy egyre több konzerv, fagyasztott és szárított termék előállítása várható, ami hosszú távon csökkentheti a friss termékek kínálatát. Európában a paradicsom-feldolgozók már most is korlátozzák a legnagyobb vevőik által felvásárolható konzervek mennyiségét, és ugyanez figyelhető meg a fagyasztott zöldségek piacán is. A feldolgozók reményei szerint sikerül kisöpörni készleteiket az idei friss alapanyag beérkezése előtt, erre jó esély mutatkozik.
Az IEG Vu legoptimistább becslései szerint az ellátási lánc kapacitásának 70-75%-ára fog zsugorodni – ha a szociális távolságtartásra vonatkozó intézkedéseket betartják, és ha az idei termés betakarításánál veszteségek lépnek fel. Az IHS Markit elemzői kevésbé látják rózsásan a helyzetet, szerintük jó, ha az ellátási lánc teljesítményének 70% megmarad. Bár ez első blikkre nem tűnik olyan vészesnek, a gyakorlatban mégis azt jelenti, hogy a globális kereskedelemben forgó élelmiszerek negyede ki fog kerülni az ellátási láncból! Ennek pedig súlyos, potenciálisan katasztrofális következményei lehetnek. Az IHS Markit elemzői megvizsgálták azt a lehetőséget is, hogy a nyugati kormányok vajon bevezetnek-e majd fejadagokat, ám ezt igen valószínűtlennek tartják, viszont egy újabb nagyméretű pánik-felvásárlási roham változtathat ezen. A világ többi pontján a kilátások sokkal kedvezőtlenebbek.
Lázongás, fosztogatás, éhséglázadások, a közrend felborulása
Az IHS Markit éhséglázadásokra és fosztogatásokra számít az olyan országokban, ahol sok ember él zsúfolt szegénynegyedekben, valamint a határok és munkahelyek lezárása miatt sok munkanélkülivé vált ember volt kénytelen hazatérni – de nincs meg a szükséges infrastruktúra ahhoz, hogy ezeket a városokat megfelelő mennyiségű élelmiszerrel lássák el. Ilyenek például az indiai nagyvárosok: Mumbai (24,5 millió lakos), Kolkata (15 millió fő), Delhi (29 millió lakos) és Púna (5 millió fő), a Dél-Afrikai Köztársaságban Johannesburg (4,5 millió fő) és Fokváros (3,7 millió lakos), Brazíliában Rio de Janeiro (6,3 millió fő) és São Paulo (20 millió lakos), valamint Mexikó több mint húszmilliós fővárosa, Mexikóváros is. Ebből a szempontból kockázatos, veszélyeztetett városnak minősül még Buenos Aires, Lima, Kairó, Lagos, Nairobi, Iszlámábád és Dakka is, Oroszországban pedig azért várható nyugtalanság, mert az ország szociális rendszere nagyon fejletlen, és az olajárak összeomlása miatt a kormányzati bevételek megcsappanására lehet számítani.
Szintén nyugtalanító, hogy bizonyos országokban a szervezett bűnözői csoportok is mozgásba lendültek: Olaszországban például a Maffia élelmiszert szállít a lakosságnak a következő üzenettel: „Látjátok, a kormány nem segít rajtatok, de ránk számíthattok”. A brazil nyomornegyedekben, a favelákban lőfegyverekkel és baseball-ütőkkel felfegyverzett bandák „tarják fenn a rendet” a lezárt környékeken, és több hír szól arról, hogy a mexikói drogkartellek is kiváló terjeszkedési lehetőséget látnak a járvány miatt kialakult helyzetben.
Gazdasági recesszió
Végül pedig csaknem biztos, hogy a járványt gazdasági recesszió követi majd: például ha egy országban ötmillióan munkanélkülivé váltak, vajon ezek mindegyike találni fog-e új állást? Az IHS Markit szerint egyáltalán nem. Várható az árak emelkedése, a munkanélküliség növekedése, bizonyos élelmiszerekből hiány alakulhat ki, és azok, akiknek még megmaradt a munkahelye, igencsak takarékosan fognak bánni a pénzükkel. A vendéglátó ágazat vesszőfutása minden bizonnyal tovább tart majd, és ugyanez a tartós válság, majd igen lassú kilábalás valószínűsíthető olyan, nem alapvető szükségletet kielégítő szektoroknál is, mint például az autóipar, a luxuscikkek vagy a szállodaipar.
Európai Bizottság
A kereslet gyors normalizálódásával számol az új rövid távú előrejelzés
Az Európai Bizottság rövid távú agrárpiaci prognózisában kiemelte, hogy a várható gazdasági recesszió erősen befolyásolja majd az élelmiszerek iránti keresletet, különösen a magas hozzáadott értékű termékeknél. A 2010-es válsághoz képest azonban, amikor az átmenő készletek történelmi mélyponton voltak, most bőséges raktárkészletekkel rendelkezünk a legtöbb termékből. Az input árak általában csökkentek, és különösen alacsonyak az energiaárak, ami olcsóbb műtrágyákat eredményezhet. A válságból történő kilábalást és a gazdaság helyreállását sok bizonytalanság övezi, különösen, mivel földrajzi eloszlása aszimmetrikus: a járvány Ázsiából indult, elérte Európát és Amerikát, most pedig Afrikából érkeztek aggasztó jelek. A kilábalás gyorsaságát alapvetően meghatározza majd a kereskedelem, a szabad áruáramlás beindulása, és a korlátozások feloldására irányuló nemzetközi egyezmények. Az uniós tagállamokban alkalmazott „maradj otthon” megközelítés eleinte lakossági felhalmozást eredményezett, ami a kereslet hirtelen, ugrásszerű megnövekedésével járt; ez a kertészeti eredetű termékek közül elsősorban a friss zöldségeket és gyümölcsöket, a konzerveket, valamint a gyümölcsleveket érintette, majd óriási növekedés jelentkezett az e-kereskedelem és a házhoz szállítás területén, és jelentősen megnőtt a termelők direkt értékesítéseinek volumene is. Az otthon fogyasztott élelmiszerek jellege, tulajdonságai eltérnek attól, amit az éttermek igényelnek, így például csomagolásukban, minőségükben és kiszerelési mennyiségeikben is, ezért csomagolóanyag-hiány is jelentkezett.
A munkaerő elérhetősége, rendelkezésre állása továbbra is az egyik legégetőbb probléma az élelmiszer-ellátási lánc minden szintjén. A szabad mozgás korlátozása és a közegészségügyi aggályok átmenetileg jelentősen csökkentették az alkalmazható munkavállalók számát mind a gazdaságok, mind a szállítás, raktározás, mind a kiskereskedelem területén, ami különösen a munkaerő-intenzív ágazatokat érintette hátrányosan. A járvány aszimmetrikus terjedése és a fokozott higiéniai és karantén előírások komoly hatással vannak a kereskedelmi áruforgalom folyamatosságára és mennyiségére egyaránt. A kikötők működése egyes kivételektől eltekintve folyamatos, ám a korábbinál nehezebben lehet hűtőkonténereket lekötni. A járvány kínai tetőzésekor (a világ 10 legnagyobb áruforgalmú kikötője Kínában található) a munkaerőhiány miatt több kikötő átmenetileg leállt, ezért késedelmet szenvedett a konténerek ki- és berakodása – ennek hatása a mai napig érzékelhető.
Az élelmiszer-ellátási láncok zavartalan működéséhez elengedhetetlen a termékek előállításához szükséges inputok elérhetősége is. Az Európai Unió nem önellátó bizonyos műtrágyákból, amelyeket főleg kelet-európai és észak-afrikai országokból importál (Fehéroroszország, Ukrajna, Oroszország, Algéria, Marokkó). Ugyanígy importra szorulunk egyes növényvédő szerekből és mikroelem-műtrágyákból is, melyeket szintén harmadik országokból, főleg Kínából szerzünk be. Bár egyelőre nem állnak rendelkezésre pontos mennyiségi adatok, ágazati visszajelzések alapján úgy tűnik, hogy ezeken a területeken nem tapasztalható fennakadás, és hosszú távon sem várható súlyos probléma. Az alapélelmiszerek tekintetében, azaz a gabona- és olajnövényeknél az előrejelzések igen biztatóak Európában és Amerikában egyaránt, ami azt jelenti, hogy a következő néhány hónapban ezeken a piacokon sem várható számottevő fennakadás.
A kevésbé romlandó gyümölcsök, azaz az alma és a narancs tekintetében az Európai Bizottság továbbra is erős, sokéves átlag feletti (+9%) kereslettel számol, az idei uniós almatermést pedig 10,8 millió tonnára becsüli az április 20-i állapotok szerint, ami körülbelül 10%-kal marad el az előző öt év átlagától.
Forrás: Európai Bizottság
Csökkenés valószínűsíthető bizonyos feldolgozott termékek fogyasztása területén, ami egyrészt a készletfelhalmozás, másrészt a koronavírus-járvány közvetlen következménye, ilyen például, hogy az almakompót fő fogyasztói az iskolák, vagy a cider, amelyet főleg a vendéglátás számára értékesítenek.
A 2019/2020-as piaci év első 6 hónapjában a friss alma uniós exportja 5%-kal múlta felül a rekordtermésű előző évben külföldön értékesített mennyiséget, ám az év végére a kivitel jelentős csökkenése várható (35%-os visszaesés az előző 5 év átlagához képest).
Forrás: Európai Bizottság
Ennek oka egyrészt a megnövekedett uniós kereslet, a várhatóan alacsonyabb termés, illetve bizonyos piacok (például India) nehezebb elérhetősége a járvány következtében (India számos kikötőjét lezárta). A feldolgozott alma exportált mennyiségében viszont az előző 5 év átlagához képest 14%-os növekedés várható, amit a bőséges raktárkészletek és belpiaci eladási problémák tesznek lehetővé, viszont a kivitel várhatóan még így is el fog maradni a 2019-es rekordév volumenétől (-19%).
A koronavírus-járvány különösen érzékenyen érintette a dísznövény- és faiskolai szektort, részint az árudák bezárása, részint a légi szállításban tapasztalt akadályok miatt.
(források:Európai Bizottság, IEG Vu Agribussiness Intelligence, IHS Markit)
Gyűjtötte és fordította: Kocsis Márton
