Oroszország

Állami segélycsomagot kérnek a zöldség- és gyümölcstermesztők

Mihail Gluskov, az orosz zöldség- és gyümölcstermesztők szövetségének elnöke szerint a zöldség- és gyümölcstermékek iránti belföldi kereslet kevesebb, mint a felére esett vissza, ami egyrészt a nagykereskedelmi árak csökkenésében, másrészt a termelési költségek növekedésében jelentkezett. Mindez egy olyan 2019-es évet követően, amikor a gyümölcsök forgalma 12%-os, a zöldségeké pedig 8%-os növekedést mutatott. A gazdák már eddig is jelentős veszteségeket könyvelhettek el, és ha ez a gazdasági helyzet tartósnak bizonyul, sokan csődbe mennek majd mind a szabadföldi, mind a takarásos és üvegházi termesztésben. A legrosszabb helyzetben azok a hajtató kertészek vannak, akik az előző 5 évben 3,55 milliárd dollár értékben fejlesztették gazdaságaikat. Ugyanakkor Gluskov szerint reménysugarat jelenthet az export, főleg az alma és a paradicsom felfuttatása – számos vállalat vizsgálja ezt a lehetőséget. Ez viszont szembe menne a 2020 elején elfogadott élelmiszer-biztonsági doktrínával, amely az oroszországi önellátottsági szintet gyümölcsök esetén 60%-ban, zöldségeknél 90%-ban határozta meg.

Bulgária

Zöldség-gyümölcs importtilalmat terjesztett elő a miniszterelnök-helyettes

Kraszimir Karakacsanov bolgár miniszterelnök-helyettes, egyben védelmi miniszter a koronavírus-járvány bolgár mezőgazdaságra gyakorolt hatásaira adott válaszlépésként a belföldön is termelt zöldség- és gyümölcsfélék importját megtiltó rendeletet terjesztett a Parlament elé. „Jordániából behozott paradicsomot eszünk – ez nem normális, és nem túl bátorító példa a bolgár termesztők számára.” A javaslat (a Parlament egyelőre még nem fogadta el) szerint a bolgár betakarítási szezon alatt a helyi kiskerekedők egészen addig nem importálhatnának gyümölcs- és zöldségféléket, amíg azok ellátása belföldi forrásból is biztosított. Korábban már beszámoltunk arról, hogy a Desziszlava Tanyeva mezőgazdasági miniszter asszony előrehaladott tárgyalásokat folytat a kiskereskedelmi láncokkal arról, hogy helyi termelőktől szerezzék be tej- és húsipari termékeik, a kenyér, a tojás, a gyümölcs és gyümölcslevek, valamint a dzsemek és lekvárok legalább felét. (Bulgáriában igen erős a kormány nemzeti irányvonala: Karakacsanov például a jobbközép kormány koalíciós partnerének, a Bolgár Nemzeti Mozgalomnak (IMRO) az egyik képviselője, míg a másik koalíciós partner a Nemzeti Front Bulgária Üdvösségéért (NFSB) nevű formáció. Magyar párhuzammal ez körülbelül olyan, mintha a Fidesz mellett a Jobbik és a MIÉP is egy koalíciós kormányt alkotna). A most beadott előterjesztés értelmében a kiskereskedelmi láncok fő telephelyükhöz képest 200 km-es körzetből szerezhetnék be kínálatul legalább felét, és amennyiben elfogadásra kerül, a rendelet 2020 végéig lenne hatályban.

Egyesült Királyság

Angliába is repülhetnek a kelet-európai mezőgazdasági munkások

Csütörtökön megérkezett a londoni Stanstedre az a 150 romániai munkást szállító repülőgép, amely kelet-európai mezőgazdasági munkavállalókat szállít Angliába – további 5 repülőgép követi majd, melyeket az Air Charter Service nevű magánvállalat üzemeltet, és az előző hetekben már ezer bolgár és román munkást szállított Németországba. A brit mezőgazdasági minisztérium szerint körülbelül 70 ezer időszakos munkavállalóra lenne szükség a betakarítási szezonban. Számos munkaközvetítő jelezte, hogy segít embereket toborozni, és valóban sokan is érdeklődtek, ám a valóság korántsem ilyen rózsás: az utóbbi hetekben 900 embernek ajánlottak munkát, és ebből végül 112 fogadta el a kínált feltételeket.

(források:IEG Vu Agribussiness Intelligence, FreshPlaza)

Gyűjtötte és fordította: Kocsis Márton