Idén is megrendezésre került a FruitVeB immár hagyományosnak mondható „Zöldségtermesztők téli továbbképzése” című rendezvénye, azonban a korábbi évekkel ellentétben idén egy napos volt az esemény. A résztvevők között szabadföldön termesztő és hajtató kertészek is voltak. Az idei évben a növényvédelem, a tápanyagutánpótlás és a talaj voltak a fókuszban.

Első előadóként Hadászi László, a KITE Zrt. innovációs főigazgatója „A KITE eredményei a zöldségfélék növényvédelmében” című előadásában a KITE Zrt. tevékenységét ismertette. Bemutatta, hogy milyen kultúrákkal mekkora területeken folynak termesztéstechnológiai, valamint biológiai vagy konvencionális növényvédelmi kísérletek. A derecskei kísérleti telepen vándorfóliában folytatnak görög- és sárgadinnye, csemegekukorica növényvédelmi kísérleteket 0,25 hektáron. A KITE saját Prémium vándorfóliájában hajtatott paprika termesztéstechnológiai és növényvédelmi kísérletei zajlanak 0,26 hektáron, szabadföldi csemegekukorica intenzív termesztéstechnológiájával foglalkozó kísérlet zajlik közel egy hektáron, valamint egy új növényvédőszer hatóanyagot is vizsgáltak hajtatott paprikában és fejes káposztában.

A KITE célja, hogy a friss fogyasztásra szánt kertészeti termékek előállításánál a növényvédő szer használatot a lehet legkisebbre (akár nullára) lehessen redukálni. Az előadó szerint a jövőben a kertészek és növényvédő szakemberek igen nagy kihívások előtt állnak majd. Egyrészt a termesztés jövedelmezősége az intenzív termesztéstechnológiáktól függ majd, másrészt az áru értékesíthetőségének garanciája a csökkent növényvédőszer felhasználás lesz.

Új fogalommal is megismertette a jelen lévőket, a biológiailag kontrollált termesztés gondolatával. A biológiailag kontrollált termesztés része a biológiai növényvédelem, de annál sokkal komplexebb rendszer. Segítségével a termesztés intenzitásának megőrzése mellett a növényvédő szerek felhasználása minimalizálható.

Dr. Pénzes Béla (Szent István Egyetem) „Új (és ismétlődő) kihívások a hajtatott zöldségkultúrák védelmében” című előadásának elején leszögezte, hogy ahhoz, hogy a világgal lépést tudjunk tartani, magas szintű szakismeretek kellenek és különböző innovációs bázisok, ahol a hazai viszonyokra lehet adaptálni a különböző eljárásokat, módszereket. A kertész a magba csomagolt genetikai tartalmat akarja megkapni, ehhez azonban ki kell szolgálni a növényt. A hajtatott növények érzékenyek, nem tűrik a szakmaiatlanságot, a hibák azonnal kibuknak.

Az előadó elmondta, a klímaváltozást nem lehet letagadni, annak hatása a növényházakban is érvényesül. Az új melegkedvelő kártevők minden növényházban gondot jelenthetnek. A betelepülő fajokkal (poloskák, gyapottok-bagolylepke) fokozottan kell számolni. A fűtetlen berendezések talaja nem fagy át, ezért a melegkedvelő fonálféreg fajok is képesek fennmaradni. A hajtatott növények túl vannak hajtva, ezért sokkal érzékenyebbek a kezelésekre. A klímaváltozás számlájára írható az is, hogy korábban kifejezetten növényházi kártevőként ismert fajok (pl. a nyugati-virágtripsz) megjelennek szabadföldön is. Legutóbbi ilyen jelentős kártevő, a Tuta absoluta, a dél-amerikai paradicsom levélaknázó moly, amelyet a közelmúltban megtaláltak szabadföldön termesztett paradicsom állományokban is. Jelentős károkat képesek okozni a poloskák, így a zöld vándorpoloska és az ázsiai márványospoloska is. Mindkét faj jövevény nálunk, melyek kedvező feltételeket találtak. Természetes ellenségeik nincsenek, gyorsan szaporodnak és nagyon polifágok, a hideget jól tűrik, hatékonyan telelnek át. Igazán hatékony védekezés jelenleg nincs ellenük, aggregációs feromon használatával kombinált kezelés az eddigi legsikeresebbnek tűnő védekezési eljárás.

Ónodi Tamás, a Prolansys Kft. ügyvezetője „Stressztűrő jövő” című előadásában elmondta, hogy a környezeti tényezők folyamatosan változnak, mellyel a növénytermesztés nem képes lépést tartani. A termesbiztonság megőrzése érdekében a változásokat valahogyan kezelnünk kell, hogy a termelés eredményes és stabil legyen.

A növények vitalitása a stressz következtében csökken, a lebontó folyamatok válnak dominánssá. A növény próbálja fokozni az ellenállást, azonban ez végül kimerüléshez és pusztuláshoz vezet. A növény egyszerre két környezetben van jelen, a talajban lévő részek és a föld feletti részek más-más tényezőkkel találkoznak. A talaj széntartalma arányos a szervesanyag tartalommal, azonban talajaink az intenzív művelés, a mélyszántás, a túlzott műtrágyahasználat, valamint az erózió következtében folyamatosan szegényednek. A biológiailag kevésbé aktív talaj, a szerves anyag hiánya végső soron a költségek emelkedéséhez vezet. A talaj nagy mértékben befolyásolja a termesztés sikerét, ezért a talaj, mint erőforrás, különös figyelmet érdemel. A talaj gyengeségéből fakadóan a növények teljesítménye, kondíciója is rosszabb lesz, melyen gyakran lombtrágyázással próbálnak segíteni a termelők. Azonban a lombtrágyázás általában csak néhány hatóanyag kijuttatására koncentrál. Semmi garancia nincs arra, hogy a hatóanyag célba ér, mivel a hasznosulást biológiai tényezők befolyásolják.

A Prolansys Kft. az ilyen a talaj állapotának javítására és lombtrágyázásra kínál megoldásokat. Az előadó ismertette az általuk végzett üzemi kísérleteket és azok eredményeit.

Sipos József, növényorvos és szaktanácsadó „Szántóföldi zöldségkultúrák növényvédelme” című előadásában egy szemléletmód átadását kísérelte meg. Szerinte a növényvédelem alapja nem a kémia, hanem az egységben történő gondolkodás. Világunk folyamatosan változik, egyre nehezebb körülmények között kell dolgoznia az agráriumnak. Az idei évet példának véve elmondta, hogy február végéig 100-120 mm csapadék hiányzik a korábbi sokéves megfigyelések szerint. A klímaváltozás tagadhatatlan, a kártevők egyedszáma nagyon magas, nincsenek igazi telek, amik gyérítenék a populációk egyedszámát. Sok az elhagyatott terület, ahonnan a kártevők betelepülnek a kultúr állományokba. Az egységben történő gondolkodás figyelembe vesz mindent, az agrotechnikától az öntözővíz minőségén át szegélynövényzetig, a kijuttatás minőségéig, a szaktanácsadó elfogadottságáig. A gazdák mentalitása is sokszor probléma, nagyon nem egyszerű elfogadtatni velük bizonyos dolgokat.

A növényvédelem területén az első és legfontosabb az előrejelzés kellene, hogy legyen. Minden termelőnek kellene csinálnia, a nagy felbontás érdekében. Az országos rendszerek támpontot adhatnak ugyan, de a körülmények annyira változóak, hogy két egymáshoz közel fekvő területet sem szabad egy kalap alá venni. A minőségi kertészeti termesztés érdekében szakítani kell a megszokásokkal, teljes szemléletváltásra van szükség. A növényvédelem területén az lenne a jó, ha minél több bioágenst használnánk és különös figyelmet fordítanánk a talaj állapotára. A felmelegedés és a hatóanyagok kivonása a jövőben sem fogja könnyíteni a növényvédősök helyzetét.

Mészáros Gábor, a KITE rendszerfejlesztési igazgatója „A talajművelés alapjai szántóföldi zöldségkultúráknál” című előadásában arról beszélt, hogy a korábbi szemlélettel szakítani kell és a talajok állapotát minél inkább kímélő művelésmódokra van szükség. A biológiai szemlélet a szükséges és elégséges beavatkozások elvét követi. A több menetes munkavégzéseket el kell hagyni, mert ezek feleslegesen szárítják és tömörítik a talajt. Az eszközöket a talajállapot függvényében választja meg, és maximálisan figyelembe veszi a talaj-növény rendszer összefüggéseit. Az optimális időszaknak nagyon nagy jelentősége van. A biológiai szemlélet egyszerű szerszámokra alapoz, kevés menetszámmal dolgozik. Kialakítása hosszú időbe telik, nagy szakértelmet és szaktudást igényel, azonban nem vezet a talaj degradációjához és száraz körülmények között jobban működik.

Az előadó ismertette a KITE csemegekukorica termesztéssel kapcsolatos kísérletét és annak eredményeit. Egyértelműen látható volt, hogy az üzemi technológia sokkal kevesebb jövedelmet hozott, mint a különböző fej- és lombtrágyák kombinációjával kivitelezett termesztés.

Zárásként dr. Kovács András (Neumann János Egyetem) a „Hajtatott zöldségek tápanyagutánpótlási problémái és a lehetséges megoldások” című előadásában arról beszélt, hogy a hajtató kertészek számára az lenne a jó, ha az optimumtól eltérő tényezők okozta elváltozások minél hamarabb megjelennének a növényeken, mivel így nagyon gyorsan lehetne beavatkozni. A növényt sok tényező éri, minden környezeti tényező (fény, hő, tápanyag, stb.) befolyásolja a növényt, de nem egyenlő mértékben. A termesztési eredmény a környezeti tényezők összessége, a faj, a fajta és az emberi tevékenység együtteséből születik. A fajtatípus különösen fontos lehet, egy holland kísérletet összehasonlítva egy hazai kísérlettel jól látszik, hogy a fotoszintetikus aktivitás mérésénél a hazai fehér TV paprika sokkal jobb eredményeket mutatott. Ez azzal magyarázható, hogy mivel korábban a termesztés északi határán voltunk, olyan típus kellett, ami gyors növekedésű.

A fotoszintézis 29-30 °C-on telítődik, e fölött a hőmérséklet fölött már több energiát visz el, mint hoz, a növény „ellégzi” azt. A növény képes a hőmérsékletét csökkenteni, párologtatással akár 5-7 °C-al is alacsonyabb hőmérsékletet tud elérni.

A környezeti tényezőknek hatása van a vegetatív és a generatív fejlődésre is, például a relatív páratartalom optimálistól való eltérése eredményezhet generatív vagy vegetatív irányba történő elmozdulást egyaránt. A vegetatív-generatív egyensúly fenntartásához legalább néhány környezeti tényezőt ismerni kell, mint a léghőmérséklet, a relatív páratartalom, a sugárzás, az öntözővíz EC-je és pH-ja. A Phytomonitor jó eszköz a növény azonnali változásainak megfigyelésére, azonnal látszik a szárvastagodás, a bogyónövekedés, a száron átfolyó vízmennyiség, valamint a környezeti tényezőket is méri.