1. július 12-én került megrendezésre a FruitVeB paradicsomhajtatással kapcsolatos szakmai napja. A rendezvénynek a felgyői Profi-Tom Kft. adott otthont.

A szakmai napot Ledó Ferenc, a FruitVeB elnöke nyitotta meg. Köszöntőjében elmondta, hogy a szakmai nap kifejezetten azoknak a kertészeknek szól, akik magas technológiai szinten dolgoznak és további fejlesztéseket kívánnak megvalósítani. Hangsúlyozta, hogy a hazai paradicsomhajtatás dinamikusan fejlődik, ezért különös figyelmet igényel. Jelenleg körülbelül 350 hektár növényházi felületen folyik paradicsomhajtatás, melyből 100 hektáron már a legkorszerűbb technológiát képviselő termesztőberendezés. A hajtatásban egyre népszerűbbek a különlegességek, mint például a fürtös koktélparadicsom vagy a szilvaparadicsom, a hazai fogyasztók is szívesen vásárolják ezeket. Jelenleg 125 – 130 ezer tonna az éves termelési volumen, ami a technológiaváltásnak, a korszerűsítéseknek köszönhetően várhatóan növekedni fog.

Dr. Mártonffy Béla, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Kertészeti és beszállítóipari osztályának elnöke köszöntőjében elmondta, a paradicsom a világ egyik legkedveltebb zöldségféléje. Véleménye szerint a hazai termelés korszerűsödése, a termelési volumen növekedése jó lehetőséget ad az export piacokon való megjelenésre és azok dinamikus bővítésére. A paradicsom egyre népszerűbb, fogyasztása is növekvő tendenciát mutat. Ezért szükség van a hazai termelési volumen növelésére és technológia korszerűsítésére, hogy a fogyasztók az év legnagyobb részében hazai terméket vásárolhassanak.

Szőriné Zielinska Alicja szaktanácsadó a ’Növények felkészítése a nyári időszakra’ című előadásában arról beszélt, mit tehetnek a paradicsomhajtató kertészek annak érdekében, hogy a növények a kritikus nyári időszakban is megfelelően fejlődjenek. Nyáron a termesztés egyik legnagyobb problémája a növényházak túlzott felmelegedése. A magas hőmérséklet hatással van a termés mennyiségére és minőségére is. A magas hőmérséklet mellett növekszik a besugárzás mértéke is, valamint a levegő páratartalma is hektikusan változik. Ez utóbbi hatások is ronthatják a növények teljesítőképességét, ezért ezekre az abiotikus tényezőkre együtt kell figyelmet fordítani. A paradicsom számára az az optimális, ha a napi hőmérséklet a 19 – 21 °C tartományban mozog. Alacsony hőmérsékleten a növények fejlődése lassul, a termések érési ideje növekszik és a termés mérete is elmarad a kívánatostól. A meleg szintén negatív hatást gyakorol a növényekre. Általánosan elmondható, hogy 24 – 25 °C felett minden 1 °C hőmérséklet emelkedés 8 % terméscsökkenést eredményez. 32 °C felett a leáll a likopin szintézise, 40 °C feletti hőmérsékleten pedig már sárga karotint sem termel a növény, a termések nem színeződnek. Ezek mellett nő a növények disszimilációja és más élettani folyamatokban is kémiai változások következnek be.

A paradicsom számára az optimális páratartalom 65 – 85 %. Alacsonyabb érték esetén növekszik a növény transzspirációja, így kevesebb víz és tápanyag jut a generatív szervekbe. Magasabb páratartalom esetén a párologtatás mértéke csökken, a tápanyagáramlás lassul vagy akár le is áll. A besugárzás mértéke kifejlett állomány esetében 600 – 900 W/m2 között van. Erős besugárzás esetén nő a levegő, a levelek és a bogyók hőmérséklete, ezért árnyékolás lehet szükséges.

A nem megfelelő abiotikus viszonyok többek között virágelrúgást, egyenlőtlen kötést, kis méretű bogyókat, vékony, gyenge fürtöket, elszíneződést, bogyórepedést, kalciumhiányt és gyökérvesztést okozhatnak. A hajtató kertészek a problémák kiküszöbölésére többféle stratégiát alkalmazhatnak. Hosszú távon cél az egészséges, dús gyökérzet fenntartása, ehhez szigorú öntözési szabályokat kell betartani. Az egészséges szár fejlődéséhez ügyelni kell az öntözővíz hőmérsékletére és EC értékére, a kalcium ellátásra és az ápolási munkák precíz végrehajtására. Az alacsony kalcium szint és az alacsony hőmérséklet mellett történő túlöntözés szárrepedést okozhat. Figyelmet kell fordítani a termésterhelésre is. A túlterhelt növények gyenge, egyenetlen fürtöket hoznak és termések érési ideje is hosszabb. A fürtök metszésével lehet beállítani a fényviszonyokhoz igazított terhelést. Középtávon a levélfelület beállításával lehet az abiotikus tényezők okozta káros hatásokat kivédeni. Az asszimilációs felületet a besugárzás mértékéhez kell igazítani. Általános szabály, hogy heti 12 000 J/cm2 besugárzási érték felett minden ezer Joule-ra négyzetméterenként 4 levelet kell számolni. Középtávú megoldás még a termesztőközeg víz- és tápanyagpufferének maximális szinten tartása. A levelek elszíneződése is teljesítménycsökkenéshez vezethet, mivel romlik a fény hasznosításának mértéke. A levelek sárgulása bekövetkezhet magas pH, csökkent fénymennyiség vagy gyökérproblémák esetén egyaránt. Az eredmény rossz kötődés és kis méretű bogyók. A kalcium hiánya a bogyók bibepont környéki barnulását, foltosságát okozhatja. A kalcium pótlása rövid távon jelenthet megoldást, ehhez növelni kell a kalcium mennyiségét a tápoldatban és az EC kontrolljával javítani kell annak felvehetőségét. Ezzel párhuzamosan a kálium és magnézium arányát csökkenteni szükséges, valamint az öntözést a napkelte előtti időszakra kell fókuszálni. A jó kötődés érdekében ügyelni kell a páratartalomra, a fürtmetszésre, az árnyékolásra és a beporzó rovarokra. A bogyórepedés ellen az EC emelésével, gyakoribb szedéssel, az öntözési időszakok rövidítésével és a fürtök kalcium-kloridos és boraxos permetezésével lehet védekezni.

A következő előadó Forray Alfréd, a Floratom Kft. szaktanácsadója volt. ’Növényvédelmi veszélyek paradicsomhajtatásban’ című előadásában elsőként a vírusokra hívta fel a figyelmet. Számos, a tobamovírusok közé tartozó vírus van, mely képes a paradicsomot fertőzni és azon gazdasági kárt okozni. Az európai paradicsomhajtatásra nagy veszélyt jelent a közelmúltban azonosított új vírus, a Tomato brown rugose fruit virus, mely fertőzése következtében a termés foltokban barnán elszíneződik, ráncosodik, így eladhatatlanná válik. A vírust 2015-ben találták meg Jordániában, innen kapta köznapi ’Jordán-vírus’ elnevezését. A vírust a korábbi években megtalálták Németországban és Olaszországban is, ezért 2019-ben felkerült az EPPO (Európai és Mediterrán Országok Növényvédelmi Szervezete) figyelmeztető listájára, mint potenciálisan nagy kárt okozni képes károsító. A vírus jelentette nagy kockázat oka, hogy a más tobamovírusok ellen védelmet nyújtó Tm-22 rezisztencia gén ellene nem ad védelmet, így a fertőzés rezisztens fajtákon is kialakulhat. A vírus vizuális azonosítása nem megoldható, mivel a tünetek nagyon hasonlítanak más vírusok – így például a peppino mozaik vírus – okozta elváltozásokhoz. A fertőzött növények levelein foltokban klorózisok alakulnak ki, a levéllemez kidudorodik, nekrotikus léziók jelennek meg. A száron barna nekrotikus elváltozások figyelhetők meg. A termések érése egyenetlen, majd barna ráncosodó foltok alakulnak ki rajtuk. A bogyók színeződése kifejezetten hasonlít a peppino mozaik vírus okozta tünetekhez.

A vírusnak sok gazdanövénye van, a Solanaceae család tagjait általában fertőzi, de nem minden fajnál okoz látható tüneteket. Vetőmaggal, palántával, mechanikus úton (ápoló- és művelőeszközökkel, göngyöleggel, dolgozók ruházatával, kezével), öntözőrendszerrel és a beporzáshoz használt méhekkel egyaránt képes terjedni, ezért különösen nagy kockázatot jelent az egész európai paradicsomhajtatásra nézve. 2018-ban az Európai Unióban forgalomban lévő vetőmagtételek vizsgálata során a 165 mintából 60 pozitív eredményt mutatott.  A vetőmagok 15 különböző országból származtak a világ minden tájáról, például Spanyolországból, Hollandiából, Franciaországból, Peruból, Izraelből, az USA-ból vagy Marokkóból. A vírus a paprikát is fertőzi és a terméseket eladhatatlanná teszi. Széles körű terjedési lehetőségei miatt félő, hogy előbb-utóbb paprika állományokban is megtalálják.

Az előadó a védekezés lehetőségei között első sorban a vetőmagtételek vizsgálatát említette, melyet véleménye szerint kötelezővé kellene tenni az Európai Unióban. Az üzemi higiénia szintjének fokozása elengedhetetlen lesz a jövőben, ehhez azonban szükséges a dolgozók folyamatos oktatása. A cseregöngyölegek használatával kapcsolatban elmondta, az egyik lehetséges megoldás egy utas papírkarton rekeszek használatára való áttérés, így az üzemek közötti vírusátvitel lehetőségét lehetne megszüntetni.

A paradicsom további károsítói közül az előadó a molytetveket, a paradicsom levélatkát és a paradicsommolyt emelte ki, melyek képesek komoly károkat okozni az állományokban. Ezek ellen a kártevők ellen léteznek jó hatásfokú biológiai növényvédelmi megoldások, ezek alkalmazásához azonban magasabb szintű szaktudás és technológiai fegyelem szükséges.

A következő előadó Székely Tamás, a NÉBIH Növény- Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság Növényegészségügyi Osztályának osztályvezetője volt. ’(Lehetséges) Hatósági intézkedések a paradicsom barna termés-ráncosodás vírus – Tomato brown rugose fruit virus terjedésének megelőzése érdekében’ című előadásának bevezetőjében elmondta, a globalizáció komoly kihívások elé állította a növényegészségügyet. Az intenzív személy- és áruforgalom teljes körű ellenőrzése gyakorlatilag lehetetlen, a hatóságok különböző kockázati tényezők alapján végzik az ellenőrzéseket. A zárlati károsítónak minősül az a potenciális gazdasági jelentőségű károsító, amely a veszélyeztetett területen még nem fordul elő, vagy előfordul, de nem terjedt el, és hatósági határozat alapján védekezést folytatnak ellene. E mellett lényeges, hogy a zárlati károsítónak minősülő célszervezett ellen hatékony védekezési módszer nem létezik. Ilyenkor a fő cél, hogy megelőző intézkedésekkel a terjedést megakadályozzák.

Az előadó ismertette, hogy a vizsgálatköteles károsítók két fő csoportra oszthatók, a vizsgálatköteles zárlati károsítókra és a vizsgálatköteles nem zárlati károsítókra. Utóbbiba tartozik a paradicsom új vírusa, a Tomato brown rugose fruit virus is. Bemutatta a vírus lehetséges terjedési módjait, majd ismertette az Európai Bizottság illetékes szervei által 2019. áprilisában megkezdett szükséghelyzeti intézkedéssel kapcsolatos tervezetének jelenlegi állását is. A tervezet szerint az ültetésre szánt növényanyag, így a vetőmag és a palánta ellenőrzése kötelező, Izraelből, Jordániából, Mexikóból és Törökországból pedig tilos a szaporítóanyag behozatala. Más harmadik országokból származó vetőmagot növényegészségügyi bizonyítvánnyal lehet csak behozni az Európai Unió területére, a vetőmagot feladás előtt reprezentatív mintavételezés után be kell vizsgálni. Palánta esetében igazolni kell, hogy a növényanyag károsítótól mentes területről vagy hatóságilag ellenőrzött termőhelyről származik, vegetációs időben mentes a károsító tüneteitől és olyan vetőmagból nevelték, melynek anyanövénye a teljes vegetációs idő alatt mentes volt a károsító okozta tünetektől és a mag laboratóriumi vizsgálata során sem mutatták ki a kórokozót. A szabályozás alkalmazása hasonlóan szigorú az Európai Unión belüli forgalmazással kapcsolatban is. A termések vizsgálatát a tervezet szabályozás nem írja elő. Várható, hogy a határozat elfogadása után a szabályozást 2019. szeptemberétől kell majd alkalmazni.

A kórokozó hazánkban jelenleg még nem fordul elő, viszont megtalálása esetén bejelentési kötelezettség áll fenn. Az előadó hangsúlyozta, hogy az üzemi higiénia szintjének növelése és az előírások betartása és betartatása az egyik kulcs a kórokozó elleni védekezésnek. A legfontosabb a kórokozó bekerülésének megakadályozása, ehhez minden lehetséges eszközt fel kell használni, minden ezt a célt szolgáló intézkedést (ellenőrzött szaporítóanyag használata, göngyöleg fertőtlenítés, dolgozók ruházatának cseréje, ápoló- és művelőeszközök fertőtlenítése, stb.) be kell vezetni. Az állományok leváltásakor a kitermelt növényi anyagot meg kell semmisíteni és a termesztőberendezést fertőtleníteni kell. A vegetációs időszak alatt folyamatosan figyelni kell a növényeket, gyanú esetén célszerű laborvizsgálatot kérni. A NÉBIH az idei évben a mintavételezéssel és laborvizsgálatokkal végez felderítést, melyben áruforgalomból és a hazai termelésből vett mintákat vizsgálnak. A termelői mintavételezés lebonyolításában a FruitVeB nyújt segítséget. A vizsgálatok célja, hogy Magyarországot a károsítótól bizonyítottan mentesnek lehessen nyilvánítani.

A következő előadó Hunyadi István, a FruitVeB szakmai igazgatója volt. ’Kitekintés Európa és Magyarország étkezési paradicsom piacára’ című előadásának bevezetőjében elmondta, a világ paradicsomtermelése dinamikusan növekszik, a friss paradicsom és a paradicsomból készült feldolgozott termékek egyre népszerűbbek. A világ teljes paradicsomtermelése, beleértve a friss piaci és az ipari feldolgozásra termelt árumennyiséget, 160 – 180 millió tonna évjárattól függően. AZ egy főre jutó éves fogyasztás tekintetében elég változatos képest mutat a világtérkép. Az élen olyan országok vannak, mint például Egyiptom, Görögország, Törökország. A fogyasztási rangsort vezető országokban az éves mennyiség meghaladja a 60 kilogrammot, de néhány országban a 100 kilogrammot is meghaladja.

Az Európai Unió paradicsomtermelése 17 – 18 millió tonna körüli. Ebből ipari célú 10 – 11 millió tonna, a friss piaci étkezési paradicsom mennyisége 7 – 8 millió tonna között mozog. A jelentősebb termelést folytató tagállamok Olaszország (6 – 6,5 millió tonna), Spanyolország (4,8 – 5,2 millió tonna), Portugália (1,6 – 1,7 millió tonna), Görögország (950 ezer – 1,1 millió tonna), Franciaország (700 – 800 ezer tonna) és Románia (450 – 500 ezer tonna). A meghatározó termelő tagállamok adják az Európai Unió paradicsomtermelésének 75-80 százalékát, 13 – 14 millió tonnát. A frisspiaci termelés tekintetében Spanyolország (2,1 – 2,4 millió tonna), Hollandia (900 – 950 ezer tonna), Franciaország (600 – 700 ezer tonna), Olaszország (480 – 600 ezer tonna) és Görögország (500 – 550 ezer tonna). Együttes frisspiaci termelésük évjárattól függően 4,7 – 4,8 millió tonna.

Frisspiaci paradicsomból évente 520 – 630 ezer tonna áru kerül be az Európai Unió piacaira harmadik országból. A meghatározó beszállító Marokkó, az észak-afrikai országból származó áru mennyisége évről évre dinamikusan növekszik. A tavalyi évben 450 ezer tonna körül volt a Marokkóból importált paradicsom mennyisége. A második legnagyobb beszállító Törökország, a 2010-es évek eleje óta az onnan behozott mennyiség megduplázódott, 2018-ban 170 ezer tonna körül volt. Az Európai Unióban megtermelt frisspiaci paradicsom kivitele az orosz embargó bevezetéséig 350 – 370 ezer tonna volt, ebből Oroszország 200 – 230 ezer tonnát vett föl. Az embargó bevezetése óta az export látványosan visszaesett, a tavalyi évben 110 ezer tonna környékén volt. A legnagyobb mennyiségben Svájc és Norvégia vásárol, de kerül uniós áru a szomszédos országokba és az arab világ országaiba is. Az Európai Unió tagállamai közül a meghatározó termelő-kereskedő tagállam Hollandia. Éves 950 ezer tonna körüli termelésének több, mint 90 százalékát az ország határain kívül értékesíti. Spanyolország ugyan nagyobb volumenben termel, de a belpiaci fogyasztás jóval magasabb, így csak 750 – 800 ezer tonna árut visz az Európai Unió piacaira.

A következőkben az előadó a 2018 évi piaci történéseket ismertette, valamint azt, hogy ezeknek milyen hatása volt a 2019 évre nézve. Az európai kereskedők a tavalyi évben a szokásosnál gyengébb évkezdésről számoltak be, a megszokottnál jóval mérsékeltebb volt a kereslet és az árak sem érték el a kívánatos szintet. A kedvező időjárási körülmények miatt a hollandiai termelés a vártnál 15 százalékkal megnövekedett és a többi meghatározó termelő tagállamban is növekedtek a nyári termelési ciklusban teremni kezdő állományok hozamai. Ráadásul a harmadik országokból származó áru mennyisége is meghaladta a szokásos szintet, jóval nagyobb mennyiségben érkezett áru az Európai Unió piacaira. Nyár közepére a piac telítődött, az árak soha nem látott mélypontra zuhantak. A válság rányomta bélyegét a 2019-es szezonra, több tagállamban csökkentek a termőterületek. Spanyolországban például a nyári termesztésre dedikált hajtatófelület 10 ezerről 8 ezer hektárra csökkent, több termelő a paradicsomról más kultúrákra, például uborka, cukkini vagy karfiol hajtatásra állt át. Az átállás spanyol viszonyok között könnyen kivitelezhető, mivel a paradicsomot is jóval egyszerűbb technológiával, általában talajon folytatták. A csökkent termőterülettől a piac stabilizálódását várják. Az idei év júniusában az árak a meghatározó termelő országokban elfogadhatóan alakultak, Hollandia kivételével, ahol az elmúlt öt év átlagához képest alacsonyabbak voltak a termelői árak.

A következőkben Nemes Nagy János, a Trivega Kft. ügyvezetője számolt be az elmúlt szezon érétékesítési tapasztalatairól. Elmondása szerint a tavalyi évben Magyarországon is az európai helyzethez hasonlóan alakultak a viszonyok a hazai piacon, nyár közepére értékesítési gondok léptek fel, nehéz volt vevőt találni a magyar paradicsomnak. Az idei év eddig viszonylag jól alakult és távolabbi kilátások is bíztatók.

A szakmai nap zárásaként a házigazda hajtatótelepének üzemlátogatására került sor, melynek keretében Dobos Ferenc tulajdonos mutatta be vállalkozását, a három évvel ezelőtt átadott telepet és az alkalmazott termesztéstechnológiát. A jelenlegi üvegházi felület 3 hektár. A manipuláló csarnok és az öntözőrendszer is úgy került kialakításra, hogy további 3 hektár üvegházzal még ki lehet bővíteni a termesztőfelületet. Emelt ágyásos kőzetgyapotban ’Siranzo’ fajtát termesztenek, amely hidrokultúrás termesztésre kiválóan alkalmas. Az éves termés mennyisége 60 kg/m2, a téli-tavaszi időszakban szén-dioxid adagolással segítik a növények fejlődését.  A növényvédelemben biológiai megoldásokat alkalmaznak, közönséges takácsatka ellen a Macrolophus pygmaeus ragadozó poloskát, üvegházi molytetű ellen Encarsia formosa parazitoid fürkészdarazsat használnak. A paradicsommoly ellen légtértelítéses módszerrel védekeznek.

(szerző: Hunyadi István / FruitVeB, Balázs Máté / DélKerTÉSZ)