Beszámoló: Magyar Paradicsom Napja 2023

Június 2-án került megrendezésre a Magyar Paradicsom Napja 2023 hajtatott paradicsomtermesztési szakmai nap, melyről az alábbiakban olvashatják a rendezvény hivatalos lapjának, – a Kertészet és Szőlészet-nek – a beszámolóját.

A tavalyihoz hasonlóan idén is nagy érdeklődés övezte a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács hajtatott paradicsom szakmai napját. Előzetesen több mint 200-an regisztráltak az ágazat legfontosabb kérdéseit taglaló rendezvényre, amit június 2-án tartottak a mórahalmi Aranyszöm Rendezvényházban.

Az elismert hazai és külföldi előadók a legfrissebb információkkal szolgáltak a paradicsomhajtató kertészeket, termelői szervezeteket foglalkoztató témákban. A rendezvényen kiállító 35 háttéripari cégek és inputanyag-szolgáltatók pedig a legújabb technikákat, technológiai megoldásokat, innovatív fajtákat mutatták be, hogy a hajtató kertészek eredményesebben, jövedelmezőbben termelhessenek. Tevékenységüket segíthetik a kiállító pénzintézetektől kapott tanácsok is.

A résztvevőket köszöntő Gubacsi Zoltán, FruitVeB alelnök elmondta, hogy az utóbbi években a támogatási és kedvező hitellehetőségeknek is köszönhetően bő 110 hektárral nőtt növényházi paradicsom területe, így ma már meghaladja a 310 hektárt. A megtermelt 150-160 ezer tonna a paradicsomnak a 75-80%-a bogyós és fürtös típus, a maradék cseresznye- és koktélparadicsom. A hajtatott paradicsom termelői átlagára folyamatosan növekszik nemcsak hazánkban, hanem az egész Európai Unióban. Az összes európai uniós termésmennyiség ugyanakkor csökken, és ezzel párhuzamosan egyre több paradicsom érkezik az EU-ba, főként Marokkóból (70%), illetve Törökországból és Tunéziából. De már hazánk is szereplője lett a nemzetközi paradicsompiacnak, exportunk eléri a 14 ezer tonnát.

Apáti Ferenc FruitVeB elnök arra világított rá, hogy gazdasági számítások szerint az utóbbi 4-5 évben 70-80%-kal emelkedett a paradicsomhajtatás egy hektárra vetített összes termelési költsége, és az amortizációval együtt az már eléri a 160-180 millió forintot. A jövedelmezőség érdekében ezért a kertészeknek tovább kell növelniük a termesztés hatékonyságát. A paradicsomhajtatók azonban jó úton járnak.

A támogatások és fejlesztések blokkban dr. Mezei Dávid, az MBH Bank Nyrt. Agrárkapcsolatok és Agrártámogatások Központ vezetője jó hírként közölte, hogy a fő jegybankok kamatemelési hulláma nagyjából a végéhez ért, és e téren mi sem lógunk ki a sorból, nálunk is kamatcsökkentés várható, ami kedvezhet az újabb beruházásoknak. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az unió úgynevezett zöld megállapodása nyomán életbe lépő újabb jogszabályok (például a növény- és talajvédelemre vonatkozóan) alapjaiban meghatározzák majd a mezőgazdasági termelést. De az Európai Bizottság a fogyasztói szokások befolyásolását is célul tűzte, így a húsfogyasztás csökkentését, ami a zöldség-gyümölcs ágazat malmára hajthatja a vizet.

Az utóbbi 10 évben azonban óriási fejlődésen ment át a kertészet a támogatásoknak és a kedvező finanszírozásnak köszönhetően. A legnagyobb vívmány pedig, hogy a posztharveszt gépei is támogathatók lettek, mondta a rendezvényen Papp Zsolt György. Az Agrárminisztérium Vidékfejlesztési programok végrehajtásért felelős helyettes államtitkára részletesen szólt a közös agrárpolitika átalakításáról, illetve azt kérte, hogy aki már támogatást nyert, de még nem valósította meg a beruházást, kérjen kimentést vagy határidő-módosítást. Ha pedig nem tudja megvalósítani, engedje el, hiszen jövőre jönnek az új pályázati kiírások. Az idei év nem a támogatásokról szól, a mégis beruházni kívánó kertészek azonban euróhitelhez juthatnak, ha van kellő exportbevételük.

Az energetikai szekcióban dr. Hortay Olivér, az Energia- és Klímapolitika Üzletág Századvég Konjunktúrakutató Zrt,. üzletágvezetője az energiapiaci változásokat részletezte. Ismertette az energia drágulásának hajtóerőit, és hangsúlyozta, hogy rövid és középtávon továbbra is a gáz ára vezérli majd a villamos energia árát. A növekvő megújuló kapacitások még nem nagyon segítenek, mert a megosztásához komoly beruházások szükségesek. A szakember szerint továbbra is annyira turbulens az energiapiac, hogy nehéz tanácsot adni, mikor érdemes vásárolni energiát, de talán kisebb veszteséggel jár, ha azt minél előbb lekötik a kertészek is

Az MVM Zöld Generáció Kft. fejlesztési igazgatója, Szűcs Péter a geotermikus energiahasznosítás lehetőségeiről beszélt. Kiderült, hogy már hazánkban is működik olyan erőmű, ahol a geotermikus energiából nyernek villamos energiát.

A szakmai szekcióbanWim Rodenburg, a Producentenorganisaties GLB Hollandia (Holland Zöldség-Gyümölcs Terméktanács ügyvezető igazgatója) ügyvezető igazgató elmondta, hogyan a hollandiai zöldségtermesztésnek az egyik vezérnövénye a paradicsom. Mintegy 1800 hektáron termeszti 150 cég. A hajtatófelület 40%-a megvilágított, és a termés fele fürtös paradicsom, de ennek a típusnak az aránya a fogyasztói szokásokhoz igazodva csökken. Jó hír, hogy a legtöbb tagállamban növekszik a paradicsomfogyasztás. A hollandiai termesztést is sújtó paradicsom termésráncosodás vírussal szemben a higiénia szigorításával próbálják felvenni a harcot, illetve próbálkoznak vakcinációval, a legbiztosabb megoldás pedig a rezisztencia beépítése a fajtákba. Hollandiában már több helyen termesztenek ToBRFV ellenálló fajtákat. Az energiaválság hatására a termelők napi szinten foglalkoznak az energiamenedzsmenttel, hogy csökkentsék költségeiket. A paradicsomkertészeket is érinti az energiaadó, és egy-két éven belül CO2-kibocsátási adót is terveznek bevezetni.

Az ismert paradicsomtermesztő körzeteken kívül újabbak is kialakulnak. Fokozatosan bővül például a hajtatás Törökországban, és a Közel-Keleten, Mexikóban, Oroszországban, Kínában és Közép-Ázsiában is, hallottuk dr. Tompos Dánieltől, a Bayer Hungaria Kft kereskedelmi vezetőjétől. Ezek egy része a helyi ellátást, vagy a közeli nagy felvevőpiacokat szolgálja. A nagy termelő országok várhatóan nem termelnek többet, hanem inkább vásárolnak, és olyan helyen építenek növényházakat, ahol olcsóbb a termelés.

Kiskultúrás engedélyezések kapcsán a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal igazgatója, Szűcs Csaba kiemelte a kiskultúrás munkacsoport hatékony munkáját, de azt is hangsúlyozta, hogy nem minden gondra ez a megoldás. A ToBRFV magyarországi helyzetét ismertetve pedig felhívta a termelők figyelmét, hogy rájuk is sok feladat hárul. Így például fontos, hogy csak megbízható helyről vegyenek szaporítóanyagot, tartsák be a szigorú higiéniai előírásokat, és végezzenek önellenőrzéseket.

A ToBRFV ellenálló fajtanemesítések előrehaladását a Rijk Zwaan cégtől Tornyai Tibor High-tech termékmenedzser, valamint Martijn van Stee, az ENZA Vegetable Seeds paradicsom nemesítési vezetője osztotta meg a termelőkkel.

Szőriné Zielinska Alicja, a Grodan szaktanácsadója termelői adatszolgáltatásokon alapuló összehasonlítást készített a lengyel és a magyar paradicsomhajtatás termelési költségeiről. Azt is megmagyarázta, hogy mi az oka az egyes költségtételek eltérésének. Emellett pedig felhívta a figyelmet, hogy mekkora hozamok kellenek a jövedelmezőséghez.

A kézimunkaerő kiváltására két innovatív megoldást mutattak be. A Certhon – Greenhouse Solutions termékmenedzsere, Jaap Weerheim, a GRONOS (élőmunka nélküli) paradicsomtermesztési technológia és a hozzá tartozó üvegház előnyeit taglalta. Antal Anikó, a HortiGreenTech ügyvezetője pedig a Metomotion GroW paradicsom szedő robot paramétereit ismertette. Az izraeli fejlesztésű robot már több holland üvegházban dolgozik.