2019. május 26-30. között került sor a FruitVeB és szakmai partnerei – a Royal Brinkman, valamint a Groenten Fruit Huis – által szervezett tanulmányútra, melynek kifejezetten a zöldséghajtatás és a kapcsolódó kereskedelmi megoldások, szervezeti képviselet voltak a fő témái.

A szakmai út első két napján a Royal Brinkman szervezésében és segítségével került sor a különböző szakmai programokra, a harmadik napon a holland szakmai szervezet, a Groenten Fruit Huis volt segítségünkre.

Az első napon a vállalat s’Gravenzande-ban található központjába látogattunk el, ahol a betekintést nyerhettünk a nagy múlttal rendelkező kertészeti háttéripari cég történelmébe és napi életébe, valamint a jövőt illető elképzeléseibe.

A cég története 1885-ben kezdődött, ekkor alapította C. Brinkman úr családi vállalkozásként. Kezdetben kötelek és kötözőanyagok forgalmazásával foglalkozott, de gyorsan bővülni kezdett a termékpaletta. Az 1920-as években saját fejlesztésű paradicsomosztályozó berendezésükkel léptek piacra, ezek után a cég fejlődése töretlen volt, mindig a kertészeti technológiai innovációkban látták a siker kulcsát. A 70-es évek elején a növényházakban használható ködképző berendezéseket is a portfólióba emelték, 1979-ben a kőzetgyapotot is forgalmazni kezdték. 1982-ben mutatták be a ’Vocom’ nevű számítógépvezérelt tápoldatozó berendezést. A cég 1985-ben kapta meg a Royal előnevet, ami a 100 éves múltra, a töretlen fejlődésre és a tisztességes üzleti magatartásra utal.


Hajtatókertészek a Royal Brinkman főhadiszállásán (fotó: Hunyadi István)

A cég ma már több mint 30 ezer terméket forgalmaz és világszerte 440 alkalmazottat foglalkoztat. 220 millió euró forgalmat bonyolít, ennek meghatározó részét, 100 millió eurót Hollandián belül. Körülbelül 40 éve kezdődött meg a külpiacok építése. Ma a cégnek a világ 12 országában van leányvállalata, köztük Magyarországon is, ahol 1996-ban léptek a piacra. Közvetve, képviselők révén szinte az egész világon jelen vannak termékeik, az Egyesült Államoktól Ausztráliáig és Új-Zélandig. A cég jelmondata a ’Think Global, Act Local’, amit körülbelül úgy lehetne magyarra fordítani, hogy ’Gondolkodj globálisan, cselekedj helyi szinten’. A cég az ügyfélközpontúságra nagy hangsúlyt fektet, minden szakterületen több szakértő dolgozik, akik az ügyfelek kérdéseire igyekeznek választ adni, személyre szabott igényeiket kielégíteni.

Az elektronikus kereskedelem a mai világban egyre nagyobb szerepet játszik a vállalatok életében, így van ez a Royal Brinkmannál is. A cég a digitális kereskedelmi részleget 8-10 éve indította el, ma már a forgalom 30 %-át adja az internetes vásárlás. Fontos különbség azonban, hogy míg a hagyományos internetes vásárlásnál a vevő csak terméket kap, a Royal Brinkman különösen ügyel arra, hogy plusz információval, tudással is szolgáljon a termékeivel kapcsolatban. A forgalmazott termékeket egyébként előzetesen szigorú minősítésnek vetik alá, és csak olyan árut forgalmaznak, ami megfelel a vállalat követelményeinek.

A vállalat bemutatkozása után a csapat megtekintette a főhadiszálláson üzemeltetett áruházat, ahol a közelből érkező termelők személyesen is vásárolhatnak. Ezt követően a Royal Brinkman központi raktárát látogattuk meg, ahol a raktárvezető ismertette a raktár tevékenységét és felépítését. A világ szinte minden tájára szállítanak innen árut, de meghatározó hányadban az európai országokba indulnak a feladások. Napi szinten 10-15 kamion indul el a célállomások felé. A raktárkészlet forgási sebessége termékenként változó, egyes termékek csak egy-két órát, míg mások néhány napot töltenek a raktárban.


Kiszállításra előkészített áru az induló oldalon (fotó: Hunyadi István)

Ebéd után délután a Naaldwijk mellett található kertészeti technológiai kutatásokkal és fejlesztésekkel foglalkozó World Horti Center-t látogattuk meg. A World Horti Center egyfajta kutató- és oktatóközpont, ahol a meghatározó háttéripari cégek is képviseltetik magukat egyes szakterületeken. Először egy prezentáció keretében a hajtatásban egyre fontosabb higiéniai megoldásokkal és fejlesztésekkel ismerkedhettünk meg Jan-Willem Keijzer és Jasper Verhoeven, a Royal Brinkmant is képviselő munkatársak előadásában. Az előadók szerint a higiénia nem csak egy berendezést vagy egy fertőtlenítő szert jelent, hanem egy komplex rendszert, amibe a humán erőforrástól kezdve a gépeken, eszközökön keresztül a növényig minden beletartozik. Termelői oldalon állandó kérdés azonban, hogy mennyit kell költeni a higiéniára? Önmagában a higiéniai megoldásoktól és az előírások betartásától még nem fog többet teremni a növény, azonban komoly bajt lehet vele megelőzni.


A csoport a World Horti Center bejárata előtt (fotó: Hunyadi István)

A World Horti Centerben egyénre szabott higiéniai tanácsadást is folytatnak termelői igények alapján. A szakemberek minden kultúra esetében megvizsgálják a lehetséges rizikófaktorokat és értékelik az azok jelentette kockázatot. Elmondták, hogy azt is fontos figyelembe venni, a termék vevői oldalán milyen elvárások vannak, pl. egy-egy vevő mit enged használni, mit nem a beszállítónál. Termelői csoportok esetén az egymás közötti interakciók (pl. göngyöleg mozgás) és az egymással szemben támasztott elvárások is szerepet játszanak a higiéniai protokoll kidolgozásánál. Hangsúlyozták azonban, hogy nagyon fontos a gyakorlati gondolkodás, csak olyan megoldásokat szabad javasolni, amelyek meg is valósíthatók. Új beruházások esetén már a tervezéskor gondolni kell a higiéniára, például fontos a munkavállalók üzemen belüli mozgásának szabályozása, munkaútvonalak és az azokon elhelyezett „higiéniai kapuk” kidolgozása.

A fertőtlenítés nagy kihívás, különböző szempontoknak kell egyszerre megfelelnie a fertőtlenítéshez használt vegyszernek. Első sorban hatékonynak kell lennie, de emellett fontos, hogy ne károsítsa az eszközöket és biztonságos legyen mind a növény, mind a felhasználó, mind a környezet szempontjából is. Az sem elhanyagolható, hogy a szernek a szükséges engedélyekkel rendelkeznie kell. Fontos a higiénia megfelelő menedzselése is. A hajtatásban a teljes higiénia nagyobb részét a kultúra kihordása utáni takarítás jelenti. Ha nem tökéletes a szerves anyag kihordása, a fertőtlenítés semmit nem ér. Fontos figyelemmel lenni arra, hogy a különböző hatóanyagok eltérő hatásspektrummal rendelkeznek és a szükséges behatási idő sem egyforma. A Tobamovírusok például nagyon nehezen pusztíthatók el, a kapszidburok jól védi a vírus örökítőanyagát, ezért nem mindegy, mit használ a termelő. A váltás időtartama is lényeges. Hollandiában a tavaszi-nyári időszakban maximum 6-7 nap alatt megtörténik a kihordás és az új állomány betelepítése, de van olyan uborkahajtató kertészet, ahol egy nap áll rendelkezésre. Ennyi idő alatt lehetetlen a tökéletes fertőtlenítést kivitelezni, már csak azért is, mert például az uborka esetében egyes vegyszerek károsíthatják a növényeket, így legalább két hetet kellene várni. Ezért ilyenkor csak a legszükségesebb és kivitelezhető dolgokat csinálják meg, majd a nagy fertőtlenítésre a téli időszakban kerül sor, amikor 6 hét is rendelkezésre állhat. Ekkor azonban a lehető legalaposabb takarítás és fertőtlenítés történik, még a fűtéscső talpakat és a csepegtetőket is kihordják a házakból és fertőtlenítő oldatba áztatva szabadulnak meg az esetleges kórokozóktól.

Nagy kihívást jelent a személyek fertőtlenítése, hiszen kívülről sok kórokozó juthat be a termesztőberendezésbe, ezért a dolgozók, valamint az esetleges látogatók jelentik a legnagyobb kockázatot. A göngyölegek és eszközök fertőtlenítésére vannak jó megoldások, a látogatásokat lehet korlátozni vagy megtiltani, a gyenge láncszem a személyi állomány.


Jan-Willem Keijzer egy, a dolgozók fertőtlenítését szolgáló megoldást mutat (fotó: Hunyadi István)

A kéz- és lábfertőtlenítés kiemelten fontos, erre különböző megoldásokat kínálnak. Lábfertőtlenítésre egy olyan speciális szőnyeget fejlesztettek, melyre lépve a fertőtlenítő szer feltör a szőnyegből, elhagyva azt azonban a szer visszaszívódik, a szőnyeg felületén hagyva a fizikai szennyeződéseket. Ez azért fontos, mert a kosz rontja a fertőtlenítő hatásfokát. Így azonban az letakarítható a szőnyeg felületéről és a fertőtlenítő szer több ideig hatékonyan használható. A kézfertőtlenítéssel kapcsolatban a legtöbb helyen még alkoholos folyadékokat használnak. Ez humánegészségügyben jó megoldás, de a növényi kórokozók, különösen a vírusok sokkal agresszívebbek, ezért inkább benzoesavas megoldásokat kellene használni.

A higiéniáról szóló szakmai előadás és eszmecsere után megtekintettük a World Horti Centerben folyó kísérleteket, majd a nap hátralévő részében egy uborkahajtató kertészetbe látogattunk el. A Reijm & zn nevű vállalkozás 4,5 hektáron folytat uborkahajtatást, saját válogató és csomagoló sorral rendelkezik. A növényházban automata szállítóeszközök végzik a leszedett uborka kiszállítását. Termesztett fajtáik a Prologue RZ F1 és a Lausanna RZ F1, a termesztési cél 100 kg/m2 uborka egy évben.

Hamarosan folytatjuk!

/szerző: Hunyadi István, FruitVeB/