A rendezvény első előadója Jordán László, a NÉBIH Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóságának vezetője volt. Előadásának bevezetéseként elmondta, hogy a hatósági oldal is tisztában van azzal, növényvédőszer hatóanyagok kivonása milyen sarkalatos problémát jelent a mezőgazdasági termelők számára. Főleg akkor, amikor a globalizáció miatt megjelenő eddig nem ismert károsítók folyamatosan új feladatok elé állítják a termelőket, a növényvédős szakembereket. A következőkben röviden ismertette a növényvédőszer hatóanyagok és készítmények engedélyezésének Európai Uniós és hazai gyakorlatát. Kitért arra, hogy az Európai Unió a közelmúltban a veszély alapúról áttért a kockázatalapú értékelésre, ami nem feltétlenül szerencsés, különösen akkor, ha a termelői oldal szemszögéből vizsgáljuk a dolgokat. Ráadásul a döntéshozatali mechanizmus végén általában olyan politikai döntés születik, ami gyakran figyelmen kívül hagyja a szakmaiságot és a tudományos bizonyítékokat. A hatóanyag kivonásokkal kapcsolatos másik probléma, hogy nagyobb ütemben zajlik, mint az új hatóanyagok engedélyezése. Sok esetben nincs a kivonásra kerülő hatóanyagot helyettesítő alternatíva, így betöltetlen rések keletkeznek a növényvédelmi technológiákban. 2011-óta 45 hatóanyag engedélye szűnt meg, de csak 12 hatóanyag került bevezetésre.
A hatóanyagok engedélyezése Európai Uniós szinten történik, de ez nem jelenti azt, hogy automatikusan minden tagállamban felhasználhatóvá is válik az adott hatóanyagot tartalmazó készítmény. Gátat jelent a tagállamok zonális besorolása és sok esetben a gyártó-forgalmazó vállalat üzletpolitikai döntése is. Így fordulhat elő az, hogy az egyes tagállamok növényvédőszer-palettája nem azonos. Az előadó hangsúlyozta, hogy a szükséghelyzeti engedélyek valódi célja az, hogy az így felhasználásra engedélyezett készítmények valós vészhelyzetekben nyújtsanak megoldást hirtelen kialakult, máshogy nem megoldható növényvédelmi problémákra. Azonban a gyakorlat teljesen mást mutat. A kiadott szükséghelyzeti engedélyek száma minden tagállamban magas, ami azt jelzi, hogy a tagállamok engedélyező hatóságai így próbálnak segíteni és a növényvédelmi technológiákban keletkezett réseket betömni.
A következő előadó Molnár Sándor, az Agrikusz Zrt. elnök-vezérigazgatója volt. A zrt. a mezőgazdasági biztosítások piacán tevékenykedik, különböző konstrukciókat kínálnak a mezőgazdasági termelőknek. Az Agrikusz Zrt. 2010-ben kezdte meg működését. Mostanra Magyarországon országos hálózattal rendelkező és három másik Európai Uniós tagállamban (Románia, Szlovákia, Szlovénia) is jelen lévő gyémánt minősítésű biztosítási céggé fejlődött, mely 62 munkatársat foglalkoztat. Különböző kultúrákra, így kalászosokra, kukoricára, napraforgó, hagymafélékre és gyökérzöldségekre is kínálnak biztosításokat. Az előadó több kultúrára vonatkozóan is bemutatta, bizonyos káreseményekre mekkora költségek mellett tudhatják magukat biztonságban a gazdálkodók.
Pecznyik Béla, a Malagrow Kft. szaktanácsadója előadásában gyakorlati tanácsokkal látta el a gyökérzöldségek termesztésével foglalkozó termelőket. Kiemelte, hogy a kiemelkedő termésmennyiséghez és minőséghez nagyon fontos a talajadottságok ismerete. Nem mindegy, hogy laza homoktalajon vagy kötöttebb talajon gazdálkodik valaki, hogy milyen a talaj szerves anyag tartalma, mennyire aktív a talajélet és tápanyagutánpótlás milyen dózisokban és időzítés mellett zajlik. A cég különböző készítményeket forgalmaz, melyekkel az egyes tápanyagok pótlása megoldható. A készítményeket talajon keresztül vagy lombtrágya formájában lehet kijuttatni, attól függően, hogy milyen eredményt kívánunk elérni. A termelők számára kidolgozott, kész tápanyag utánpótlási technológiákat kínálnak, melyekkel nagyban növelhető a termesztés sikere.
Veress Zsolt, az Austria Juice Kft. termeltetési igazgatója a cég 2017-ben indult projektjét mutatta be. A cég a sűrítményipar területén a legnagyobb hazánkban, öt üzemet működtet. A fő profil jelenleg is az almasűrítmény gyártása, közel 4 000 hektáron integrálja az alapanyagtermelést és 1 100 termelővel áll kapcsolatban. A sárgarépa sűrítményre speciális kereslet van a világon, a kft. Japánból érkező megkeresésre vágott bele a magyarországi termelésbe. Az érsekhalmán 2017-ben felépült üzem 30 ezer tonna sárgarépa feldolgozására képes. Szerződéses partnereik körét fokozatosan bővítik, 2019-ben már közel 280 hektárnyi sárgarépa terület integrációját bonyolították le. Az üzem teljes kapacitásának kihasználásához körülbelül 600 hektár terület szükséges, ezért további partnereket keresnek. Az ipari sárgarépa a feldolgozhatóság érdekében különleges kritériumokkal kell rendelkezzen. Csak meghatározott fajtákat fogadnak, jelenleg két fajtával dolgoznak, ezek a Komarno és a Warmia. A feldolgozáshoz nagy méretű, 5-6 cm átmérőjű répatestek szükségesek és előírás az alacsony nitrát tartalom. A termeltetési szerződéseket a területre kötik, tehát minden, a minőségi elvárásoknak megfelelő sárgarépát felvásárolnak a szerződéses partnertől. A szerződés fizetési garanciákat is tartalmaz, így a termelőnek nem kell aggódnia, hogy időben megkapja-e a pénzét.
Rózsa Tamás, a Hortiservice Kft. szaktanácsadója a cég által a gyökérzöldségek termesztői számára kínált megoldásokat mutatta be röviden. Kiemelte, hogy a talajok termőképességének megtartása igen fontos a hosszú távon fenntartani kívánt termesztési sikerhez. A talajok szerves anyag tartalma talajtípustól függő mértékben minden évben csökken, ezért feltétlenül gondoskodni kell annak pótlásáról. Ehhez állati trágyából előállított készítményeket ajánlanak, melyek igen kedvező tulajdonságokkal rendelkeznek. A gyökérzöldségek termesztésében egyes talajtípusokon rendszeresen előforduló probléma a fonálférgek kártétele. A talajfertőtlenítő hatóanyagok kivonásával felértékelődtek az alternatív megoldások, a cég erre is kínál megfelelő hatékonyságú készítményt. Az egészséges lombozat fejlesztése és megőrzése a gyökérzöldségeknél nagyon fontos, mivel csak ebben az esetben fejleszt a növény megfelelő méretű és beltartalmú répatestet. A levélszövetbe bejutó és ott hatást kifejtő készítményük jó kiegészítője a gomba eredetű levélfertőzések elleni védekezésnek. A cég egyik fontos irányvonala a növényi immunrendszer erősítését szolgáló készítmények forgalmazása. A hormonális és enzimatikus belső növényi folyamatok serkentése ellenállóbbá teszi a növényeket a kórokozókkal szemben, így lényegesen kevesebb hagyományos növényvédőszer használata szükséges, adott esetben ezek teljesen el is hagyhatók.
Nagy érdeklődés kísérte a Vajdaságból érkezett Molnár Tibor előadását, aki a nagybecskereki Császárkert Kft. sárgarépa termelését mutatta be. A cég a Prosperitati alapítvány segítségével pályázaton jutott fejlesztési forrásokhoz. Jelenleg 200 hektáron termelnek sárgarépát. A pályázat segítségével jelentős fejlesztéseket hajtottak végre. A termeléshez és betakarításhoz szükséges korszerű munkaeszközöket szereztek be, mosó-csomagoló csarnokot és átmeneti tárolót is építettek., de további fejlesztésekben is gondolkodnak. Az előadó humorának köszönhetően az elhangzottak sokszor derítették mosolyra a hallgatóságot.
A délelőtt zárásaként a gyökérzöldség vetőmagok forgalmazásával foglalkozó cégek mutatták be az általuk kínált fajtákat. A Hortiservice Kft. részéről Rózsa Tamás, a Rit-Sat Kft. részéről dr. Kádár András, az Alfa Lucullus Kft.-t képviselve pedig dr. Fehér Tibor beszéltek az általuk forgalmazott fajták termesztési tulajdonságairól és jellemzőiről.
Ebéd után került sor a gyökérzöldségek termesztésénél használható új fejlesztésű művelő eszközök és egy betakarítógép bemutatójára. A Kövegy melletti helyszínen Kis Pál, az Agroskill Kft. tulajdonos ügyvezetője mutatta be a cég által forgalmazott eszközöket, melyeket ismertetésük után működés közben is láthattak az érdeklődők. A bemutató során a szántás kiváltására alkalmas Imants 38SX300H ásógép, a DIABOLO hengerrel felszerelt Struik Varix3000 bakhátkészítő, a HOAF biotermikus gyomirtója, a Steketee Ridger bakhátművelő kultivátora és MS1 sávpermetezője, valamint a Dewulf P3K betakarítógépe került bemutatásra.
(szerző: Hunyadi István szakmai igazgató, FruitVeB)
