“Profiktól Profiknak” Gyümölcstermesztési Szaktanácsadási Napok
Ez év tavaszán immár harmadik alkalommal vehettünk részt a „Profiktól Profiknak” gyümölcstermesztési szaktanácsadási napok szakmai tudásalapú képzési rendezvényén. Az eseménynek a Debreceni Egyetem Böszörményi úti campusa adott otthont 2022. március 18-án, a fókuszban pedig az alma ökológiai (bio) növényvédelme állt. A téma aktualitását alátámasztja, hogy a növényvédelemben felhasználható engedélyezett hatóanyagok listája folyamatosan szűkül, a szabályozás egyre szigorúbb és a mind az ökológiai, mind az integrált termesztést folytató gazdálkodók további követelményeknek kell megfeleljenek a kereskedelmi és fogyasztói elvárások szempontjából is.
A rendezvényen vendégünk Karl Waltl, az ausztriai Landwirtschaftskammer Steiermark (Steiermark Tartományi Mezőgazdasági Kamara) szaktanácsadója volt, aki az integrált és ökológiai gyümölcstermesztésben közel harminc éves tapasztalattal rendelkezik.
A szaktanácsadási nap kezdetén a résztvevőket Dr. Apáti Ferenc, a FruitVeB elnöke s egyben a Debreceni Egyetem, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Kertészettudományi Intézetének intézetvezetője köszöntötte. Ezt követően Szólláth Tibor, a Kelet-magyarországi Biokultúra Egyesület elnöke osztotta meg gondolatait a résztvevőkkel. Hangsúlyozta, hogy a hazai versenyképes termesztés alapja a folyamatos tudásfejlesztés, valamint a jó szakmai gyakorlat.
A rendezvény első szekciójában az ökológiai növényvédelem komplex rendszerét ismerhettük meg. Kitekintést nyertünk a szomszédos Ausztriában a bio-gyümölcstermesztés részarányára és összetételére. Ezt követően az aktuális jogi szabályozást és az Európai Unió országaiban érvényes joggyakorlat alapján érvényben lévő szabályrendszereket jártuk körül. A hatékony növényvédelmet elősegítő technológiai elemeket, úgymint a hasznos szervezetek támogatását és a biodiverzitás növelésének fontosságát, valamint az esetleges szermaradványok, növényvédőszer-elsodródás megelőzésének lehetőségeit szintén részletesen tárgyaltuk.
Az EU 2021/1165. sz. rendelete alapján, valamint a hazai jogszabályok által felhasználásra engedélyezett szerek listája alapján megismerhettük azon egyszerű anyagokat, amelyek köre magában foglalja egyes, meghatározott élelmiszereken alapuló, növényi vagy állati eredetű egyszerű anyagokokat, amelyek növényvédelmi céllal felhasználhatók az ökológiai termelésben. Az előadás részletesen kitért a növényi bázisú anyagok mellett a viszonylag olcsón beszerezhető hidrogénkarbonátok és cukorbázisú anyagok felhasználási módjaira is. Karl Waltl szaktanácsadó áttekintette azon kis kockázatú hatóanyagokat, amelyek alkalmazása csekély környezeti kockázattal jár együtt, ilyen például a laminarin, vagy a vas-III-foszfát. Ezt követően a hatóanyagok közül a mikroorganizmus-bázisú készítményeket, illetve azok hatásmechanizmusát ismerhettük meg. Részletesen körbejártuk a bacillus- valamint granulózis vírus bázisú készítmények előnyeit és hátrányait. Nagy hangsúlyt fektetett az előadó a fonalféreg-alapú készítményekre, valamint a feromon-készítményekkel történő légtértelítés sarokpontjaira. Végül olyan egyéb, jól ismert és széles körben alkalmazott hatóanyag-csoport tagjairól hallhattunk, amelyek a fenti kategóriákba nem sorolhatók. Ilyenek például az elsősorban kórokozók ellen bevethető kén-, és réztartalmú szerek, vagy a mészkénlé. Továbbá mélyreható ismereteket szerezhettek a résztvevők a különböző ásványi és növényi olajok, a növényi eredetű piretrin, valamint az azadirachtin hatásmechanizmusáról és alkalmazhatóságának feltételeiről. Előadónk kitért további tapadószerekre, ásványi eredetű hatóanyag-csoportokra is, úgymint az alumínium-tartalmú anyagok, vagy egyes zsírsav-csoportok. Az egyes csoportok ismertetésén kívül gyakorlati információkkal gazdagodhattak termelő partnereink az egyes szerek, szercsoportok keverhetőségével és felhasználásának optimális környezeti feltételeivel kapcsolatban is.
A rendezvény második felében a károsítók elleni védekezés stratégiájáról hallhattak a résztvevők. Az előadó hangsúlyozta, hogy mindennek az alapja a biológiai sokféleség fenntartása, illetve kiemelt fontosságú az ültetvény jó higiéniai állapotának a fenntartása, az olajos lemosó permetezés elvégzése a kártevőkkel szemben. A permetezések mellett nagy szerepe van a hasznos szervezetek támogatásának is, mint a törpefürkészek, fülbemászók, ragadozóatkák, virágpoloskák, katicabogarak. Ezt követően előbb a kártevők, majd kórokozók esetében külön-külön esett szó a felhasználható növényvédő szerek köréről, a kijuttatás optimális időpontjáról, feltételeiről. A kártevők közül említésre kerültek a púposszú, a kis farontólepke, az atkák, a vértetű, az alma bimbólikasztó bogár, a levéltetvek, az eszelények, az aknázómolyok, az alma gyümölcsdarázs, az almailonca, az almamoly, az almamag moly és a poloskák elleni védekezés lehetőségei. A betegségek vonatkozásában a tűzelhalás, a varasodás, a lisztharmat, a koromfoltosság, a Marssonina, az alternaria, a nektria, és az almasöprűsödés elleni védekezésről kaphattunk részletes információkat. A szakmai nap záró részében a termésszabályzás lehetőségeit ismertük meg, mint a mechanikai termésritkítás, valamint a mészkénlé és olajok felhasználás
