A következő költségvetési időszakban stratégiai tervbe foglalják a közös agrárpolitika céljait, támogatásait. Az új KAP-ban kilenc fő célkitűzést határoztak meg, a három-három gazdasági, környezeti és társadalmi témájút azonos súllyal kell kezelni. Változás az is, hogy a megfelelőség helyett a teljesítményre helyezik majd a hangsúlyt, fokozott elvárás a szubszidiaritás elvének betartása, a tagállamok pedig maguk határozhatják meg a körülményeiknek leginkább megfelelő támogathatósági feltételeket, hangsúlyozta Maácz Miklós, az AM Agrárstratégiai Koordinációs Osztályának munkatársa.
Már készülnek az országos stratégiai terv alapjául szolgáló ágazati helyzetfelmérések és SWOT analízisek, hamarosan kezdődhet a szükségletek fölmérése, rangsorolása. Ahhoz azonban, hogy véglegesítsük a tervezett intézkedéseket, célokat és pénzügyi terveket, először közös nevezőre kellene jutni az unió többéves pénzügyi keretéről (MFF) szóló tárgyalásokon. Mivel ez várhatóan elhúzódik, a stratégiai terv első változata leghamarabb 2021 elején láthat napvilágot, tehát a következő év biztosan, de nagy valószínűséggel még 2022 is átmeneti év lesz.
Előtérben a klímavédelem
Maácz Miklós kiemelte, hogy a zöldség-gyümölcs ágazatot érintő piaci beavatkozások nagy részét integrálják a stratégiai tervezés kereteibe, tehát az indikátorrendszerben ezen intézkedések esetében is éves bontásban, hét évre előre kell megtervezni a kimeneteket és eredményeket, majd nyomon kell követni a tervezésben leírtak megvalósulását és indokolni kell az esetleges eltéréseket. Az operatív programokra vonatkozó előírások csak néhány pontban változnak, ám a termelői csoportoknak is föl kell készülniük az erősödő klíma- és környezetvédelmi elvárásokra. A termelői csoportok, szervezetek célkitűzései és a választható tevékenységtípusok köre bővül, az operatív programok 3-7 évre szólnak, és forrásaiknak legalább a 15 százalékát környezet- és klímavédelmi tevékenységre kell fordítani. A termelői szervezetek támogatása 4,1 százalék, társulásaik esetén 4,5 százalék lesz, további 0,5 százalék jár kutatási, környezet- és klímavédelmi, promóciós és fogyasztásösztönzési, valamint válságmegelőzési, -kezelési célokra. A kutatási, valamint környezet- és klímavédelmi célok elérését célzó tevékenységek támogatási aránya 50-ről 80 százalékra nő, ha a rájuk fordított összeg eléri az operatív program kiadásainak 5 százalékát.
Az új rendszerben is megmaradnak a vissza nem térítendő beruházási lehetőségek, és a válságalap is. A kifizetések szerkezete tehát nem sokat módosul, ugyanakkor az igénybevételi és végrehajtási szabályok várhatóan bonyolultabbá válnak. Az adminisztratív terhek azonban elsősorban nem a termelőket sújtják.
Mennyivel kevesebb?
Mezei Dávid, a Takarékbank Agrár- és Uniós Kapcsolatok Igazgatóságának ügyvezető igazgatója szerint is legalább kétéves átmeneti időszak várható, de nem a közös agrárpolitika, hanem a közös költségvetés vitája miatt. A szokásosnál is nagyobb ugyanis a nézetkülönbség a befizető és a nettó haszonélvező államok között. Az Európai Bizottság a nemzeti összjövedelem (GNI) 1,11 százalékában húzta meg a befizetések fölső határát, az Európai Parlament pedig még annál is többet, 1,3 százalékot javasolt. Az úgynevezett takarékos tagállamok (Ausztria, Dánia, Hollandia, Svédország, valamint Németország) viszont legföljebb a GNI 1 százalékát hajlandók áldozni uniós költségvetési célokra, nem szeretnék, ha ők töltenék be azt a rést, amit egyebek között a brexit okozott. A finn uniós elnökség és a parlamenti elnökség egyaránt csökkentette a javasolt tagállami befizetéseknek még így is 1 százalék fölötti arányát, ám megegyezés továbbra sincs. Mindezek fényében a KAP költségvetése nominálértéken várhatóan átlagosan 5 százalékkal (reálértéken ennél jóval nagyobb arányban) kisebb, 324-334 millió euró közötti lesz. A KAP részesedése tehát tovább csökken az uniós költségvetésben, a legjobb forgatókönyv szerint is csak legföljebb 30 százalék lehet az eddigi 35 helyett.
Mezei Dávid előadása
A többéves pénzügyi keret (MFF) kapcsán tárgyalnak az úgynevezett külső konvergenciáról, azaz a területlapú kifizetések tagállamok közti kiegyenlítéséről is. A mostani állapot szerint fennmarad a részleges konvergencia, miszerint az uniós átlag 90 százalékánál kevesebbet kapó országoknak a saját szintjük és az átlag 90 százaléka közti különbséget a felével csökkentik. Ezek szerint nőni fog a területalapú támogatás egyebek közt Romániában és Lengyelországban, míg nálunk – mivel mi az uniós átlagot kapjuk – kismértékben csökken, így az országaink közötti különbség apad, ezért az említett országok termelőivel szemben várhatóan romlik a versenyképességünk.
A pillérek közti átcsoportosítás a tervek szerint 15-ről akár 20 százalékra is nőhet. Szintén növelnék a lehetséges nemzeti társfinanszírozás arányát, ami az előzővel ellentétben módosíthatja a támogatási összegeket. Ha ugyanis a megengedett társfinanszírozás aránya nagyobb lesz, akkor a vidékfejlesztési program tervezett forráscsökkenése részben ellensúlyozható tagállami költségvetésből. A jelenlegi VP-ben Magyarországon az átlagos társfinanszírozási ráta 17-18 százalék.
Mit tehetnek a kertészek?
Mezei Dávid szerint előnyei is lehetnek az átmeneti 1-2 vagy több évnek, hiszen az új forrásoknak a régi, már ismert rendszer szerinti felhasználásakor kisebb a hibázás esélye. Hangsúlyozta, hogy minden területen a Zöld Megállapodás (Green Deal) lesz a vezérelv, az Európai Bizottság mindent annak rendel alá. A fő célkitűzés, hogy az EU 2050-re klímasemleges legyen, bár még abban sincs megegyezés, hogy ez pontosan mit jelent. 2030-ig minden ágazatban 55 százalékra kell mérsékelni a káros anyagok kibocsátását. Ehhez korlátozásokat és ösztönzőket fognak beépíteni. Az is fölmerült, hogy az I. pillér alaptámogatásait az üvegházgáz-kibocsátás csökkentését szolgáló kötelezettségek teljesítéséhez kötik. Végre össze kellene kötni a fenntarthatóságot az innovációval, hogy a környezetvédelem ne csak tiltásokból álljon, hanem a hatékonyság is nőjön. A II. pillérben is csak feltételezések vannak, várhatóan elsősorban a meglévő beruházások energiahatékonyságának javítását ösztönzik.
A kertészeti ágazatban az üvegházhatású gázok kibocsátása alacsonyabb az átlagnál, de további mérséklést eredményezhet például a növényvédő szerek és tápanyagok precíziós kijuttatása, az öntözés fejlesztése, a távérzékeléses rendszerek bevezetése az ültetvényekben, a növényházak energiahatékony megvilágítása, megújuló energiák használata. A feldolgozásban és értékesésben a hatékonyabb vízfelhasználás, a műanyag csomagolóanyagok elhagyása hozhat hosszú távon előrelépést.
Az átmeneti időszakban mindig megnő a támogatásokon kívüli finanszírozás igénye. A Takarékbank termékei közül Mezei Dávid a faktorálást és a lízinget ajánlotta a gazdálkodók figyelmébe.
Jól haladunk
Klímavédelmi szerepe miatt az öntözésfejlesztés várhatóan kiemelt terület lesz a KAP-ban, és a kormány is komoly ösztönzőket vezet be, hogy a mind gyakoribb időjárási szélsőségek kedvezőtlen hatását tompítsuk, mondta Nagy János, az AM földügyekért felelős helyettes államtitkára. A Belügyminisztérium adatai szerint az évi összes, 4,6 milliárd köbméter felszíni vízkivétel 5,7 százalékát fordítjuk öntözésre, a 950 millió köbméteres felszín alatti vízkivételnek pedig az 1 százalékát. A művelt mezőgazdasági területnek mindössze 1,7 százaléka öntözött, nagysága nem éri el a 100 ezer hektárt (80 százaléka szántó), az egy hektárra kiöntözött víz mennyisége pedig átlagosan 1400 köbméter. Az öntözött területek nagyságát a kétszeresére növelné a kormány 2024-ig, az öntözési kerületek kijelölése már az év második felében elkezdődik.
A célkitűzés megvalósításában jól haladunk, hangsúlyozta Nagy János. Az öntözésfejlesztéshez 2030-ig évenként 17 milliárd forintot ad a kormány a Belügyminisztérium és az Agrárminisztérium költségvetéséből, fejlesztésre további forrásokat nyerhetnek el a gazdák a Vidékfejlesztési Programból. A NAK által felmért termelői igényekhez igazodva fölmérték az állami főműveket, harmadlagos vízműveket, csatornákat, és meghatározták a fejlesztési irányokat. Az intézményi hátteret is megteremtették, a tavaly július 1-jén alakult Nemzeti Földügyi Központ lett az öntözési igazgatási szerv, szakmai irányítója pedig az Agrárminisztérium. Cél az engedélyeztetési folyamat egyszerűsítése is, ehhez kidolgozták a Mezőgazdasági Vízhasználat Információs és Ellenőrzési Keretrendszert (VIZEK), felváltva a papír alapú ügyintézést. A 15 évig érvényes körzeti környezeti tervek bevezetésével pedig több szakhatósági eljárás is kiváltható a vízjogi engedélyeztetés kapcsán.
A fejlesztések kereteit megadó öntözéses gazdálkodásról szóló 2019. CXIII. törvény végrehajtási rendeletének megjelenését májusra ígérte a helyettes államtitkár. Ez tartalmazza majd az öntözési szolgalom alapítására, az öntözési közösségek elismerésére és a környezeti körzeti tervre vonatkozó szabályokat. Nem lehet, hogy egyetlen ember miatt meghiúsuljon az öntözés, ezért alkották meg az öntözési szolgalom intézményét. Eszerint az öntözésfejlesztésben nem résztvevő gazdának tűrnie kell, hogy területén átvezetik a vizet, amiért az öntözőrendszer létesítésekor egyszeri, majd évenként további kártalanítást kap.
Öntözési közösségek
A Vidékfejlesztési Program keretében támogatják majd az elismert öntözési közösségeket a már meglévő öntözőrendszerek újbóli üzemeltetése, fejlesztése, illetve új öntözési beruházások előkészítése, megvalósítása céljából. Öntözési közösséget már két mezőgazdasági termelő is alkothat, az általuk létrehozott jogi személyiségnek legalább 100 hektár szántó, vagy 10 hektár zöldség-gyümölcs kultúra öntözését kell vállalni. Az egy projektre adható támogatási összeg legföljebb 250 ezer euró lehet, a támogatási intenzitás pedig elérheti a 90 százalékot. Az öntözési közösségeknek a beruházást legalább 5 évig működtetniük kell.
A Vidékfejlesztési Programban augusztusig pályázható még a mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztését célzó felhívás, ám azt a tervek szerint újranyitják, mivel a közel 50 milliárdos keretösszegből még csak 18 milliárdot ítéltek meg. A feltételek vonzóbbak lesznek, az 50 százalékos támogatási intenzitás kollektív beruházás (öntözési közösségek) esetén 20 százalékkal növelhető, a fiatal gazdák pedig plusz 10 százalékra jogosultak. A támogatás felső határa 1 milliárd, illetve kollektív beruházáskor 2 milliárd forint lesz.
A helyettes államtitkár arra is kitért, hogy igyekeznek a kertészek számára is elfogadható megoldást találni az eddig be nem jelentett öntözési célú kutak legalizálására, hogy azok engedélyeztetése minél kevesebb adminisztratív és pénzügyi terhet okozzon a felhasználóknak. E célból rendszeresek az egyeztetések a Belügyminisztériummal. Arra is keresik a megoldást, hogy az öntözésfejlesztésre szánt évi 17 milliárd forint támogatásból az AM-nél lévő 5,5 milliárddal hogyan támogassák a termelőket. A tervek szerint állami fejlesztésekkel öntözési mintaprojekteket hoznak létre, és szolgáltatnak a termelőknek. Az öntözött terület növelését várhatóan az osztatlan közös földtulajdonok rendezése is gyorsíthatja.
Nem vegyszerek
A környezeti, éghajlati, kereskedelmi változások, az újabb károsítók megjelenése nemzetközi együttműködést kíván a növényvédelemben is. Ennek hatására nyilvánította a FAO 2020-at a Növényegészségügy Nemzetközi Évének, ráirányítva a társadalom és a döntéshozók figyelmét a fenntartható növényvédelem fontosságára és hogy az okszerű és szakszerű növényvédelem kulcsszerepet kap az élelmezésbiztonság megteremtésében, hangsúlyozta Szalkai Gábor, a Magyar Növényvédelmi Szövetség ügyvezető igazgatója. Ezt támasztja alá az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezet adata, miszerint növényvédő szerek használata nélkül akár a kétszeresére is nőhetne a növényi károsítók, betegségek miatti hozamveszteség az élelmiszer-, illetve takarmánytermelésben.
Gyökeresen megváltoztatta a növényvédelem lehetőségeit a 2011-es szabályozás, mert a készítmények engedélyezésében a kockázat alapú értékelést felváltotta a veszély alapú. Ebből adódóan némely hatóanyagok használhatók a humán- és állategészségügyben, de a növényvédelemben nem, ami erősen megnehezíti a termelők dolgát. A növényvédő szerek engedélyeztetésénél előírt szabályok gyakran nem életszerűek, például a rovarölő szerektől elvárt legföljebb 7 százalékos méhmortalitási aránynál nagyobb kárt okozhat egy átlagos tél a méhekben.
A növényvédő szer nem azonos a vegyszerrel, annak hangsúlyozására már a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. FVM rendeletből is kikerült a vegyszer megnevezés. Hiszen a kettő közt 10-15 évnyi toxikológiai, környezeti vizsgálat és mintegy 200 millió eurós befektetés áll, amely ahhoz kell, hogy egy vegyületből a polcokról levehető növényvédő szer legyen. Ekkora befektetéssel bizonyára nem az a szándéka a forgalmazónak, hogy a készítményt rövid időn belül betiltsák, ahogyan a gazdálkodókról sem feltételezhetjük, hogy nem akarnak egészséges terméket enni és szándékosan veszélyeztetik a jövőnket.
A növényvédőszer-gyártók fontos társterületnek tekinti az ökológiai gazdálkodást is, ez utóbbiról azonban a fogyasztók és a döntéshozók sokszor azt hiszik, hogy teljesen mellőzi a növényvédő készítmények használatát. Ezért is fordulhatott elő, hogy az ökológiai fókuszterületekről kitiltották még az ökológiai gazdálkodásban engedélyezett készítményeket is, ahogyan némelyiket az AKG-ban is tiltják.
A szakember szerint nemcsak a növényvédelem, hanem a mezőgazdaság is ellenszélben dolgozik, mivel a tudományosan megalapozott tényeknél nagyobb visszhangot kapnak a társadalmi félelmek, ellenérzések, pedig a termelők és fogyasztók közötti árkokat nem mélyíteni, hanem betemetni kellene. Ehhez azonban a termelőknek is hallatni kell a hangjukat, meg kell mutatniuk, hogy miből áll a munkájuk, mit tesznek azért, hogy egészséges termék kerüljön a fogyasztókhoz. A termelők felelőssége ugyanakkor, hogy csak engedélyezett, eredeti készítményt használjanak, a gyanúsakat pedig jelezzék a hatóságnak.
Ösztönző adózás
Az Agrárminisztérium változtatásokat tervez az őstermelők és a családi gazdaságok adózásában. A jelenleg a Pénzügyminisztériummal való egyeztetés alatt álló javaslatokat Juhász Anikó agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár ismertette. A változtatás célja a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó működési formák és az őstermelésből származó jövedelem meghatározásának egyszerűsítése, a jogi személyként működő családi gazdaságok segítése, a nemzedékváltás ösztönzése úgy, hogy a módosításokat követően se növekedjenek az adó- és járulékterhek. Az agrártárca tervei szerint az őstermelő ezentúl is őstermelő marad, de összhangban a földforgalmi törvénnyel, a tevékenységi körök kibővülnek meghatározott mező- és erdőművelési tevékenységgel. Az ez utóbbiakból származó bevétel azonban nem haladhatja meg a teljes őstermelői bevétel felét.
A közös őstermelői tevékenyég és a családi gazdaság működési formák összevonásával létrejön az őstermelők családi gazdasága (ŐCSG). Új ŐCSG-ot 16 éven felüli, e tevékenység tekintetében nem egyéni vállalkozó tagok alapíthatnak, illetve a jelenlegi családi gazdaságok 16 évnél fiatalabb tagjai is tagok maradhatnak. Az ŐCSG-k tevékenységi köre az őstermelőkéhez hasonlóan bővül. A tagoknak nem kell közös háztartásban élniük, a vezetőnek pedig nem szükséges élethivatásszerűen végezni a mező-, illetve erdőgazdálkodási tevékenységét.
A megnövekedett gazdasági társaságok számára a családi mezőgazdasági társaság (CSMT) működési forma bevezetését tervezik, ami a hozzátartozók által mező-, erdőgazdasági kiegészítő tevékenységi körre létrehozott kft. Ezek adózási környezetének kialakításán még dolgoznak.
Az őstermelők és az ŐCSG tagjai számára az adómentességi határ 600 ezer forintról az éves minimálbér ötszörösére változik, megszűnik a nemleges nyilatkozattételi lehetőség és a kistermelői költségátalány. Az átalányadózás bevételi határa 8 millió forintról az éves minimálbér 15-szörösének megfelelő összegre nő, az átalányban megállapított jövedelem pedig a korábbi 6 és 15 százalék helyett egységesen a bevétel 10 százaléka lesz. Az ennél nagyobb bevétellel rendelkezőkre a tételes költségelszámolás lesz kötelező. Az adóalapba és a bevételi határokba a támogatások továbbra sem számítanak bele. Az átalányban és a tételesen megállapított jövedelem után 15 százalék személyi jövedelemadót kell fizetni.
A társadalombiztosítás terén tervezett változtatások szerint az őstermelőknek és az ŐCSG tagjainak az éves minimálbér ötszörösének megfelelő, támogatás nélküli jövedelem után nem kell majd szociális hozzájárulási adót fizetni. Az őstermelőként biztosítottak 18,5 százalék járulékot fizetnek a támogatások nélküli bevétel 10 százaléka után, és ezzel valamennyi társadalombiztosítási ellátásra jogosultak lesznek.
Az éves minimálbér öt- és tizenötszörösének megfelelő bevétellel rendelkező nem biztosított őstermelőknek 17,5 százalék szociális hozzájárulást kell fizetni az adómentes határt meghaladó bevételből megállapított jövedelem után. A biztosított őstermelők 17,5 százalék szocho mellett 18,5 százalék járulékot is fizetnek az átalányban megállapított jövedelem, de legalább a minimálbér után. A tételes költségelszámolók nem biztosított őstermelőként fizetik a 17 százalék szociális hozzájárulást a tételesen megállapított támogatások nélküli jövedelem 85 százaléka után. Nem biztosított őstermelőként viszont a 17,5 százalék szociális hozzájárulást legalább a minimálbér után fizetik, ahogyan a 18,5 százalék járulékot is.
Rimóczi Irén
Kertészet és Szőlészet
