A FruitVeB és a NAK után a Genti Egyetem belga növényorvos professzora is állásfoglalást fogalmazott meg a PAN Europe tanulmányával szemben.
A Pesticides Action Network (PAN EU) nemzetközi nonprofit civil szervezet (NGO) májusban publikálta Forbidden fruit (Tiltott gyümölcs) című tanulmányát, amelyben olyan állításokat fogalmaztak meg, mint „drámai mértékben növekvő trend a legmérgezőbb növényvédőszer-maradványokkal szennyezett gyümölcsök és zöldségeknél”. A PAN jelentés 2011 és 2019 között vizsgálta a helyettesítésre ajánlott növényvédőszerek jelenlétét a hatóságok által vett zöldség és gyümölcs mintákban. Itt nagyon fontos szó a jelenlét, ami analitikai határértéken történő kimutathatóságot, és nem egészségügyi vagy toxicitási határérték feletti szennyezést jelent, ennek ellenére a tanulmány meglehetősen bombasztikus, elrettentésre, pánikkeltésre alkalmas kijelentéseket is tartalmazott. A FruitVeB és a NAK közös állásfoglalást adott ki a szervezet esetleges félreértésekre vezető állításaival szemben.
Most Belgium egyik vezető egyetemének, a Gent székhelyű UGent növényvédelmi tanszékének professzora, Pieter Spanoghe nyilatkozott a témában, meglehetősen kritikus hangvétellel. A vilt.be agrárlapnak adott interjú rövidített formában az alábbiakban olvasható:
Mi a legfőbb kifogása a tanulmánnyal szemben?
A PAN egy globálisan működő lobbicsoport, amely azt a konkrét célt tűzte ki maga elé, hogy nem is annyira fokozatosan kivezesse a kémiai növényvédő szereket, és azokat ökológiailag elfogadható alternatívákkal váltsa ki (ez a szervezet lobbizott amellett, hogy az EU vállaljon kötelezettséget arra, hogy tagállamaiban 2030-ra 50%-kal kevesebb növényvédő szert használjanak). Persze jó dolog, hogy egy adott ügyben pro és kontra felszólalhatnak különböző lobbicsoportok, csakhogy ilyen esetben mindig meg kell vizsgálni, adott esetben meg kell kérdőjelezni az ellenző véleményen levő csoport állításait. Biztosan mindenki ráncolná a homlokát akkor is, ha a növényvédő szereket gyártó és forgalmazó lobbi közleményét szó szerint átvennék az újságok, médiafelületek. Mindannyian azt gondolnánk, hogy ez a közlemény teljes mértékben biztos nem lehet igaz. Mi lenne, ha ezt egy civil szervezet esetében is megtenné a média, nem feledve azt, hogy egy NGO mögött is áll egy üzleti modell.
Mi mondható el a PAN által kimutatott eredményekről?
Ami a konkrét számokat illeti, hosszabb idő kell ahhoz, hogy ezeket egyenként ellenőrizni lehessen, ezért a megállapításokat tételesen nem tudom cáfolni. Annyit el lehet mondani, hogy a mérési, analitikai módszerek sokat fejlődtek az utóbbi években, ami azt jelenti, hogy minél jobban tudsz mérni, annál több vegyületet leszel képes kimutatni. Pont ez a gondom az adatokkal: a PAN tanulmányában bizonyos szermaradványok „jelenlétéről” van szó, és nem a koncentrációjukról. Vagyis nem arról van szó, hogy a gyümölcsökön egészségügyi kockázatot jelentő szermaradványok lennének, ezért a tanulmány állításai ijesztgetésnek, pánikkeltésnek tűnnek számomra, mivel alkalmasak arra, hogy elrettentse az embereket a zöldségek és gyümölcsök fogyasztásától, ami pedig nem jelent veszélyt. Ennek kumulatív közegészségügyi hatásai sokkal rosszabbal lehetnek, mintha az emberek tovább fogyasztanák a zöldségeket és gyümölcsöket.
Mi jellemző a növényvédőszerek alkalmazásának szabályozására?
Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA, European Food Safety Authority) minden egyes engedélyezett növényvédő szer, hatóanyag esetében előírja, hogy rendeltetésszerű használat esetén mennyi szermaradvány lehet a zöldségeken vagy gyümölcsökön – ez az úgynevezett megengedett növényvédőszer-maradék határérték (MRL, maximum residue level). Ezek a határértékek annyira alacsonyak, hogy a messze az élelmiszer-biztonsági küszöbök alá vannak belőve. A kollégáimmal végeztünk egy felmérést a belga élelmiszerbiztonsági hivatal (FAVV, Federaal Voedselveiligheidsagentschap) számára, melynek során minden piaci értékesítésre kerülő zöldség és gyümölcs esetében meggyőződtünk arról, hogy ezen termékek fogyasztása abszolút biztonságos.
Az ilyen híradások valóban rémhíreket terjeszthetnek. Ezen felül van-e még kifogása a tanulmánnyal szemben?
A mindennapi médiakommunikációban is azt halljuk, hogy a mezőgazdaság úgy általában rosszul végzi a dolgát: gyakorlatilag minden tevékenysége kedvezőtlenül vagy hátrányosan hat az emberekre és a környezetre. Ez egy széles körű agymosó stratégia része, és olyan ügyesen adják elő, hogy jómagam is látok olyan gazdákat, de főleg politikusokat, akik ezt teljesen elhiszik, és meg is lesznek győződve arról, hogy ők tévedtek. Szerintem fontos lenne, hogy a helyszínen, a farmokon mutassuk meg embertársainknak, hogy a mezőgazdaság már nem úgy működik, ahogy esetleg fiatalabb korukban megtapasztalhatták. Az idő halad, így az agrárium is fejlődik.”
A cikkhez szemlézett írások:
Expert laakt onderzoek en mediaberichtgeving over gewasbescherming op groenten en fruit
Belgien: Pflanzenschutzmittel-Rückstände stellen kein Risiko für die öffentliche Gesundheit dar
Kapcsolódó cikkek:
Válasz az alaptalan vádakra: nem „szennyezettek” a hazai, illetve az európai zöldségek és gyümölcsök
