A PNYDV új jelenségnek számít, 2009-ben észlelték először Németországban, majd kimutatták számos európai országban, köztük hazánkban is. Addig senki nem foglalkozott vele, amíg a német borsó- és babállományokban 2016-ban országos járványt nem okozott. Ekkor azonban rárepültek a kutatók, az első eredmények pedig most kezdenek szivárogni. 2009-ben észlelték először Németországban a borsó nekrotikus sárga törpülésének vírusát (pea necrotic yellow dwarf virus – PNYDV), ami a babon is megjelent. A fertőzött növények foltokban sárgulnak, kisebbek és kissé nekrotikus leveleket hoznak. 2016-ban történt meg először, hogy az egész szövetségi államra kiterjedő járvány szabadult el – írja a topagrar.de. Az esetet több intézmény bevonásával egy kétéves kutatási periódus követte, hogy kiderítsék, milyen gazdasági károkat okoz a nanovírus, hogyan terjed és miképpen lehet megfékezni. A projekt a német fehérjenövény stratégia keretében futott, első jelentése itt olvasható németül.
A vírus európai terjedését ezután Magyarországon is igazolták: 2010-ben a Fejér megyében gyűjtött tizennégy mintából nyolcban megtalálták a PNYDV vírust, a két szerbiai helyszínről származó 39 mintából pedig 29-ben. Ausztriában 18-ból 8 volt az arány. A német kutatás beigazolta, hogy a fertőzés a szabadföldi babokban a növekedést, a nitrogénkötést és ezzel együtt a hozamokat is csökkenti, továbbá a bab fehérjetartalmát is mérsékli. Borsóban hasonló tüneteket észleltek. Gyakran más vírusos megbetegedések is társultak az alapfertőzéshez. Kiderült, hogy a vírust nem a vetőmag hordozza, hanem a levéltetvek terjesztik, különösen a zöldborsó-levéltetű, de más fajok is gyanúba keveredtek.
A konvencionális gazdaságokban a 2016-os járványt követően erősödött a rovarirtók használata, noha ezekben az években éppen nem volt erős a vírusnyomás. Utólag nézve feleslegesnek bizonyult az extraráfordítás. A kutatások azt is igazolták, hogy egyes babfajták ellenállóbbak a vírussal szemben. Például a mesterségesen megfertőzött Fuego állományában a vírus terjedni kezdett, míg a GL-Sunrise állományában nem észleltek szekunder fertőzéseket. Egyelőre rejtély, hol telel át a vírus. Kísérleti úton sikerült megfertőzni azon pillangósok vetőmagját, amelyeket másodvetésben is alkalmaznak a gazdák, de az is felmerült, hogy az áttelelő lucernaállományokon kell keresni. Egy biztosnak látszik: a klímaváltozással a levéltetvek egyre korábban repülnek, ami kedvez a vírus terjedésének. A kutatások ez év végéig folynak Németországban.
