Megbolondult a világpiac

„Egy hektárnyi zöldborsó előállítási költsége az áremelkedések miatt 650-700 ezer forint lesz idén. Egy jobb évben 6 tonnás terméssel lehet kalkulálni, ami a mostani árakon 960 ezer forintos bevételt jelent, azaz 260-310 ezer lehet a profit. Ez szépen hangzik, de a szemes kukorica az öntözött földön akár 15 tonnát is terem. Ha a mostani kötési árakkal és ráfordítással számolunk, akkor, 55 ezerrel szorozva a termést, 825 ezer forint a bevétel. Ebből lejön 400-420 ezer forint költség, marad 405-425 ezer forintnyi haszon. Ha a csemegekukoricával vetjük össze, akkor sem jobb a helyzet. Ott kilónként 50 forintjával számolva egy 20 tonnás termés esetén egymillió forint a bevétel. Levonva a 650-700 ezer forintos költséget, maximum 350 ezer marad a termelő zsebében. Plusz megüti az embert a guta, amikor az átvételi minősítésnél becsapva érzi magát. Ezek után hogyan mondjam az integrált gazdáknak, hogy hagyják az árukukoricát, jöjjenek borsózni, csemegézni?” – teszi fel a kérdést Kurucz Gyula. A korrektség kedvéért hozzátesszük: ipari zöldségnövénnyel csaknem megduplázható a területalapú támogatás.

Klíma és szerkivonás

„Tavaly szépen indult a borsószezon, csak a legkorábbi fajták szenvedték meg a fagyokat, a többinek alapvetően jót tett a hűvös tavasz. Eső ugyan két hónapig nem esett, de azt lineárral pótolni lehetett. A termelés költségei megugrottak, de gyönyörűen indult az állomány, és szépen alakultak az árak. Aztán éppen a betakarításra minden elromlott. A borsót elkapta a fuzárium a hirtelen jött esőben, aztán pedig a sárral küzdöttek a kombájnok. Több tábla termése kint maradt a földeken. Egyre ritkább az ideális évjárat, a klímaváltozás folyamatosan rontja a hazai borsótermesztés esélyeit. A hőmérsékleti és csapadékanomáliák megnehezítik a gyomirtás időzítését, de hatékony készítményből is egyre kevesebb van a palettán. Ugyanez igaz a levéltetvekkel, lisztharmattal, fuzáriummal vívott harcra is” – panaszolja Kurucz Gyula.

Mit tehet a konzervgyár?

Idén biztosan nem jön össze a 20 ezer hektáros borsóterület Magyarországon. Kár, mert az Európai Unió belső piacán Magyarország számít a legnagyobb zöldborsókonzerv-exportőrnek. (Lásd a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet jelentését.) Évente 60 ezer tonna körüli mennyiségben szállítjuk ki. Fagyasztott zöldborsóból pedig egy jó évben 20 ezer tonnás a kivitelünk. Ebből Belgium a legnagyobb uniós piaci szereplő. Nálunk a fagyasztókapacitások egyrészt kisebbek, mint a konzerv- iparé, másrészt maguk a termelők is kevesebb kockázatnak teszik ki magukat, amikor a konzerviparnak szállítanak. Az ugyanis érettebb borsót dolgoz fel, így kisebb az elöregedés veszélye egy betakarítási csúszáskor. A legnagyobb hazai konzervgyárak francia tulajdonban vannak (Bonduelle, Globus). Magyar tulajdonban üzemel viszont a kecskeméti üzem, igazi elit termelői csapatot toborozva maga köré.

Gönczi Krisztina teljes cikkét az agraragazat.hu-n olvashatja: https://agraragazat.hu/hir/bajban-a-borso-mezogazdasag/