A virágrügyek károsodása még nem jelent feltétlenül terméskiesést

Az elmúlt egy hónap alatt két jelentősebb hideghullám érte hazánkat, melyek érintették a gyümölcsültetvényeket. Február közepén -8°C és -15°C közötti hőmérsékleteket mértek az ország számos pontján, de lokálisan -20°C körüli lehűlések is előfordultak. Ezt követően március második hetében érkezett a következő lehűlés, -4°C és -8°C közötti hőmérsékletekkel, egyes területeken pedig -10 – -12°C körüli értékekre süllyedt a hőmérők higanyszálai.

E két lehűlési hullám a téli fagyok kategóriájába tartozik, a klasszikus tavaszi fagyokhoz nincs közük. A téli fagyok ellen védekezni érdemben nem lehet és nem is lenne gazdaságos, cserébe azonban téli fagyok által okozott számottevő kár ritkábban fordul elő, ami annak is köszönhető, hogy a fák ilyenkor még ún. nyugalmi állapotban vannak és a hideghatásokkal szemben sokkal ellenállóbbak. Az előrejelzések szerint a következő 5-6 napban is várhatóak lehűlések, azonban amennyiben ezek bekövetkeznek, jellegüket tekintve még téli fagyoknak minősülnek majd.

Az utóbbi években megfigyelhető volt, hogy az évszakra korábban jellemző időjárástól eltérően január és február viszonylag enyhe, majd február végén, márciusban tér vissza a tél. Érdemi károkat ez a megváltozott időjárásmenet okozhat, az enyhe időjárás „becsaphatja” a növényeket, főleg azokat, melyek vegetációja egyébként is korábban kezdődik.

A február közepi fagyoknál a kajszi és az őszibarack – fajtától és termőhelytől függően – a rügyduzzadás, rügypattanás állapotában voltak, más gyümölcsfajok pedig lényegében még a nyugalmi állapotban. Ezért virágrügykárok csak a kajszibarackban és őszibarackban alakultak ki, más gyümölcsfajok érdemben nem sérültek.

A március második hetében bekövetkezett fagyok során a kajszi és az őszibarack – fajtától és termőhelytől függően – a zárt bimbós és a fehér bimbós közötti állapotban voltak, ami azt jelenti, hogy a virágzás kezdete előtt 5-14 nappal álltak. Egyes korán virágzó kajszifajták esetében a nagyon korai termőhelyeken már elkezdődött a virágok kinyílása, itt azonban meg kell jegyeznünk, hogy ez március 10. körül meglehetősen szokatlan, még akkor is, ha korai fajtákról van szó. Ekkor a többi gyümölcsfaj – mint az alma, körte, meggy, cseresznye, szilva, stb. – még a rügyduzzadás és rügypattanás, vagy az azt követő, de nagyon kezdeti és kevésbé érzékeny fenológiai stádiumok valamelyikében állt még.

(Megjegyzés: korai termőhelyeknek azok a dél-dunántúli és dél-alföldi termőhelyek minősülnek, ahol egy adott gyümölcsfaj ugyanazon fajtája akár 7-12 nappal is korábban virágzik, mint a hűvösebb északi, észak-keleti tájakon.)

A mögöttünk álló két téli fagyhullám eddigi eredménye a rügyvizsgálatok alapján:

– Mindenek előtt le kell szögezni, ilyen korai fenológiai stádiumban még csak virágrügykárokról lehet beszélni. Ezt átváltani terméskárra és átszámítani a terméskiesés mértékére lehetetlen és felesleges.

– Fontos a kiindulási helyzet tekintetében, hogy 2020-ban szinte minden gyümölcsfajunk esetében nagyon gyenge termést realizáltunk, így kipihenték magukat a fák. Ennek következtében a rügydifferenciálódás jól alakult, igen nagy mennyiségű virágrügy volt/van a fákon, jelenleg nagyon jó a virágrügy-berakódottság, nagy a virágrügysűrűség. Ilyen bőségesnek ígérkező virágzásnál a virágok 10-25%-ának kötődése is elegendő egy teljes terméshez.

– A mögöttünk álló két téli fagyhullám okán “csak” a kajszi és az őszibarack esetében lehet érdemi virágrügykárokat mérni, ez azonban előzőekből következően még mindig nem feltétlenül akadálya egy teljes termésnek. Minden más gyümölcsfaj esetében jelenleg nincs vagy csak nagyon kis mértékű a virágrügyek károsodása.

– Egyes nagyon korán virágzó és/vagy fagyérzékeny kajszi és őszibarack fajtáknál jelentősebb virágrügykár alakulhatott ki, azonban a hátralévő időszak időjárásától függően még ezek a fajták is hozhatnak akár teljes termést. Másrészt a nagyon korai fajták a termelés egy szegmensét képviselik, az itt bekövetkezett esetleges károk nem általánosan igazak a teljes kajszi vagy őszibarack termesztésünkre.

Fentieket összefoglalva elmondható, hogy a kajszi és az őszibarack esetében, fajtától és termőhelytől is függően tapasztalhatók különböző mértékű virágrügykárok. Azonban az eddigi információk és a bőségesnek ígérkező virágzás alapján még minden reményünk megvan arra, hogy ez országos viszonylatban érdemi terméskiesést nem okoz, és egy kiegyensúlyozott, jó termést szüreteljenek a termelők.

Amennyiben a következő öt napra jelzett lehűlések során nem csökken -4°C fok alá a hőmérséklet, akkor ez a hideghullám további virágrügykárokat nem fog okozni. -4°C és -8°C között a kajszi és az őszibarack már károsodik, de a prognózisok szerint -8°C foknál hidegebbre egyelőre nem számítunk. Ha az elkövetkező hideghullám megállna -4°C fok körül, az akár még kedvező hatású is lehetne, mert károkat még nem okozna, de az élettani folyamatokat lassítaná és erőteljesen lefékezné a virágzás előrehaladását. Ennek pozitív hatása abban nyilvánulna meg, hogy az így későbbre tolódó virágzás miatt a rövidül az az időszak, melyet a virágoknak a fagy veszélyével terhelten kell eltölteniük.

Nem szabad elfelejtenünk azonban, hogy május közepéig gyakorlatilag bármikor bekövetkezhetnek tavaszi fagyok és a virágzás időszakának virágzása jelentős súllyal esik a latba. Ezért termést becsülni május közepe előtt nem lehet, szakmailag pedig felelőtlenség lenne.

Termelőink érdekében meg kívánjuk jegyezni, hogy jelenleg még nem a károk mértéke borzolja a gazdák kedélyeit és idegrendszerét. Azok számára, akik megélhetési céllal foglalkoznak kertészeti termeléssel, pszichésen megterhelő az, hogy érdemben még el sem kezdődött a virágzás (sőt, több gyümölcsfaj esetében még 2-4 hétre vagyunk ettől), már fagyokról és fagykárokról kell beszélni. Ez az elmúlt évek fagykáros “élményei” után érthető aggodalommal tölti el a gazdákat.

Dr. Apáti Ferenc
elnök
FruitVeB