Hollósi Dávid, a Takarék Agrár Igazgatóság vezetője szerint a monetáris politikai szigorítás egy elhúzódó folyamat lesz, ami a hatását valószínűleg csak több hónap múlva fejti ki a banki hitelezésre. Ráadásul a Takarék Csoportnál arra számítanak, hogy a jegybank először a nem-konvencionális eszközöket veti be, a kamatok emelkedésére az idén még nem kerül sor. Ám ha mégis, figyelembe kell venni, hogy az agrárium finanszírozási szempontból speciális ágazat. A kamatok emelkedésénél is fontosabb a világpiaci árak alakulása és az önköltség mértéke. A mezőgazdasági árak zömét ciklusok alakítják, így az a termelők számára a legfontosabb, hogy a legalacsonyabb árak esetén is eredményesek legyenek. A forrásokhoz való gyors hozzáférés a másik függőség. Aki megalapozott üzleti tervvel fordul a Takarék Csoporthoz, annak a jövőben sem kell attól tartania, hogy nem kapja meg az igényelt hitelösszeget.
Ha pedig mégse, akkor még mindig reménykedhetnek az állami kamattámogatott hitelekben, mint például az idei évtől elérhető NHP Fix. Nem rontja egy kereskedelmi bank kihelyezési esélyeit az, hogy a vállalkozások maximum évi 2,5 százalékos kamatra kaphatnak hitelt az államtól. Egy bank számára csak jó, ha van ilyen lehetősége a vállalkozásoknak. Az olyan programok, mint az NHP Fix ugyanis nem tudják teljesen lefedni az agráriumban tevékenykedők hitelszükségletét, jobbára a kereskedelmi banki hitel elnyeréséhez szükséges önerő előteremtését könnyítik meg. Így volt ez már a korábbi NHP-k esetében is, amelyek forrásainak jelentős része az agrárvállalkozásokhoz került. Ha pedig az önerő biztosan megvan, az a kereskedelmi bank számára is pozitív, hiszen kevésbé lesz kockázatos a hitel kihelyezése.
Mezei Dávid, a Takarékbank uniós agrártámogatási igazgatója szerint a mostani időszak kétségtelenül kedvező. Bár felhívja a figyelmet arra, hogy e tekintetben az idei és a 2020-as az utolsó békeévek. Az elmúlt esztendőkben mintegy 500 milliárd forint állt rendelkezésre a Vidékfejlesztési Programban mezőgazdasági és élelmiszeripari beruházásokra, az ezekből elindított beruházásokat döntő többségében 2020-ra meg kell valósítani. Ami azt is jelenti, hogy a mezőgazdaság a következő két évben jelentősen hozzájárulhat az impozáns magyar gazdasági növekedés folytatódásához. A 2021-et követő éveket azonban bizonytalanság övezi, a legrosszabb esetben előfordulhat, hogy akár több évig nem lesz beruházási célokra elérhető uniós forrás. Ezt a kieső finanszírozási igényt kell máshonnan pótolni, s itt jutnak nagy szerephez a bankhitelek. Márpedig erre az időszakra az agrárvállalkozásoknak már most fel kell készülniük.
Mezei Dávid úgy véli, hogy erősíteni, változtatni kell abban, hogy az üzleti tervhez pontosabb, a valóságot jobban közelítő cash-flow számításokat nyújtsanak be. Ez már az uniós támogatások elnyerésénél is nagyon fontos lett volna, de a banki hitelkérelem igénylésénél válik igazán megkerülhetetlenné.
A következő évek slágere a családi gazdaságok 2020-tól várható megjelenése, jobban mondva az azokra való átállás lehet – már amennyiben végre sikerül az erre vonatkozó törvényjavaslatot végleges formába önteni.
Hollósi Dávid szerint az a cél, hogy őstermelő az legyen, aki valóban őstermelői tevékenységet végez, azaz magának termel, a saját felhasználására és a felesleget értékesíti a helyi piacon. Aki efelett üzleti célra termel, tehát eleve azért, hogy értékesítsen, az ne őstermelőként tegye ezt, hanem jöjjön létre egy értékelhető méretű jogi szervezet, cég. Ez a családi mezőgazdasági vállalkozás, amelyben csak olyan családok tevékenykedhetnek, amelyek deklaráltan értékesítenek. Ennek a változásnak a legfontosabb hozadéka az átláthatóság növekedése, mivel e kör tagjai ma semmilyen számviteli nyilvántartást nem kötelesek vezetni. A tervezett változás azért is elemi érdeke maguknak a vállalkozásoknak, mert annak következtében például egy bank is könnyebb szívvel ítélhet oda egy hitelt egy olyan kérelmezőnek, amelynek a tulajdonosi és a pénzügyi háttere transzparens. Ez a Takarék Csoport számára különösen azért fontos szempont, mert nagyon sok kis- és közepes méretű mezőgazdasági céget finanszíroznak. A családi gazdaságok megjelenése nagyjából egymillió embert érint, akik nagy része a Takarék Csoportnak lakossági ügyfele.
A témával kapcsolatban bővebben itt olvashat.
