Az EU elnökségét idén júliusban veszi át Spanyolország, jövő januárban Belgium, 2024 második félévben pedig Magyarország kerül sorra.
A júliusban kezdődő uniós elnökségi trió felelőssége, hogy az európai gazdák kiszámíthatóan és biztonságos körülmények között tudjanak dolgozni, és választ kapjanak problémáikra a következő 18 hónapban – mondta Nagy István agrárminiszter hétfőn Madridban nemzetközi sajtótájékoztatón.
A magyar miniszter a spanyol és belga társtárcák vezetőivel a spanyol fővárosban vitatta meg a júliusban induló következő uniós elnökségi trió (az első hat hónapban Spanyolország, a másodikban Belgium és a harmadikban Magyarország) legfontosabb feladatait és a célkitűzéseket, a megbeszélést követően közös sajtótájékoztatót tartottak. “Egyensúlyt kívánunk teremteni programunkban a gazdák versenyképessége és teremtett világunk minőségének megőrzése között, hogy mind a fejlődés, mind a környezet a megóvása fenntartható legyen” – fogalmazott a magyar miniszter, hangsúlyozva a belső piac védelme, az európai élelmiszerbiztonság és szuverenitás fontosságát. A magyar elnökség prioritásaként emelte ki, hogy felhívják a figyelmet a válsághelyzetek kezelésére a közös agrárpolitika 2027 utáni szabályaira vonatkozó tárgyalások keretében. Példaként említette a múlt évi történelmi méretű szárazságot, az ukrajnai háborút és következményeit. “Minderre válaszok kellenek, új lehetőségek, amelyeket szeretnénk elnökségünk idején megteremteni” – jelentette ki.
A magyar elnökség emellett hangsúlyt kíván helyezni az élelmiszerbiztonságot erősítő agrárkutatás-fejlesztési és innovációs kezdeményezésekre, valamint a mezőgazdasági és ökológiai célú vízgazdálkodásra. Utóbbival össze kívánja kötni annak a vizsgálatát, hogy a tározókat alkalmassá tehetnék az akvakultúra számára is, így enyhítve “a tengeri kvótákért folytatott küzdelmet”. Ennek tárgyalása épp a magyar uniós elnökség idejére esik – tette hozzá. Nagy István kitért arra is, hogy magyar program része a méhek beporzó szerepének nagyobb elismertetése az uniós szabályrendszerben, amit kulcsfontosságúnak nevezett a biodiverzitás fenntartása szempontjából.
A magyar elnökség prioritásaként emelte ki, hogy felhívják a figyelmet a válsághelyzetek kezelésére a közös agrárpolitika 2027 utáni szabályaira vonatkozó tárgyalások keretében. Példaként említette a múlt évi történelmi méretű szárazságot, az ukrajnai háborút és következményeit. “Minderre válaszok kellenek, új lehetőségek, amelyeket szeretnénk elnökségünk idején megteremteni” – jelentette ki. A magyar elnökség emellett hangsúlyt kíván helyezni az élelmiszerbiztonságot erősítő agrárkutatás-fejlesztési és innovációs kezdeményezésekre, valamint a mezőgazdasági és ökológiai célú vízgazdálkodásra. Utóbbival össze kívánja kötni annak a vizsgálatát, hogy a tározókat alkalmassá tehetnék az akvakultúra számára is, így enyhítve “a tengeri kvótákért folytatott küzdelmet”. Ennek tárgyalása épp a magyar uniós elnökség idejére esik – tette hozzá. Nagy István kitért arra is, hogy magyar program része a méhek beporzó szerepének nagyobb elismertetése az uniós szabályrendszerben, amit kulcsfontosságúnak nevezett a biodiverzitás fenntartása szempontjából.
Luis Planas spanyol agrárminiszter, a találkozó házigazdája a sajtótájékoztatón azt mondta: “közösségi és belpolitikai szempontból is nagyon intenzív időszak vár ránk”. Emlékeztetett arra, hogy Spanyolországban az idén, az Európai Unióban pedig jövőre rendeznek parlamenti választásokat. A közös pontokat hangsúlyozva szólt arról, hogy a három ország egységesen az unió és polgárai haladását szolgáló elnökségre törekszik, és egyetért abban, hogy a 18 hónap meghatározó témája lesz élelmiszerbiztonság kérdése, az ukrajnai orosz invázió piacokra gyakorolt hatása, valamint az egész Európát érintő aszály. A spanyol elnökség első nagy célkitűzése a klímaváltozásnak ellenállóbb mezőgazdaság kérdése, annak feltérképezése, hogy milyen eszközök, technológiák állnak rendelkezésre ennek megvalósítására – emelte ki a tárcavezető.
David Clarinval belga agrárminiszter országának körvonalazódó programjából az említett közös célok mellett hangsúlyozta az állategyészségügyi intézkedések hatékonyságának értékelését, az ágazati innovációk alkalmazását a termelés minőségének javítása érdekében, valamint az egyensúly megtalálását a mezőgazdaság és a környezetvédelem szempontjai között.
.
A cikkhez szemlézett írások:
