Az almaszezon kezdetének közeledtével értékeljük a várható termésmennyiséget és -minőséget, valamint a piaci várakozásokat, illetve kilátásokat hazai és nemzetközi szinten.

Az almaszezon kezdetének közeledtével értékeljük a várható termésmennyiséget és -minőséget, valamint a piaci várakozásokat, illetve kilátásokat hazai és nemzetközi szinten. A piaci helyzetértékelés és prognózis célja, hogy tényszerű és egzakt információkkal segítse a piaci szereplők tájékozódását és döntéseit, de éppen ezért nem megy túl a hiteles információk közreadásán, a tényszerűség szintjén marad, nagyobbrészt tartózkodik az értékítélettől és a távolabbra vezethető következtetésektől, azt a piaci szereplőkre bízza. Az európai uniós termésbecslés a WAPA/Prognosfruit hivatalos adataira, míg a magyarországi helyzetkép a FruitVeB-NAK-ÉKASZ közös almapiaci tanácskozásán elhangzottakra, valamint a hazai piaci szereplők (termelők, TÉSZ-ek, kereskedők, feldolgozók) körében végzett, széleskörű felmérésünkre alapoz. A prognózis tartalmát közzététel előtt az e piaci szereplőkből álló munkabizottságaink kontrollálták is. Felhívjuk azonban a figyelmet, hogy a felmérés ennek ellenére nem tükrözhet 100%-os lefedettséget és reprezentativitást, ezért számszerű értékekbe csak annyiban bocsátkozunk, amennyiben azok egzakt információként kezelhetők. Az árak vonatkozásában közölt adatok nem javasolt árak és nem irányárak, semmilyen tekintetben nem kötelező érvényűek. Az árak értelmezhetőségét azonban nehezíti a minőség – hazai körülmények közötti – nem kellően egzakt, gyakran szubjektív értelmezése. Jelen elemzés révén reális és tényszerű információkkal kívánjuk segíteni a piaci szereplőket döntéseikben, de mindenkinek el kell fogadnia a prognózisok azon sajátosságát, hogy a beválási valószínűségük soha nem lehet 100%, ezért a tévedés és a változtatás jogát fenntartjuk!

___________________________________________________________________________

Általános piaci kitekintés

Az USDA (2019) adatai szerint a világ jelenlegi 75-80 millió tonnás almaterméséből 60-65 millió tonna a frisspiacon értékesül, míg a maradék 10-12 millió tonna a feldolgozóiparba kerül, melyből nagyobbrészt almasűrítményt állítanak elő: összesen 1,5-1,6 millió tonnát (1. ábra).

Kína részesedése mindhárom szegmensben (étkezési alma, ipari alma, almasűrítmény) 40-50% körüli, ezzel meghatározó szereplő a világpiacon. A világ étkezési alma termelése kis mértékben növekedett 2011 és 2018 között. Az almasűrítmény-előállítás és ezzel összefüggésben az ipari alma termelés viszont enyhén csökkent, az elmúlt öt évben pedig gyakorlatilag stagnált (1. ábra), ami elsősorban annak köszönhető, hogy a sűrítmény alapú gyümölcslevek és üdítőitalok fogyasztása is enyhén mérséklődött az utóbbi években. Megjegyzendő, hogy az étkezési alma és a léalma mint feldolgozóipari alapanyag érdemben nem világpiaci termék, így esetükben a világszintű kitekintés kevésbé releváns, ellenben az almasűrítményt globális forgalma miatt világpiaci szinten kell értékelni.

Az Európai Unió átlagosan 12,0 millió tonnás almaterméséből mintegy 8,0-8,5 millió tonna kerül az étkezési piacokra, 3,5-4,0 millió tonna pedig a feldolgozóiparba, mely utóbbi döntően a sűrítmény célú léalmát foglalja magában (2. ábra). Az EU az évek többségében 500-600 ezer tonna almasűrítményt állít elő, ami a világ termelésének 1/3-a (bár 2018-ban ennél is több, rekordmennyiségnek számító 790 ezer tonna került legyártásra). Az EU teljes almaterméséből mintegy 30%-ot Lengyelország egymaga tesz ki, mely egy átlagos évben most már 3,5-4,0 millió tonna alma előállítására képes, így meghatározóvá és ármeghatározóvá vált az Unión belül. Az étkezési alma piacán valamivel alacsonyabb Lengyelország részesedése (átlagosan 1,5-2,0 millió tonna mennyiségével 20-25%-os piaci részarányt képvisel), azonban az EU léalma-termésének és előállított sűrítményének 50-60%-át adja, amivel nemcsak az Unió, hanem az egész világ meghatározó sűrítménygyártója. A 2. ábrán szereplő adatok alapján megfigyelhető az is, hogy az utóbbi években megnövekedett a termelés hektikussága: 2014-ben 13,6 millió tonna, 2018-ban 14,0 millió tonna, 2017-ben viszont csak 9,9 millió tonna volt, ami nagy szórás a 12,0 millió tonnás átlag körül. Ez a változékonyság, ami a piac számára is nehezen lekezelhető, elsősorban Lengyelország erősen ingadozó terméseredményeinek köszönhető, minden más jelentős almatermelőnél (Olaszország ~2,2 millió tonna, Franciaország ~1,6 millió tonna, Németország ~1,0 millió tonna) sokkal stabilabbak a terméseredmények, és még a szélsőséges évjáratokban is sokkal kisebbek a pozitív vagy negatív irányú kilengéseik. 

A 2019. évi almaprognózishoz az értelmezést segítő, további megalapozó háttérelemzések olvashatók a FruitVeB Magazinban (FruitVeB Magazin), mely elérhető a magazin.fruitveb.hu címen. A Magazin cikkei rövid regisztráció után ingyenesen olvashatók: ingyenes regisztráció

Figyelmükbe ajánljuk a friss tartalmak között „A magyar almaágazat számokban” című írásunkat, valamint az almasűrítmény piacáról készített összegzésünket („A globális almasűrítmény piac – 2019. júliusi piaci kitekintés”):

A magyar almaágazat számokban

A globális almasűrítmény piac – 2019 júliusi piaci kitekintés

A 2019. év európai terméskilátásai – termésmennyiség és -minőség

Az európai uniós termésprognózis a WAPA (The World Apple and Pear Association) által szervezett Prognosfruit Konferencia eredményeire alapoz (1. táblázat). Megjegyzendő, hogy az EU szintjén hozzávetőlegesen a 11,5 millió tonna jelenti azt az egyensúlyi mennyiséget, melyet a piac – átlagos (készlet)viszonyok mellett – érdemi zavarok nélkül le tud kezelni.

1. táblázat: Az EU almatermése országonként – tények és prognózis (ezer tonna)

Forrás: WAPA/Prognosfruit Magyarázat: F2019 = 2019. évi prognózis (termésbecslés);   (1) = Változás 2018-hoz képest (%);   (2) = Változás 2016-2018 átlagához képest( %)

Megjegyzés: Bulgária, Ciprus, Észtország, Finnország, Írország és Luxemburg nem szolgáltat adatot a WAPA-nak, de ezen országok együttes összes termése 50-80 ezer tonna, így szerepük nem meghatározó. A 2. ábra és az 1. táblázat adatai közötti eltérés az eltérő adatforrásnak tulajdonítható.

Az Európai Unióban 10,6 millió tonna termés várható 2019-ben a WAPA prognózisa alapján, ami 20%-kal marad el a 2018. évben szüretelt 13,3 millió tonnás rekordterméstől és 10%-kal alacsonyabb, mint az elmúlt öt év (2014-2018) 11,8 millió tonnás átlaga, de 14%-kal magasabb, mint az elmúlt 10 évben mért legalacsonyabb, 2017. évi termés (1. táblázat). Megfigyelhető, hogy a legjelentősebb almatermelő országokban (Olaszország, Franciaország, Németország) elfogadható-jó termés van, bár Németországból kiesik mintegy 100 ezer tonna. A magyar piaci lehetőségek szempontjából fontos, de kisebb volument termelő országokban (Ausztria, Horvátország, Szlovákia, Csehország, Románia, Szlovénia) tapasztalható ugyan mintegy 10-20%-os terméscsökkenés a sokéves átlaghoz képest, ez azonban együttesen mintegy 150 ezer tonnás kiesést jelent az európai piacon. Fentiek alapján nagyon jelentős terméscsökkenés érdemben csak a 2,7 millió tonnát prognosztizáló Lengyelországban van: mintegy 1,3 millió tonna esik ki a normál években várható 4,0 millió tonnából, amivel lényegében egymaga „felel” azért, hogy a 11,8 millió tonnás ötéves átlagtermés helyett 10,6 millió tonna várható az EU-ban. Arányaiban nagyon jelentős a termésveszteség Magyarországon is, aminek hazai, lokális jelentősége mérvadó (lásd később), de EU-s szinten nem meghatározó. 

Az EU almatermését fajtánként vizsgálva megállapítható (2. táblázat), hogy a ’Braeburn’, a ’Fuji’, a ’Gala’, a ’Golden’ és a ’Red Delicious’ fajtakörben normál-jó termés várható. Az ’Idared’ esetében azonban 50% körüli (500-600 ezer tonnás) a terméscsökkenés a többéves átlaghoz képest, és a ’Jonagold’ fajtakörnél (’Jonagold’, ’Jonagored’, ’Red Jonaprince’) is érzékelhető 400-500 ezer tonnás visszaesés, ami egyértelműen a lengyel kiesésnek köszönhető. Ez előre vetíti azt a jelenséget, de legalábbis felveti a kérdést, hogy 2020. tavaszára lesz-e elegendő Jonagold és Idared az európai piacon, kialakul-e e fajtákból hiányállapot. 

2. táblázat: Az EU almatermése fajtánként – tények és prognózis (ezer tonna)

Forrás: WAPA/Prognosfruit Magyarázat: F2019 = 2019. évi prognózis (termésbecslés);   (1) = Változás 2018-hoz képest (%);   (2) = Változás 2016-2018 átlagához képest( %)

A tavalyi rekord termésmennyiség okozta túlterhelésen és az ennek következtében bekövetkező alternancián kívül számos tényező volt hatással az idei európai termésre: az igen enyhe tél, a hűvös és csapadékos május, a gyengébb virágzás, a kései fagyok, a júniusi kánikula és erős napsugárzás, a hirtelen hőmérséklet-változások, illetve a júliusi aszály és hőhullámok. A különböző jelenségek nem egyformán érintettek minden régiót és lényeges különbségek vannak az általuk okozott veszteségek mértékében is. A kelet-európai termőtájakon (Lengyelország, Magyarország, stb.) inkább a tavaszi fagyok okoztak jelentős mennyiségi és részben minőségi veszteséget, míg Nyugat- és Dél-Európa számos országában inkább a hő- és sugárzási stressz eredményezett mennyiségi és minőségi deficitet (átlagosnál több napégési kár és problémás gyümölcsméret). A minőségi károk pontos mértéke nem ismert, de egy átlagos évnél nagyobb.

A 2019. év hazai terméskilátásai – termésmennyiség és -minőség

Magyarország almatermése az elmúlt tíz év átlagában 600 ezer tonna körül mozog, de rendkívül széles intervallumban, 300 és 900 ezer tonna között változik évjárattól függően. (Részletesen lásd a FruitVeB Magazinban „A magyar almaágazat számokban” című írásunkat). A tavalyi nagy termés és az időjárási viszontagságok okán ebben az évben gyenge almatermés várható Magyarországon. A jelenlegi kilátások alapján 450 ezer tonna körülire becsüljük a hazai almatermést, ami a tavalyi nagy termésnek mindössze a fele, de még a tízéves átlagtermésnél is mintegy 25%-kal alacsonyabb. A pesszimistább vélemények szerint azonban inkább a 400 ezer tonna magasságában fog alakulni az idei termés. A helyzetképhez hozzátartozik, hogy fajtától, termesztőkörzettől, az ültetvény elhelyezkedésétől és fekvésétől függően erőteljesen változékony, mozaikos a kép: még egy ugyanazon ültetvényben is nagyon eltérő a termés fajtánként vagy akár parcellánként is. Az ország észak-keleti régiójában (különösen Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, mely átlagos évben az országos termés mintegy felét adja) a tavalyi termésnek mindössze 30-40%-a becsülhető, míg a többi jelentősebb termőtájon (Bács-Kiskun megye, Pest megye, Dunántúl) a tavalyi termés 70-80%-ával lehet számolni.

Az alma alternancia-hajlama folytán a 2019. évi termést erőteljesen meghatározta a fák előző évi termésterhelése: tavaly 900 ezer tonnához közelítő, nagy termés terhelte a fákat (bár ebből csak 750-780 ezer tonna került betakarításra, illetve piacra), ráadásul aszályos időjárás uralkodott. Ez eleve gyengébb virágzást, illetve termést vetített előre, ami a virágrügy-berakódottságon már a téli nyugalmi időszakban is látható volt, majd az áprilisi virágzás során egyértelműen kiütközött. Az alternancián kívül további, jelentős terméskiesést okozott az is, hogy ebben az évben az időjárási károk szinte minden válfaját meg kellett tapasztalnunk: 

  • A tavasz (március-április) rendkívül aszályos volt, ami – az öntözetlen ültetvényekben, vagyis a termőfelület ¾-én – látens módon már önmagában ronthatta a virágok minőségét, különös tekintettel arra, hogy már az ősz is szokatlanul meleg és száraz volt, illetve télen sem hullott kellő mennyiségű csapadék. A tavaszi talaj- és légköri aszály éppen a virágzás időszakára (április közepe, második fele) csúcsosodott ki, ami érdemben rontotta a termékenyülést.
  • Március-április folyamán több alkalommal alakultak ki erősebb éjszakai lehűlések, melyben a virágszervek „megfáztak”, majd a virágzás időszakában – főleg az ország észak-keleti régiójában – jelentős fagykárok is kialakultak. 
  • A virágzás lezárulta után, májusban hűvös, extrém csapadékos, fényszegény időjárás uralkodott, ami összességében kedvezőtlenül hatott a terméskötődésre.
  • A rendkívüli szélsőségek között ingadozó tavaszi csapadék-, hőmérsékleti és fényviszonyok eredője az átlagosnál gyengébb terméskötődés és/vagy nagyon erőteljes május-júniusi gyümölcshullás lett. 
  • Június második hetében az extrém magas hőmérséklet és UV-sugárzás okozott kisebb mértékű, bár ilyen korai időszakban még nem szokványos napégési károkat.
  • Május-június folyamán lokálisan, de sok helyen érték kisebb-nagyobb jégverések az almaültetvényeket. Június 27-én – a tavaszi fagykárokkal egyébként is erőteljesen sújtott, a hazai almatermő felület közel 60%-át adó – észak-keleti országrészben (Szabolcs, Borsod és Hajdú-Bihar) okozott egy extrém erejű zivatarlánc jelentős vihar- és jégkárokat. Július 27-én a másik jelentős termőtájunkat, Zalát érte egy heves zivatarlánc miatt erős jégverés, majd augusztus 13-án Borsodon vonult át hasonló csapás, de a Bács-Kiskun, illetve Pest megye sem úszta meg jégverés nélkül. 

Egyetlen pozitívum az időjárási hatások tekintetében, hogy a napégés egyelőre az átlagosnál kisebb mértékű, köszönhetően annak, hogy a nagyobb kánikulák elmaradtak (de augusztus közepén, második felében ennek a kockázata újra fokozódik). Az ország keleti régiójában relatíve kedvező volt a csapadékellátottság (bár lokális kivételek itt is vannak), itt a méretnövekedés és a színeződés feltételei egészen jók (hűvösebb éjszakák, mérsékelten meleg nappal, kielégítő csapadék és páratartalom). Egyes termőtájakon (főleg az ország középső, észak-nyugati és dél-nyugati részén) nem volt kellő mennyiségű csapadék, így az itt található termesztőkörzetek egy részében a színeződéssel tapasztalhatók gondok. 

Valószínűsíthetően nem csak az alma mennyisége, hanem a minősége is elmarad az átlagostól: a szokásos 1/3-2/3 étkezési-ipari arányt valószínűsíthetően az ipari alma irányába billentik az átlagosnál nagyobb területeket ért jégkárok, valamint a fagy miatti gyümölcssérülések (perzselés/parásodás, fagygyűrű, fagyléc, gyümölcsalak-torzulás). A fagy miatti, minőségi kárt okozó sérülések kisebb-nagyobb mértékben minden fajtán tapasztalhatók, de különösen – a helyzethez mérten egyébként kielégítően jó termést adó – ’Gála’ fajtakör esetében nagyon jelentősek, amelynél ráadásul az átlagosnál jóval nagyobb méretproblémák is látszanak (ezáltal ebben az évben erősen korlátos lehet a kínálat a 70+ méretű, jól színeződött, makulátlan küllemű Gálából). Nehéz a minőségi kihozatal tekintetében pontos becslést adni, de talán az valószínűsíthető, hogy a 450 ezer tonna körüli termésből 110-140 ezer tonna lehet étkezési alma, 310-340 ezer tonna ipari alma (ennek piaci hatását lásd még később). Ebben az évben a varasodás-fertőzés mértéke az átlagosnál valamivel magasabb (a csapadékos május miatt), lokálisan vannak problémák a molyfertőzéssel is, ellenben az atkák és levéltetvek, illetve a tűzelhalás nem jelentettek számottevő problémát. Az ültetvények egy részében a kívánatosnál kevesebb mag van a gyümölcsben (fagysérülés miatt), valamint a párás-meleg időjárás miatt kialakulhattak látens gombafertőzések. Ezek kérdőjeleket vetnek fel a tárolási betegségek és a tárolhatóság tekintetében, bár a jó csapadékellátottságú években általában jó a tárolhatóság. 

A 2019. év piaci kilátásai – kereslet-kínálat és árak

Kereslet-kínálat

Az alma piacán a keresleti piaci viszonyokat erősítő tényezők vannak túlsúlyban, de egyes tényezők – az összehasonlítás alapjául vehető, 2017. évi állapothoz képest – részben mérsékelhetik ezt a hatást. A keresletet és kínálatot, illetve a piaci árakat meghatározó, főbb tényezők a következők szerint foglalhatók össze:

  • Az EU prognosztizált almatermése 10,6 millió tonna, ami kb. 1,0 millió tonnával van az EU-s szinten hozzávetőleges piaci egyensúlyt jelentő 11,5 millió tonna termés alatt, de 1,3 millió tonnával meghaladja a – magas, illetve extrém magas árakat hozó – 2017. évi negatív rekordtermést. 
  • A tárolókban jelentős mennyiségű étkezési alma készletek voltak június 1-ei állapot szerint. A 2019. június 1-ei EU-s készlet 980 ezer tonna az egy évvel korábbi 340 ezer tonnával szemben. Az augusztus közepi készletállományról nincs információnk.
  • Mindegyik EU-s tagországban elfogadható-jó termés van (amelyekből ezáltal nem fog olyan mértékű kereslet megnyilvánulni, mint 2017-ben), jelentős terméskieséssel a számunkra meghatározó piacokon Magyarország és Lengyelország jellemezhető. 
  • Jelentős a lokális hatása annak, hogy a hazai almatermés alacsony (~450 ezer tonna), melyből a szokásos 1/3-nál is kisebb arány, hozzávetőlegesen 110-140 ezer tonna lehet étkezési alma, jóllehet a hazai étkezési alma felvevőpiaca kb. 160-180 ezer tonna (140-150 ezer tonna belföldi fogyasztás, plusz 20-30 ezer tonna export). Ez a teljes 2019/2020. piaci évre nézve relatív hiányt sejtet, azonban hazánkban is vannak még tavaly betárolt, augusztusra áthúzódó készletek, melyek a nyári alma augusztusi piacát egyértelműen nyomták. Ezek a hazai készletek már nem jelentősek, pontos számszerű információ hiányában azonban nem becsülhető, hogy mennyire fogja nyomasztani a szeptemberi piacot, de mérsékelt kihatása még lehet. Továbbá valamelyest számolni lehet azzal a gyengébb termésű években szokásos jelenséggel, hogy „határeset minőségű” tételek is az étkezési piacon kötnek ki vagy kerülnek betárolásra. 
  • Az idei hazai almatermésből 310-340 ezer tonna lehet feldolgozóipari alapanyag. A hazai feldolgozók igénye – közel maximális kapacitáskihasználás mellett – mintegy 450-500 ezer tonna sűrítménycélú léalma (ami évek között jelentősen, 260-470 ezer tonna között változik, átlagosan ~ 350-370 ezer tonna), plusz kb. 50 ezer tonna az egyéb feldolgozóipari szakágazatok (szárítóipar, pálinkaipar, fagyasztóipar, stb.) által felvett mennyiség. Mindezek alapján az ipari alma piacán is relatív hiány és keresleti piaci viszonyok valószínűsíthetők. 
  • Az Európai Unió rekord mennyiségű almasűrítményt gyártott 2018-ban (790 ezer tonna, lásd 2. ábra), ennek ellenére jelenleg normális/átlagos vagy kis mértékben az alatti készletszintről beszélhetünk (pontos mennyiségi információ nem áll rendelkezésre, de hiteles, szóbeli információk megerősítik ezt a tényt). A készletek jelentős fogyásának az a magyarázata, hogy Kína gyenge tavalyi termése miatt (30 millió tonna a szokásos 40 millió tonna helyett) nagyságrendileg az a 250 ezer tonna körüli sűrítménymennyiség esett ki a világpiacról, amennyivel az EU többet termelt, így világpiaci szinten (lásd 1. ábra) kiegyenlítették egymást ezek a hatások, nem alakult ki túltermelés. Ezt tükrözi az is, hogy a 2018. őszén 0,8-0,9 €/kg szintig zuhanó sűrítményárak a betakarítási szezont követő félévben visszaemelkedtek az 1,10-1,15 €/kg magasságába (3. ábra). Ebből eredően a tavaly legyártott nagy mennyiségű sűrítményből áthúzódó készletek vélhetően nem fogják nyomni a piacot. A fentieket kis mértékben árnyalja, hogy Kína jelenleg „akciózva” söpri ki tavalyi sűrítménykészleteit, hogy felkészüljön az idei normál termése (40 millió tonna) mellett gyártható normál mennyiségű (600-700 ezer tonna) sűrítmény fogadására. (Részletesebben lásd a FruitVeB Magazinban a „A globális almasűrítmény piac – 2019. júliusi piaci kitekintés” című elemzésünket.)

Forrás: Eurostat (2019) adatok alapján saját szerkesztés

3. ábra: A Magyarországról és Lengyelországból exportált almasűrítmény havi piaci átlagárának alakulása 2002. január és 2019. április között

Árprognózis

A „szokásos” nettó termelői árintervallumnak az étkezési I. oszt. alma esetében a 40-120 Ft/kg-ot tekinthetjük: tárolás, válogatás, csomagolás és szállítás nélkül, azaz “fa alól” értékesített, tartályládás, lédig I. oszt. almára vonatkoztatva, 70-90 mm mérettartományban (egyes fajtáknál 65-90 vagy 70-100 mm), illetve kétszínű fajtáknál legalább 50%-os fedőszín-borítottsággal, továbbá hibátlan küllemi megjelenéssel. Ezen árintervallum közepének, ezáltal a nettó termelői átlagárnak a 80 Ft/kg tekinthető. A fentiekben ismertetett, a keresletet és kínálatot meghatározó főbb tényezők alapján az valószínűsíthető, hogy a 2019. évi betakarítási szezonban nagyobbrészt az átlagár fölött fog mozogni az I. oszt. étkezési alma termelői ára, de nem fogja elérni a 2017. évi 110-130 Ft/kg-os szintet. Ez nagyságrendileg 80-110 Ft/kg nettó termelői árintervallumot sejtet, amelyen belüli ármozgás jelentős függ a következő tényezőktől: fajta, gyümölcsméret, színeződés, kisebb küllemi hibák mértéke, tételnagyság (üzemméret), továbbá a termelő-vevő üzleti viszonya. 

A “szokásos” hazai árintervallumnak a léalma esetében a 12-50 Ft/kg nettó árat tekinthetjük, a léalma sokéves átlagára ~26 Ft/kg (a feldolgozóba beszállított léalmára vonatkoztatva). A léalma feldolgozása augusztus 21-én fogja kezdetét venni az Austria Juice és a Döhler üzemeiben, míg az ESZAT és a Rauch szeptember elejére tervezi az indulást. A léüzemek augusztusi 21-ei nyitó nettó felvásárlási ára 33-35 Ft/kg. A várható termés és a kereslet-kínálati viszonyokra ható egyéb tényezők alapján nem valószínűsíthető, hogy a nyitó árak a szezon előrehaladtával lefelé mozduljanak el. Az, hogy milyen mértékben és milyen ütemben fognak emelkedni az árak (megközelíti vagy meghaladja-e a 40 Ft/kg körüli „lélektani határt”), az elsősorban annak a függvénye, hogy a lengyel prognózisok mennyire válnak be, hogyan fognak alakulni a tényleges szüretelt mennyiségek a prognosztizált terméshez képest (hazánkban és Lengyelországban egyaránt), illetve milyen kereslet fog megnyilvánulni a léalmára Lengyelország irányából. Megítélésünk szerint a léalma ára szeptember közepére „állhat be” a szezon későbbi részét jellemző szintre. A 2017. évi, extrém magas, 50 Ft/kg fölötti léalma árak bekövetkezésére összességében nem nagyon számítunk. 

A piaci viszonyok, illetve árak prognózisa tekintetében nem elhanyagolható jelentőségű bizonytalansági tényező, hogy a lengyel prognózis mennyire válik be, mivel itt egy +/- 15%-os becslési hiba is +/- fél millió tonna termést jelent, ami jelentősen képes változtatni a kínálati viszonyokon, ezáltal a piaci árakon is – pozitív és negatív irányban egyaránt. A lengyel prognózisban rejlő bizonytalanságot fokozza, hogy a más csatornákon gyűjtött információink szerint a pesszimistább lengyel becslések 2,0-2,5 millió tonnás várakozásról szólnak, míg az optimistábbak 3,2-3,3 millió tonna almát várnak. A helyzet tehát – a meggyhez hasonlóan – zavaros, amit az idéz elő, hogy termesztőkörzetenként és fajtánként is nagyon változékony a kép, a „mozaikos” termés pedig nehezíti a becslést. 

A fentieknél konkrétabb árprognózisba – a helyzet bizonytalansága miatt – nem megyünk bele, de mivel, főleg a szezon elején, illetve első felében a piaci viszonyok akár gyors változásaira is lehet számítani, a következő napok, illetve hetek piaci történéseit folyamatosan figyelemmel kísérjük, és a piaci szereplők egzakt tájékoztatása érdekében minden új információt rendszeresen közzétesszünk, ezzel segítve a tisztánlátást. Jelentéseinket kövesse nyomon a www.fruitveb.hu honlapon!

FruitVeB / Budapest, 2019. augusztus 17.

Összeállította: 

Dr. Apáti Ferenc, FruitVeB alelnök, MZGYTE elnök

Dr. Tóth-Kurmai Viktória, élelmiszermérnök, agrár-közgazdász