Nemcsak a piaci versenytársak, hanem kézimunkaerő hiánya is szorongatja a zöldség- és gyümölcstermesztőket. Egyedüli kiút a fejlesztés, és hatékonyság fokozása, hangzott el Mátraházán a FruitVeB évértékelő konferenciáján.

Az utóbbi évek fejlesztési lehetőségei is azt mutatják, hogy fölértékelődik a kertészeti ágazat tevékenysége. Ennek egyik ösztönzője, hogy a fogyasztói szokások változásával nő a zöldségek-gyümölcsök iránti igény, hangsúlyozta Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára.

A zöldség-gyümölcs ágazat 12 százalékkal részesedik a teljes mezőgazdasági kibocsátásból, ami komoly előrelépés az előző időszakhoz képest. A friss zöldségek termelési értékéből az étkezési paprika, paradicsom és csemegekukorica részaránya a legnagyobb 18, 15 és 13 százalékkal. A friss gyümölcsök közül az étkezési alma aránya továbbra is meghatározó, a termelési érték több mint 40 százalélát adja, azt a meggy követi 17 százalékkal, majd az őszibarack és a szilva mintegy 6-6 százalékkal.

A zöldséghajtatási terület megint kisebb az előző évinél, körülbelül 3500 hektár, mivel a korszerűtlen technológiát alkalmazók kiesnek a rendszerből. A fejlesztő kertészek ugyanakkor hatékonyabban dolgoznak, így az összes betakarított termésmennyiség a terület szűkülése ellenére emelkedik. Farkas Sándor ezt helyes irányzatnak tartja.

Az államtitkár szerint a rendelkezésre álló források és a benyújtott támogatási igények alapján

az elmúlt negyed évszázad legjelentősebb kertészeti fejlesztése valósulhat meg a jelenlegi uniós költségvetési időszak végéig.

2014 és 2020 között a Vidékfejlesztési Program keretében kertészeti beruházásokra összesen mintegy 140 milliárd forintnyi támogatási forrást fordíthatnak a gazdák. Ebből növényházépítésre mintegy 23 milliárd, ültetvénytelepítésre több mint 19 milliárd, míg kertészeti gépbeszerzésre 18 milliárd forint jut. A kertészek 140 hektárnyi üveg- és fóliaház létesítésére nyújtottak be igényt. Emellett 76 ezer négyzetméter új gombatermesztő létesítmény és 452 ezer köbméteres hűtőház és hűtőtároló valósulhat meg támogatással. A gyümölcsfajok közül elsősorban alma- és meggyültetvényeket létesítenek a VP forrásainak fölhasználásával a kertészek.

Ennek kapcsán Farkas Sándor sürgette a gyümölcsök közül legnagyobb termelési értéket adó alma termesztéstechnológiájának fejlesztését, hiszen korszerűtlen ültetvényszerkezet évről évre értékesítési bizonytalanságokat, gondokat okoz.

Kitörési pontok közt említette az államtitkár az öntözésfejlesztést, amire évi 17-18 milliárd forintot szán a kormány. A tervek kidolgozása elkezdődött. A létrehozandó öntözési ügynökségtől várják a mezőgazdasági vízigények feltárását, szervezését, a termelői vízigények képviseletét az állami szervek felé, és ez segíthet a szükséges állami és termelői közösségi beruházások előkészítésében. További fejlesztési irányok a megújuló energiára alapozott hőenergiatermelés arányának növelése, a szén-dioxid-kibocsátás és energiafüggőségünk mérséklése, komplex termálenergia-hasznosítási rendszerek kidolgozása a növényházi hajtatásban. Támogatni kell a hazai kertészeti kutatást is, hangsúlyozta.

A kertészeti fejlődést veszélyeztető munkaerőhiányra a korszerű technológiák alkalmazása, a digitalizáció, gépesítés, a munkát terhelő adók és járulékok további csökkentése, a szakképzése fejlesztése a válasz, de ezekkel együtt sem elkerülhető a bérnövelés.

A termelők közti együttműködés ösztönzése legalább ilyen fontos.

Tavaly a 68 zöldség-gyümölcs termelői szerveződés az országos zöldség-gyümölcs kibocsátás mindössze 22,2 százalékát adt, miközben a versenyképesség javításához ennek legalább a háromszorosára lenne szükség.

A zöldségágazat összességében jó évet zár. Bár a szeszélyes, időnként szélsőséges időjárás a hajtatásban is éreztette hatását, a hajtatott zöldségkultúrák közül egyedül a káposztafélék értékesítése, piaca bicsaklott meg. A többi kultúrában elért hozamok és áraknak köszönhetően a kertészek kigazdálkodhatták a megnövekedett bérköltséget, összegezte Ledó Ferenc elnök az évet.

A szántóföldi kultúrák közül a két nagy vesztes a spárga és a zöldborsó volt. A spárgatermesztésben komoly munkerőhiánnyal szembesültek a termelők, ráadásul az időjárás miatt a spanyol termék késett, a német pedig korábban jelent meg legnagyobb vásárlónk, Németország piacán, ezért értékesítési gondok adódtak. A zöldborsótermesztők a szokásosnál sokkal rosszabb évet zártak. A belvíz miatt a tervezettnél eleve kisebb területre vethettek, ráadásul megkésve, és a bajt tetézte az áprilisi, májusi szokatlan száraz, meleg idő. Az átlagos 5,5 tonna helyett ezért csak 4 tonna körüli termés takaríthattak be a gazdák.Ledó Ferenc szerint a termésbiztonság javításához, a kiszámíthatóság fokozásához gyorsítani kell a technológiai korszerűsítést, nagyobb hangsúlyt kell fektetni a növényvédelmi előrejelzésre, a kártevők, kórokozók föltérképezésére.

A hiányzó munkaerő kiváltására elkerülhetetlen a gépesítés, a gépek gazdaságos működtetésének ugyanakkor feltétele a megfelelő üzemméret. 

A fejlesztések visszatartó ereje a jelenlegi adózási rendszer, ezért annak átalakítására mindenképpen szükség van.  A szervezettség fokozása pedig könnyítené a posztharveszt tevékenységet, hogy megfelelhessünk a kereskedelmi elvárásoknak.

Úgy tartják, hogy 2025-ra a robotszolgáltatások második legnagyobb piaca a mezőgazdaság lesz
Fotó: Rimóczi Irén

Amíg a gépesített ipari paradicsom termesztésekor az árbevételnek csak a 6,7 százalékát fordítják kézi munkára és annak költsége az összes ráfordításnak csak 8,5 százalékát tesz ki,  a szeletelt pritaminpaprikánál ez a két arány 26,5 és 44,8 százalék. A fűszerpaprika termesztésekor pedig még több, a termesztési költség 49,8 százaléka a kézimunkaerő költsége, mutatott rá Ágoston Béla, a mind a három alapanyagot termelő és termeltető Univer Product Zrt. nyersanyagbeszerzési igazgatója.  A vállalat felmérése szerint az óránkénti  munkabér országrészenként 6-700 és 110-1200 forint közt változik, de várhatóan ezt is minél hamarabb emelni kell, különben a munkavállalók tőlünk nyugatabbra helyezkednek el. Még a nagyobb utazási távolság és drágább lakhatás ellenére is kiutaznak ugyanis Olaszországba vagy Németországba, ha nem zárkózunk fel az ottani bérekhez.

Ágoston Béla szerint az óránként 5 euró körüli munkabér lehet versenyképes, ennek kifizetéséhez ugyanakkor elengedhetetlen a termelési, földolgozási hatékonyság javítása.