A Lengyel Gyümölcstermesztők Egyesületének számításai szerint a legtöbb európai országban az alma folyamatosan veszít népszerűségéből, és ez a fogyasztás visszaesésében mutatkozik meg. Az Egyesület arra az eredményre jutott, hogy az utóbbi 5 évben az európai államokban a fejenkénti fogyasztás átlagosan 3,5%-kal csökkent, csak Svédország és Svájc számít kivételnek – a svédeknél csaknem 1%-kal nőtt, míg a helvéteknél gyakorlatilag nem változott. Igen eltérő, hogy az egyes európai országokban mennyi almát fogyasztanak fejenként: Olaszország évi 8 kg-mal igencsak hátul kullog, Spanyolország, Németország és Svédország fogyasztása 11-12 kg közötti, azaz a magyarhoz igen hasonló, míg a hollandoknál és a svájciaknál 16-17 kg között van. A KSH adatai szerint Magyarországon az alma fejenkénti fogyasztása szinte folyamatos növekedést mutatott 2020-ig, ekkor következett be egy nagyobb visszaesés, ami szinte bizonyosan a koronavírus-járványhoz köthető, és nem csak az almát érintette, mivel a gyümölcsfélék összesített adataiban is szemmel látható. (Érdekes viszont, hogy ez a csökkenő trend a banán fogyasztását egyáltalán nem érintette.)
Az Egyesület felmérésében vizsgálta még a klubfajták és a bioalmák fogyasztásának alakulását is. A klubfajták aránya a fogyasztáson belül növekedést mutat, különösen Németországban és Svédországban, arányuk a legtöbb európai országban 9% körüli. Egyre inkább teret nyernek az organikus, biológiai termesztésből származó almák is, ezek részaránya a fogyasztáson belül Németországban, Spanyolországban és Hollandiában 5% körüli, míg Olaszországban és Svájcban már 12-16% közötti, de jól láthatóan minden országban növekszik.
