Közös nyilatkozatot fogadtak el a várható uniós karbongazdálkodási kezdeményezéssel kapcsolatban a Visegrádi Csoport és további országok agrárminiszterei.

Közös nyilatkozatot fogadtak el a várható uniós karbongazdálkodási kezdeményezéssel kapcsolatban a Visegrádi Csoport, valamint Bulgária, Horvátország, Románia és Szlovénia mezőgazdasági miniszterei pénteken, a szlovákiai Bazinban.

A karbongazdaságról, a „Termőföldtől az asztalig“ stratégia növényvédő szerekkel kapcsolatos célkitűzéseiről, az orosz-ukrán háború agráriumra gyakorolt hatásáról és a BIOEAST kezdeményezés jelenlegi állásáról egyeztettek Szlovákiában a V4-ek és Bulgária, Horvátország, Románia, Szlovénia agrárminiszterei. Az eseményen Magyarországot Farkas Sándor, az Agrárminisztérium miniszterhelyettese képviselte.

A találkozón Farkas Sándor arra hívta fel a figyelmet, hogy a klímaváltozás hatásait valamennyien érezzük és az idei aszály megmutathatja a termelőknek az alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdálkodás gyakorlatának fontosságát. Jelentős szempontnak nevezte, hogy az új termelési módokra való átállás időigényes, ezért a kapcsolódó támogatási rendszernek kompenzálnia kellene a gazdálkodókat az átmeneti vagy tartós hozamcsökkenéssel járó szénmegkötést növelő gyakorlatokért. A miniszterhelyettes jelezte, Magyarország a Közös Agrárpolitika intézkedéseinek keretein belül számos szénmegkötést növelő és üvegházhatású gáz-kibocsátást csökkentő intézkedést tervez támogatni. Az állattartó telepeknél a kibocsátás-csökkentő gyakorlatok jelentős beruházást igényelnek, amik nem térülnek meg, ezért nagyon fontos a kiegészítő támogatás. Hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottság várhatóan a közeljövőben tesz majd javaslatot az alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdálkodást célzó ún. szén-dioxid-eltávolítás tanúsítási rendszerre, amelynek egyszerűnek és átláthatónak kell lennie. Továbbá megfelelő rugalmasságokat kell tartalmaznia ahhoz, hogy az egyes országok jellemzőiből és helyzetéből adódó különbségeket is megfelelően figyelembe tudja venni. Ezért is tartotta fontosnak a kibővített V4 körben is egyeztetni az álláspontokat és a közös fellépéssel elősegíteni a közép- és kelet-európai tagállamok érdekérvényesítését.

Farkas Sándor egyetértett a fenntartható növényvédelem megvalósításával, a környezeti terhelés csökkentésével, a növényvédőszer-használat, illetve a használatból fakadó környezeti és egészségügyi kockázatok csökkentésével. A miniszterhelyettes ugyanakkor igazságtalannak nevezte az Európai Bizottság növényvédőszer-csökkentési javaslatában meghatározott mennyiség minden tagállamra fűnyíróelv-szerűen kiterjedő mértékét, amely szerinte veszélyeztetheti a termesztés biztonságát, a termelők versenyképességét és az élelmiszer-ellátást. Emellett elmondta: a jelenlegi élelmezésbiztonsági és inflációs helyzetben nem fogadható el sem a termelési költségek tovább növelése, sem pedig a termelés csökkentése. Ennek ugyanis egyenes következménye lenne az import növekedése, ami komoly élelmiszer-biztonsági kockázatot is jelentene. Kifejtette: a kémiai növényvédőszerek használatával és kockázatával kapcsolatos kötelező nemzeti célértékek meghatározásánál figyelembe kellene venni a tagállamok eltérő kiindulási pontjait és eddig elért eredményeit.

Az elmúlt években hatalmas erőfeszítésünkbe és nem kevés anyagi erőforrásba került a mezőgazdasági termelékenységünk és versenyképességünk megőrzése és fejlesztése, az elért eredményekből nem szeretnénk visszavenni – tette hozzá.

A szomszédunkban zajló háború kapcsán Farkas Sándor emlékeztetett: az uniós szankciók rég nem látott energiaválsághoz és inflációhoz vezettek, amelyek drasztikusan megemelték az előállítási költségeket. A gázárak jelentős hatással vannak a mezőgazdasági termeléshez nélkülözhetetlen műtrágya árakra, egyre több műtrágya gyártó szünteti be a termelést, és ez katasztrofális következményekkel járhat a következő gazdálkodási évre. Az EU gabonaexportja is jelentősen csökkent az aszály okozta gyengébb termés miatt, ezért kiemelt jelentőséggel bír, hogy az Ukrajnában megtermelt gabona el tudjon jutni a világ többi részére.

A miniszterhelyettes azon meggyőződésének is hangot adott, miszerint a közép- és hosszú távú versenyben maradáshoz nélkülözhetetlen, hogy fejlesszük, modernizáljuk és fenntarthatóvá tegyük az ágazatot. Véleménye szerint hosszabb távon a megújuló energiaforrások, a bioenergia felhasználásának fokozása, továbbá a működési költségeket csökkentő digitalizáció jelenthet megoldást.