Március 23-án Debrecenben a Gonda István emlékkonferencián dr. Takács Ferenc a jövő művelési rendszereit mutatta be előadásában.
Dr. Takács Ferenc a magyarországi almaültetvények művelési rendszereinek fejlődését mutatta be, és felhívta a figyelmet a nagyüzemek, vagyis az összefogás előnyeire. Az 1980-as évek végén értük el a csúcsot 1 millió tonna feletti termésmennyiséggel, a ‘90-es években azonban átgondolatlan támogatási rendszerekkel és átgondolatlan művelési rendszerekkel teljesen lemaradtunk Európától és a világ többi részétől is. Sokáig a karcsúorsót tartották a legideálisabb koronaformának, ma ennek egy változatát, a szuperorsót használják az intenzív ültetvények. A magyar almások empirikus alapon három kategóriába sorolhatók: intenzív ültetvények (4-5 ezer ha), ipari célültetvények (4-5 ezer ha) és 20 évnél idősebb ültetvények (10-12 ezer ha). Ezek a 20 évnél idősebb ültetvények okoznak számos olyan problémát, fluktuációt, amit majdnem minden évben megfigyelhetünk a hazai almapiacon. Tíz év körüli időtávon remélhető, hogy ezek a gyenge színvonalú ültetvények eltűnnek, jelentőségük számottevően csökken.
A művelési rendszerek fejlődését a külföldi példák (Egyesült Államok, Új-Zéland) a gazdasági hatások (munkaerőhiány), a környezeti hatások (új kórokozók, jég- és fagyvédelem, napégés, aszály) és a támogatáspolitika határozza meg. A robotizáció terjedéséhez a fejlesztőmérnökök a lehető leginkább leegyszerűsített művelési rendszereket igényelnek – ők nem igazán tudnak bonyolult koronaformákban gondolkodni. A szedőrobotok fejlesztése során az elsődleges probléma az érett gyümölcsök azonosítása volt kamerarendszerekkel. A robotok már a gyümölcsök leszedésére, tárolórekeszbe helyezésére is képesek, miközben folyamatosan rögzítik az adatokat. Az új generációs telepítési rendszerek legfőbb feladat a fényhasznosítás korlátainak leküzdése -a új-zélandi kutatók szerint az alma hozamának elméleti biológiai potenciálja akár 160 tonna/ha körül is lehet. Ilyen új generációs művelési rendszer az amerikai Vertical 2D trellis system, itt a robotok mindent látnak és el is érnek, vagy az új-zélandi planar cordon system – mindkettőben közös elem, hogy egy nagyon vékony, a szőlőhöz hasonló szellős lombfalat biztosítanak. Új-Zélandon megalkották a “super orchard” prototípusát, a fotovoltaikus rendszerekben jégháló helyett napelemeket használnak.
Az előadás diái az alábbi linkre kattintva tölthetők le:
A jövő művelési rendszerei és a termesztéstechnológia kulcselemei az almatermesztésben, különös tekintettel a klimatikus változások és a munkaerőhiány kihívásaira.
Dr. Takács Ferenc, tudományos munkatárs – Debreceni Egyetem Újfehértói Kutató Intézet; Dr. Csihon Ádám, egyetemi adjunktus; Dr. Sipos Marianna, egyetemi tanársegéd – Debreceni Egyetem MÉK Kertészettudományi Intézet
