A szamóca hazai termőterülete 2008. és 2015. között 500 hektárról 800 hektárra emelkedett. Az utóbbi években azonban folyamatos, évenkénti kismértékű területcsökkenés következett be, mely ebben az évben sem állt meg. Jelenleg valamivel kevesebb, mint 700 hektáron termesztünk szamócát. A csökkenés egyrészt a kétéves állományok felszámolása miatt következett be, sokan a kétéves technológiát egyévesre váltották és közben csökkentették a területeiket is, továbbá jelentősen hozzájárul e folyamatokhoz a munkaerő hiánya és az olcsó, importált termékek által kikényszerített erőteljes árverseny is. Mindemellett a szamócatermesztéssel foglalkozó termelők száma is fogyatkozik évről-évre. A 700 hektár körüli termőterületről – évjáratonként változóan – 10-20 ezer tonna közötti mennyiséget szüretelnek a gazdák.

A szamóca ízletes, frissítő, közkedvelt gyümölcs, mely „primőr” jellegénél fogva nagy piaci értékkel rendelkezik. Ugyanakkor látni kell azt is, hogy az egyik leginkább tőke- és élőmunka-igényes gyümölcsfajunk. Szabadföldi termesztési körülmények között éves hektáronkénti termelési költsége termelési módtól és technológiától függően 5-10 millió Ft, míg hajtatott termesztés esetén ennek akár 3-5-szöröse, 15-40 millió Ft. Termesztése tehát sok munkával és nagy tőkebefektetéssel jár, ezáltal termelési kockázata is magas. Jövedelmezősége alapvetően az elért hozamoktól függ, tekintettel arra, hogy az értékesítési ár, vagyis a piaci helyzet egy kompetitív piacon a termelő vállalkozások által érdemben nem befolyásolható. Szabadföldi körülmények között 10-15 t/ha, fóliában 20-30 t/ha fajlagos hozam alatt nehéz gazdaságosan termelni. Ez profi szaktudást és magas fokú technológiai precizitást igényel. Sikeres termesztésében egyre nagyobb gondot, ezáltal fejlődésében egyre nagyobb korlátot jelent a vészes munkaerőhiány.

Hazánkban szamócát jelenleg a termőfelület mintegy 40%-án szabadföldön, 60%-án pedig valamilyen takarás alatt termesztünk. A takart felületnek kb. a fele nem valódi hajtatott termesztésnek, hanem inkább esővédő fóliatakarásnak minősíthető, és hozzávetőlegesen a másik fele a fólia vagy az üvegház. Magyarországon korszerű üvegházakban abszolút nem termelnek szamócát, csak a 10-30 éves, zöldségtermesztésből „visszamaradt”, felújított üvegházakat hasznosítják ilyen módon, de ezek területe is mindössze néhány tíz hektárra tehető. Legjellemzőbb hajtatási mód a fólia, mely alatt döntően hagyományos fóliasátrakat kell érteni, fűtetlen körülmények között. A szamócatermesztésben a termesztőközegek alkalmazása nem jellemző, még hajtatott körülmények között is 96-98%-ban talajon zajlik a termelés. Hajtatásban a szamóca ma már döntően egyéves (nagyon ritkán kétéves) kultúraként működik: augusztusi ültetéssel a következő tavasszal terem (profi körülmények között akár egy kisebb, őszi termés is lehozható). A fűtött fóliákban vagy üvegházakban (ami nagyon kis felületet jelent) április 10-20. között már indul a szüret (napfényes, kora tavaszi időszak esetén akár április elején), míg a fűtetlen termesztőberendezésekben április közepén, második felében számolhatunk a betakarítás megindulásával. Ettől kezdve tehát már van magyar szamóca a piacon, de nagyobb mennyiségben csak május első felében, a szabadföldi kultúrák betakarításának megindulásával jelenik meg a magyar szamóca, és – az időjárás alakulásától függően június első felében, illetve közepén fejeződik be a szezon.

A 2020. évben a jelenlegi helyzet alapján egy normális-jó terméssel számolunk, és ennek megfelelően egy szélsőségektől mentes szezont várunk, hozzátéve, hogy az időjárás hirtelen változásai egy hét leforgása alatt megváltoztathatják a szamócapiac helyzetét (negatív és pozitív irányba egyaránt).

Az enyhe tél miatt téli fagykárok nem alakultak ki, és az enyhe ősz, illetve a napsütésben gazdag február és március is nagyon kedvező volt a növények fejlődése, a virágzatok, illetve virágkezdemények kialakulása szempontjából. Az aszályos tavasz ugyan egyetlen mezőgazdasági kultúrának sem kedvez, de a szamócát azért érinti kevésbé negatívan, mert 100%-ban öntözött kultúráról van szó. A március végén, április elején és április közepén, három hullámban kialakuló éjszakai fagyok a fóliás állományokban nem okoztak érdemi károkat, míg a szabadföldi állományokban 20-30% körülire becsülhető a virágkárosodás, hozzátéve, hogy ez is elsősorban a korai fajtáknál és azokban az állományokban, ahol az erős lehűlés miatt még fátyolfóliás takarással sem tudták tökéletesen megvédeni a virágokat, virágkezdeményeket. A későbbi érésű, illetve virágzású fajtáknál és az enyhébb lehűléseket elszenvedett termesztőkörzetekben ennél mérsékeltebb a virágkárok mértéke. A szabadföldi állományokat ért tavaszi fagyoknak az országos termésre kifejtett hatása még nehezen becsülhető, de mivel a szamócaállományok nagyobb része ma már fóliatakarás alatt van, illetve ilyen mértékű virágkárok még nem feltétlenül drámaiak, így az eddigi fagykárok alapján még nem számítunk drasztikus terméskiesésre.

A napsütésben gazdag februári és márciusi időjárás miatt a fóliás állományokban nagyon jó minőségű termésre számítunk, és ezideáig a terméshozamok is kiegyensúlyozottnak tűnnek. A kedvező kora tavaszi időjárás okán hajtatott körülmények között valamivel hamarabb kezdődött a szezon: a fűtött fóliákban már 2-3 hete zajlik a szüret (ezek azonban még kis mennyiségeket jelentenek), míg a fűtetlen fóliákban most indul a betakarítás, április 25. után már érzékelhető mennyiségekben jelen lesz a magyar szamóca a piacon. A szabadföldi állományok esetében azonban a három tavaszi hideghullám miatt mintegy egy hetes csúszásban van a szezon, most zajlik a virágzás (fajtától, termesztőkörzettől és termelési módtól függően más-más stádiumban jár). Ez azonban nem okoz érdemi csúszást a piacon, sőt akár kedvező hatású is lehet, hogy szétcsúszik egymástól a fóliás és szabadföldi állományok szürete, ami a piac kiegyensúlyozottabb ellátását és valamivel hosszabb szezont eredményezhet. A termelői árak eddig kiegyensúlyozott szinten mozogtak, az előző évek hasonló időszakának megfelelően.

A magyar szamóca fogyasztói ára áprilisban még jellemzően a 2 000-4 000 Ft/kg tartományban mozog, mert a jóval magasabb termelési költséggel járó fóliás és üvegházi termesztésből származik a gyümölcs. A spanyol, illetve görög szamóca sokkal olcsóbban (akár fél áron) jelen van ebben az időszakban a piacon, köszönhetően elsősorban annak, hogy ezen országokban ilyenkor már az olcsóbb szabadföldi termelésből származik a termés. Ennek ellenére sok hazai fogyasztó a drágább, de sokkal jobb ízű magyar szamócát részesíti előnyben. Az olasz és görög import a járványhelyzet ellenére jelenleg is jelen van a hazai piacon, de talán az előző évekhez képest valamivel mérsékeltebb mennyiségben, illetve – egyes források szerint – visszafogottabb minőségben. Május első felében, illetve közepén – az alacsonyabb termelési költségű – hazai szabadföldi szamóca „megérkezésével” jelentősen mérséklődik a hazai szamóca ára is.

Hazánkban jelentősebb termelés folyik a Szentendrei-szigeten, Nagykőrös-Lajosmizse-Nyársapát valamint Szatymaz-Zsombó térségében. Jó tendencia, hogy egyre több termelő igyekszik termesztőberendezésbe áttenni a kultúrát. Ezzel korábbi piaci megjelenést, nagyobb hozamokat és az időjárási kitettség elleni védelmet lehet biztosítani. Az itthon megtermelt szamóca 90%-a belföldi fogyasztásra kerül. A kis mennyiségű export jellemzően közeli piacokra kerül, Ausztriába, Lengyelországba, Szlovákiába. Importunk jelentős, a hazai termésnek körülbelül a fele. Fő partnerünk Spanyolország, de olasz és görög szamóca is nagy mennyiségekben van jelen a kereskedelemben. Fajtahasználatunkban a nemzetközi trendekhez igazodunk, meghatározó termesztett fajtánk a Clery, mintegy 60%-os aránnyal.

Összeállította:

dr. Apáti Ferenc alelnök, FruitVeB