Cseh, olasz, német és svájci szakemberek tartottak előadásokat a különböző nemesítőközpontokban folyó munkáról, a fajtainnováció irányairól, és részletesen ismertették az újdonságokat a csehországi Holovousyban tartott nemzetközi cseresznyetermesztési tanácskozáson. A csehországi Holovousyban nemzetközi cseresznyetermesztési tanácskozást tartottak a házigazda Holovousy Gyümölcstermesztési és Nemesítési Intézet, valamint a német Julius Kühn Intézet drezda-pillnitzi gyümölcskutató központjának közös szervezésében. Cseh, olasz, német és svájci szakemberek tartottak előadásokat a különböző nemesítőközpontokban folyó munkáról, a fajtainnováció irányairól, és részletesen ismertették az újdonságokat. Nagy hangsúlyt kaptak a termesztéstechnológiai ismeretek is.

A Holovousy cseresznyekísérleteket Radek Vávra és Ales Horna ismertették. A kutatóintézet Észak-Csehországban, Prágától kb. 100 kilométerre északkeletre található, 290-370 méter a tengerszint fölötti magasság, 630 milliméter az éves csapadék, 8,3 °C az éves átlaghőmérséklet és középkötött vályogtalajok jellemzőek. Az intézetben összetett kísérleteket állítottak be: nemcsak a különböző alany-nemes kombinációkat vizsgálják, hanem a takarás hatásait is három kísérleti parcellán. Az egyik ültetvény takarás nélküli, integrált növényvédelemmel. A másik két, újabb kísérleti telepítést ellátták VOEN esővédő takarórendszerrel és a rovarkártevők ellen oldalhálóval is, kiépítették a csepegtetőöntözést. Az ültetvényekben a karcsú orsó fák 4,5 × 2 méteres térállásban, Gisela 5 és PHL-C alanyon állnak. Tapasztalataik szerint a takarórendszer nemcsak az esők okozta gyümölcsrepedést mérsékli, de befolyásolja a gyümölcsméretet, a betegségek, illetve kártevők fellépését, a hasznos élő szervezetek előfordulását, a hőmérsékletet, a növényvédőszer-hatóanyagok lebomlási sebességét. A gyümölcsrepedés mértékét az évek átlagában számottevően csökkentette a takarás (15% a takaratlan, míg 8,8% a takart ültetvényben). A gyümölcsméret a takart és öntözött fákon volt a legnagyobb, 10,6 gramm átlagban, míg a takaratlan és nem is öntözött területen 8,6 gramm. Legnagyobbra a Tamara, a Justyna és a Horka fajták gyümölcsei nőttek, cukor-, és szárazanyag-tartalmukban nem találtak szignifikáns különbséget a két termesztési mód között. Cseresznyelégy-fertőzöttség tekintetében – nem meglepő módon – a legjobb volt a takart és oldalhálóval védett biotermesztési forma.

Bővebb információt itt talál.