Dr. Apáti Ferenc (egyetemi docens, FruitVeB elnök) előadása az „Égető kérdések az ipari zöldség termékpályán – A csemegekukorica és a zöldborsó ágazat piaci kilátásai” konferencián hangzott el.
A FruitVeB elnöke, Dr. Apáti Ferenc előadását azzal nyitotta meg, hogy két éve még sirattuk a zöldborsót, ám a szektor magára talált, csak azért, hogy aztán újra a mélybe zuhanjon, és kérdés, hogy idén eléri-e a termőterület a 10 ezer hektárt. Pedig fontos lenne, mert a csemegekukoricával együtt a hűtőipar egynegyedét, a konzervipar háromnegyedét ez a két kultúra szolgáltatja, és egyik sincs meg a másik nélkül. Riasztó ugyanakkor, hogy a két ágazatban a termesztési színvonal 20 éve nem nőtt jelentősen, és erősen kétséges, hogy napjainkban van-e még olyan piac, amelyik eltűri, hogy 20 évig ne javuljon a hatékonyság -ez a szomorú helyzet egyébként több gyümölcsfajunkra is jellemző, ellentétben mondjuk a vöröshagymával vagy az ipari paradicsommal.
Apáti elnök úr a csemegekukorica és a zöldborsó utóbbi években tapasztalható költség-jövedelem viszonyait részletesen elemezve az idei szezon nyereségességét igen borúlátóan ítélte meg, nem alaptalanul: a várhatóan 50-55 Ft/kg árak miatt csemegekukoricában az lesz a kérdés, hogy támogatások nélkül sikerül-e nullára kihozni az egyenleget, zöldborsóban pedig már a nullához is 8 tonna/ha körüli hozamok kellenének, ami elérhetetlen.
Többek között azért sem jó ez a helyzet, mert két éve a szakma még azért küzdött, hogy a zöldborsó ágazat talpon maradhasson, és bár a tavalyi év jól sikerült, megint jött a pofon, és megfogyatkozott a termelési kedv. Két éve még a minisztériumban sikerült lobbizni az ágazat megmaradásáért – mondván, hogy ha eltűnik a zöldborsó, el fog tűnni a másodvetésű csemegekukorica is – csak azért, hogy aztán a szektor önszántából megfelezze a termőterületet. ezek után nagyon nehéz elhitetni bármilyen döntéshozóval, hogy az ágazat valóban stratégiai jelentőségű.
Letölthető előadás:
04-Apati_Ferenc-20240313
