A 2026. évi tavaszi fagykárok - előzetes jelentés és figyelemfelhívás

A tavalyi év után újra jelentős fagykárok érték a hazai gyümölcsültetvényeket. A – most már egyre inkább tendenciának tekinthető, kéthetes ciklusokban érkező – sarkvidéki eredetű hidegbetörés következtében két jelentős lehűlési hullám érkezett Magyarország területére: április 07. és 12. között, valamint április 27. és május 01. között, mindkét periódusban közel egyhetes, tartós hideghatást eredményezve.

Az április 07. és 12. közötti hidegbetörés elsősorban az ország északi és észak-keleti részén okozott komoly lehűléseket, illetve károkat (lokálisan nagyon eltérően -2 °C és -8 °C fok között szóródtak a hőmérsékletek). Különösen az április 10-re és 11-re virradó éjszaka zuhant mélyen a kritikus szint alá a hőmérséklet. A Dél-Alföld, a Dunántúl és a Duna-Tisza köze termőtájait
– néhány mikrokörzet kivételével – ez a fagyhullám még nagyobbrészt megkímélte. Megjegyzendő azonban, hogy a gyümölcstermő területeink mintegy 60%-a az erősebb lehűlésekkel sújtott északi, észak-keleti térségben található (lásd melléklet 1. táblázat)

A károk mértékét fokozta, hogy a gyümölcsfajok ekkor voltak a legérzékenyebb fenológiai stádiumban (virágzás, illetve kisgyümölcs állapot):

· A kajszibarack és őszibarack a Dunántúlon és Dél-Alföldön már március második felében túl volt a virágzáson, de Észak-Magyarországon még részben zajlott a virágzás.

· A meggy, a szilva, a cseresznye és a körte gyakorlatilag az egész országban a virágzás valamely stádiumában, de nagyobbrészt teljes virágzásban volt.

· Az alma Dél-Dunántúlon és a Dél-Alföldön már virágzott, az északi és észak-keleti, valamint a többi országrészben pedig közvetlenül a virágnyílás előtt állt.

· A dió még távolabb volt a virágzástól, de a fakadás már megindult.

· A szamóca – termelési módtól és régiótól függően – szintén virágzásban volt vagy már kötődött gyümölcsöket hordozott.

Ezekben a fenológiai stádiumokban a -2°C alatti hőmérsékletek már károkat okoznak, a hőmérséklet további süllyedésével pedig exponenciálisan növekednek a károk, -6°C alatt pedig gyakorlatilag teljes terméskiesésről beszélhetünk.

A második lehűlési hullám (április 27. – május 01.) szintén 5 napos hidegperiódust jelentett, melyek közül április 27-én hajnalban újra az ország északi és észak-keleti részét érte erőteljesebb lehűlés, ami további számottevő károkat okozott az április első felében kialakult – egyébként is súlyos – virágkárok után még megmaradt és kötődött termésben. Ennél is súlyosabb volt a hatása a május 01-re virradó éjszaka kialakult fagyoknak, amikor szintén -2°C és -9°C fok közé süllyedtek a hőmérsékletek, azonban ez a lehűlés már gyakorlatilag az egész ország területét érintette, közte a fagyok által eddig megkímélt Bács-Kiskun és Pest vármegyei termőtájakat (ahol a gyümölcsültetvények 20%-a található), továbbá a Dél-Alföldet és a Dunántúl számottevő részét. Különösen jelentős károk alakultak ki május 01-én a Duna-Tisza köze termesztőkörzeteiben. E lehűlési hullám során a dió már a virágzáshoz közel állt, a többi gyümölcsfaj pedig túl volt a virágzáson, és a kisgyümölcs stádiumban tartózkodott, melyek a teljes virágzás állapotához hasonlóan érzékeny fenológiai stádiumoknak tekinthetők (a -2°C-nál alacsonyabb hőmérsékletek komoly károkat okoznak, míg a -4-5°C alattiak gyakorlatilag teljes terméskiesést eredményeznek).

Jelenleg is zajlik a helyzetfelmérés, így pontos eredmények hiányában a károk mértékéről nyilatkozni pontosan, illetve régiónként és fajonként még nem lehet, az azonban már most biztosra vehető, hogy – különösen a május 01-ei kiterjedt, országos fagyok kárhatása miatt – országos viszonylatban a tavalyihoz hasonló mértékű, drasztikus tavaszi fagykárokkal állunk szemben. Lokálisan, fajonként és fajtánként is nagyon eltérő a károsodás mértéke, de pontosabb képpel kb. egy hét múlva jelentkezünk.

Megjegyzendő azonban, hogy a várható termésről egészen pontos kép csak május végére rajzolódik ki, ugyanis a virágzást követő mintegy hat hétben zajlik az ún. természetes tisztuló hullás, melynek során a rendellenesen kötődő gyümölcsök lehullanak a fáról. A gyümölcshullás mértékét várhatóan fokozni fogják az effektív fagykárokon kívül a következő tényezők:

· A jelentős kárt okozó lehűléseken túlmenően volt még kb. 5-6 olyan éjszaka, amikor nem zuhantak a hőmérsékletek a kritikus hőmérséklet alá, de a hideghatás biztosan rontotta a termékenyülést és kötődést.

· A vészes csapadékhiány, a talaj- és légköri aszály még az öntözött ültetvényekben is rontja a terméskötődést, az öntözetlen ültetvényekben – a hideghatásokkal együtt – drasztikus mértékben erősítheti a természetes tisztuló hullást (még fagykárok nélkül is, de azokkal együtt bizonyosan).

Mindezek következtében óriási bizonytalanság van az idei termésben, de nem zárható ki, hogy a fagyok és az aszály együttes hatása eredményeként idén gyengébb termést szüretelhetünk, mint az előző évben, melyet eleve az elmúlt fél évszázad leggyengébb gyümölcstermését hozó évjáratként tarthattunk számon.

Bizonyos, hogy teljesen újra kell gondolnunk a fagyvédelem technológiai és műszaki megoldásait, továbbá a kárenyhítési mechanizmusok működését, melyek mér nem képesek az ilyen mértékű és gyakoriságú károk kezelésére. Újra kell gondolnunk akár a közvetlen, normatív támogatások rendszerét (különös tekintettel a 70 ezer hektárból 20-25 ezer hektárra tehető, lényegében csak a támogatások lehívása érdekében fenntartott „látszatültetvényekre”), illetve módosítani kell az ültetvénytelepítések engedélyezésének szabályozását, de számos más területen is van teendő, hogy megmentsük az ágazatot, de legalábbis a potenciálisan versenyképes termelőket. A FruitVeB e munkára külön szakértői csoportot alakít, illetve szakmailag mindenben kész támogatni a Döntéshozókat a szabályozókörnyezet radikális átalakításában.

Tisztelt Gyümölcstermesztő Gazdálkodók, Kedves Kolléganők, Kollégák!

Nagy tisztelettel megkérünk mindenkit (függetlenül attól, hogy szenvedett-e fagykárokat vagy sem), hogy – a kormányzat számára készítendő „életmentő” – javaslataink megalapozásához töltse ki, illetve ossza meg az alábbi linken található, a fagykárok felmérését szolgáló kérdőívünket:

Link: a 2026. tavaszi fagykárok online felmérése