A 2021. március 18. és április 18. között több hullámban következtek be fagyos éjszakák hazánkban. Az említett időszakban 18 olyan éjszaka volt, amely során fagypont alá süllyedt a hőmérséklet hazánk gyümölcstermő vidékeinek valamelyikén. Ezek közül 13-14 olyan éjszaka volt, amikor országos kiterjedésű jelentős mértékű lehűlés alakult ki.

Mind a március 18. és március 26. közötti időszakban, mind az április 4. és április 9. közötti időszakban kevert fagyokkal álltunk szemben, azaz a szállított fagy és a tavaszi kisugárzásos fagy jelenségei együttesen éreztették hatásukat. A több hullámban bekövetkezett lehűlések során először nagy kiterjedésű hideg légtömegek törtek be Magyarország területére, melyek az erős széllel párosulva komoly hőmérsékletcsökkenést eredményeztek. Ezeket a hidegbetöréseket aztán egy-két szélcsendes, nagyon hideg éjszaka követte, amikor a kisugárzásos fagyok a hajnali órákra tovább csökkentették a hőmérsékleteket. A hidegbetörések okozta szállított fagyok széllel érkeztek és több éjszakán nagyon hosszú fagytartam alakult ki 10-11 órányi időtartamú fagypont alatti hőmérséklettel.

Összességében a hazai gyümölcstermő területeken a fent említett időszakokban a gazdák többször is, -3°C és -7°C közötti hajnali hőmérséklettel szembesültek. A sok fagyos éjszaka közül ki kell emelni április 7. (szerda) hajnalát, amikor folyamatos szél mellett magassági rétegződés nélkül egy jelentős szállított fagy eseménnyel álltunk szemben. Külön említésre méltó április 9-e is, amikor a legtöbb termőtájon az idei időszak legalacsonyabb a hőmérsékleti értékei alakultak ki.

A fagyok elleni védekezés technológiai lehetőségei szempontjából fontos kihangsúlyozni, hogy a szállított fagyok ellen érdemben nem lehet védekezni, ugyanis a 10-15 km/óra fölötti légmozgással járó fagyoknál mind a hőtermelésre, mind a légkeverésre alapozó fagyvédelmi módszerek hatástalanok vagy nagyon szerény hatásfokot mutatnak.

Az enyhe február miatt idén az ország déli-délnyugati részén a megszokottnál körülbelül egy-másfél héttel hamarabb, tehát szokatlanul korán kezdődött a gyümölcsfák vegetációja, ezzel együtt a virágzás is. A Dél-Dunántúlon például már március 5-10. között kezdetét vette a korai fajtáknál a kajszi virágzása. Fontos megjegyezni, hogy a március 18. után bekövetkezett hidegebb időszak az északi-északkeleti régió (Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) gyümölcsfái esetében korai fejlettségi állapotban lassította a rügyek további növekedését, a rügyfakadás-virágzás kezdetét. Ezért szokatlanul nagy különbség alakulhatott ki a legtöbb gyümölcsfaj virágzásának kezdetét illetően az ország délnyugati és északkeleti régiói között.

A különböző gyümölcsfajok a különböző termőtájakon a virágzás más-más stádiumaiban jártak az említett fagyok bekövetkezésének időszakában. Ezért fajonként, azon belül fajtánként, továbbá régiónként is eleve más-más volt a rügyek, virágok, virágszervek érzékenysége a lehűlésekkel szemben. Általánosságban a következőket lehet mondani:

  • Virágzásban legelőrébb a kajszi járt az említett időszakban. A Dunántúlon a kajszi virágzása március 10-20. közötti időszakban kezdődött és március 30. és április 5. között véget is ért. Ugyanakkor a borsodi termőtáj esetében a virágzás kezdete március 30. és április 5. közé volt tehető és utolsó harmada még e cikk megjelenése során is folyamatban van.
  • Az őszibarack virágzása néhány nappal lemaradva követi a kajsziét. Ennél a fajnál a húsvétot követő héten bekövetkezett fagyok az Alföldön és a Dunántúlon teljes virágzásban érték a fákat. Az ország legfontosabb termőtáján Csongrád-Csanád megyében egyes korai fajták a virágzás utolsó harmadában jártak, míg a többi fajta teljes virágzásban volt.
  • A cseresznye és a szilva a március végi fagyok során még zárt bimbós állapotban volt az ország teljes területén. A hideg miatt a továbbiakban is vontatott volt a virágok fejlődése így a legtöbb kertben a cseresznye és a szilva a szokásosnál később virágzik. A húsvétot követő héten az ország dél-alföldi és dunántúli területeinek egy részén, ahol korábban melegednek a talajok a korai szilva és cseresznyefajták esetében 10-30% közötti virágzás volt jellemző.
  • A többi gyümölcsfaj még nem virágzott, vagy csak kis mértékben: fajonként, fajtánként és régiónként változó a rügyfakadás, virágzás előrehaladása, de e fajok egy-három héttel álltak a virágzáskezdet előtt.

Általánosságban az is elmondható, hogy a dél- és nyugat-magyarországi termőtájak minden gyümölcsfajnál jellemzően egy-másfél héttel előrébb járnak a vegetációban, illetve a virágzásban, mint a „hűvösebb” északi, keleti és észak-keleti termőtájak, így előbbiek eleve nagyobb fagykockázatnak voltak kitéve.

A lehűlés mértéke nagy szórást mutatott Magyarország különböző régiói között, de elmondható, hogy az ország minden térségére jutottak enyhébb és kritikusabb fagyos éjszakák egyaránt.

A fagykárok hatásának becslésénél nagyon fontos peremfeltétel, hogy pontos felmérést csak május második felében lehet elvégezni, addigra „tisztul” ki a kép.

A fagykárokra vonatkozó becslést a gyümölcsfajok alapján két részre kell választanunk:

  • A kajszi és az őszibarack esetében a jelenlegi információnk szerint jelentős terméskiesésre számíthatunk az elmúlt időszak eseményei alapján.
  • Egyéb fajok esetében a korai időszakokban bekövetkező rügy és virág károsodásból a termés mennyiségre következtetni több okból adódóan is nehéz:
    • egy erős virágzás esetén akár a virágok negyede-ötöde is elég lehet egy normális-jó terméshez, így önmagában még egy több tíz százalékos virágkár sem feltétlenül jelent terméskiesést. E tekintetben „szerencsénk”, hogy 2019. és 2020. gyenge termése okán a legtöbb gyümölcsfaj esetében általában jó vagy kifejezetten jó a virágrügy-berakódottság, illetve virágsűrűség.
    • a fagyos időszak után néhány nappal/héttel még nem lehet tudni, hogy a fagyási kárt nem mutatók virágok, virágszervek szenvedtek-e olyan károsodást, ami miatt majd a látszólag épp virág ellenére nem következik be a megtermékenyülés, vagy a megtermékenyült virágon kötődő gyümölcs a terméskötődés időszakában hullik le. E látens folyamat miatt minden gyümölcsfaj esetében a virágzás után 4-6 héttel (a természetes tisztuló gyümölcshullást követően) lehet pontosabban becsülni a termést.

Hozzá kell tennünk, hogy jelentősebb virágkárosodás mellett akkor lehet jó termésre számítani, ha később a virágzás és terméskötődés időszakában már semmilyen időjárási körülmény nem befolyásolja jelentősebb mértékben negatív irányba a termést. Nem szerencsés, hogy április 12-19. között a nappali hőmérsékleti maximumok, a felhős idő, a csapadék és a folyamatos szél nem segítette a beporzást, így ez további nehezítő tényező az ágazat számára.

Az előbbiekben vázolt kép miatt (a fenológia legkülönbözőbb állapotai gyümölcsfajtól, fajtától és régiótól függően) nagyon erős szórás tapasztalható a virág-, rügy- és gyümölcskárok mértékében. Hozzávetőlegesen a következő megállapítások tehetők:

  • Kajszi esetében a borsodi termőtáj kivételével minden jelentős termőtajunk rendkívül nagy veszteségeket szenvedett. A borsodi termelők a hidegek ellenére bizakodnak egy részleges termésben, amelyről biztos becslést hetek múlva a tisztuló hullások után lehet megtenni.
  • Őszibarack esetében jelentős termőterület koncentrálódik Csongrád-Csanád, Bács Kiskun és Pest megyékben ahol a termelésünk közel 70%-a található, és ahol a februári lehűléseket, márciusi fagyokat még túlélő virágokat az április 5. és 9. közötti fagyok teljesen padlóra küldték. Ezeken a termőtájakon az előzetes becslések szerint akár 90%-ot meghaladó mértékű lehet a kár, ami jelentős országos terméskiesést jelez előre.
  • A cseresznye még nem virágzott vagy a virágzás kezdetén járt a fyagyok idején, ennek ellenére a korai fajtáknál viszonylag jelentős, de semmi esetre sem totális rügykár tapasztalható. Elsősorban a Dél-Alföldön és a Dél-Dunántúlon, kisebb mértékben az északi és keleti országrészeken szenvedtek károkat a cseresznyeültevények.
  • A szilva esetében a legnagyobb a szórás mértéke. Termőtáj és fajta függvényében a kertek nagyon különböző fenológiai állapotban kapták a fagyot, ezért jelenleg nehéz országos szintű megállapításokat tenni. A skálán sokan szerepelnek a jelentőst kárt szenvedett korai virágzású délalföldi termelőtől az egyáltalán nem károsított szabolcsi gazdáig.
  • A meggy esetében mérhetők kisebb rügykárok, de jelenleg úgy tűnik, hogy ezek a termést egyelőre nem veszélyeztetik (köszönhetően a jónak tűnő virágrügy-berakódottságnak is).
  • Az almatermésűek (alma, körte) esetében az ország déli és délnyugati részei fejlettebb állapotban kapták a fagyot. Zala megyében és Bács-Kiskunban a korai virágzású almák esetében vannak számottevő rügy és virágkárok, amelyeket egy megfelelő virágzás és kötődés esetében megfelelő termés követhet. Körte esetében szintén a termőhely dönti el, hogy van-e mérhető virágkár, de egyelőre a termés vonatkozásában még nem lehetséges pontos becslést adni.

Tekintettel arra, hogy május közepéig még bármikor várhatók további fagyok, így a FruitVeB fenntartja azt az álláspontját, hogy pontosabb termésbecslést fajonként május 15.-ét követően lehetséges kiadni, addigra alakul ki a végleges állapot a várható termésre vonatkozóan.

Kelemen Péter
alelnök
FruitVeB

Budapest, 2021. április 19.