Az ipari alma szegmensben a léüzemek felvásárlása volt a meghatározó 218 ezer tonnával. E mellett együttesen mintegy 22 ezer tonnára tehető a többi feldolgozóipari szakág (aszalvány, befőtt, szesz stb.) felvásárlása, továbbá 10 ezer tonna körüli mennyiségű ipari alma került exportra. Az étkezési alma termésmennyisége nagyságrendileg közelített a 2019. évihez és mintegy 115 ezer tonnát tett ki. Ennek döntő része (100-105 ezer tonna) a belföldi piacra került, az exportált étkezési alma mennyisége mindössze szűk 10 ezer tonna körüli szinten realizálódhatott.

Egy átlagos évben 600 ezer tonna, míg egy jó évjáratban 800-900 ezer tonna alma terem Magyarországon, melynek rendszerint egyharmada étkezési alma, kétharmada pedig ipari alma. A jelentős terméskiesés okai döntő részben a tavaszi fagyok. Az extrém júniusi és októberi csapadékok, valamint az – alapvetően a tavaszi fagyokra visszavezethető – szüret előtti terméshullás inkább minőségi átrendeződést eredményeztek, értelemszerűen az étkezési alma kárára. Szokatlan jelenség volt az is, hogy a tavaszi fagyok és a hűvös júniusi hetek miatt az alma érése 7-12 napos csúszásban volt a megszokotthoz képest.

Étkezési almából a belföldi piaci igények biztonságos kiszolgálásához mintegy 140 ezer tonna almára van szükség. Ebből következően a szüret utáni időszakban úgy tűnt, hogy a szűkös termés nem lesz elegendő a teljes piaci szezon (2020. augusztus – 2021. augusztus) kiszolgálására. Az őszi és téli időszakokban azonban az étkezési alma iránti kereslet mintegy 20-30%-kal elmaradt a korábban megszokottól. Ennek egyik oka az alma relatíve magas ára, a másik pedig, hogy a járványhelyzet miatt kevesebb a vásárló. A szűkösebb készletszint és a visszafogottabb kereslet eredményezheti azt, hogy a készletek szintje rövid idő alatt normalizálódik.

Az ipari alma esetében jóval erőteljesebb hiányhelyzet alakult ki. A megtermett és a belföldön hasznosuló mintegy 240 ezer tonna ipari almával szemben közel 500 ezer tonna feldolgozó kapacitás áll, melynek döntő hányada sűrítőüzemi kapacitás. Ebből következik, hogy 2020-ban a hazai feldolgozóipar körülbelül 50% kapacitáskihasználtság mellett működött. Az alapanyag tulajdonságai is befolyásolták a feldolgozást, így a kihozatal is szerényebb volt a megszokottnál. A 2020. évi termés szárazanyag tartalma alacsonyabb, míg savtartalma magasabb volt a sokéves átlaghoz képest.

A számok azt mutatják, hogy az ipari alma piacán sokkal nagyobb volt a hiány, mint étkezési almából. Mindez annak köszönhető, hogy a korszerű, intenzív ültetvényeken, ahol étkezési almát termelnek, bizonyos technológiai beavatkozások sorával el tudták érni, hogy a terméskötődést és a fagytűrőképességet fokozzák, a fagyok utáni regenerációt segítő technológiai beavatkozásokkal menthető volt a termés egy része. Ezek az ültetvények jobban bírják a stresszhatásokat, így a tavaszi fagyokat is kisebb termésveszteséggel vészelték át, mint az ipari almát termő idősebb vagy extenzív ültetvények, amelyeken a terméskötődést fokozó technológiai beavatkozásokra általában nem adottak a feltételek.

A szüret normális esetben véget ért volna november elején, de az extrém csapadékos október miatt sok helyen 2-3 hetes csúszás következett be a betakarításban. Ez elsősorban az étkezési alma terén okozott komolyabb minőségi vagy tárolhatósági problémákat. Becslésünk szerint egy-két ezer tonna alma betakarítatlanul maradt, mivel egyes ültetvényeket megközelíteni sem lehetett a sáros, járhatatlan talajállapotok miatt. Gala-ból és Golden-ből összességében jó termés volt, sőt utóbbiból kifejezetten az, még a fagyok ellenére is. Ennek oka, hogy ez a fajta előző évben keveset termett, a fák „kipihenték” magukat. Ezt követően 2020-ban bőséges volt a virágzás, amiből a fagyok után is maradt elegendő. Ugyanakkor a klasszikus „piros” fajták, mint az Idared, a Jonagold vagy a Red Delicious fajtakör fajtái mind nagyon gyengén teremtek.

Az ipari alma 85-90 százalékban sűrítmény célú léalma, amelynek az ára szinte egész szezonban 38-40 forint körül mozgott. Egy hét volt kivétel, amikor az üzemek 2 forinttal csökkentették az átvételi árat, ezt követően azonban visszatértek a korábbi árszinthez. A léüzemek augusztus közepén indultak be, de egy hónapig nagyon alacsony volt a feldolgozás intenzitása. Egyes egységek csak szakaszosan dolgoztak, mások pedig a gépek lehető leglassabb beállításaival fogták vissza a tempót, így tudtak folyamatosan dolgozni. Az alapanyaghiányos időszak szeptember közepéig tartott, innentől indult meg a nagyobb mennyiségek betakarítása, azonban ezzel együtt is csak körülbelül október közepéig tartott a sűrítőüzemi főszezon. Ezt követően még két hétig alacsonyabb intenzitással működtek az üzemek, majd november elejére jórészt véget is ért a feldolgozási szezon, jóllehet néhány egység még november közepéig működött.

Az első osztályú étkezési alma árait illetően a kevésbé korszerű Gala fajták termelői ára nettó 120-130 forint volt kilónként, tartályládában, tárolás, válogatás csomagolás nélkül. A korszerű Gala változatokat ennél drágábban, nettó 150-160 forintos áron vették a termelőktől, szintén a fa alól. Az első osztályú Golden nettó 120-140 forint, a Red Delicious-ök nagyjából Gala-árban, vagy kicsit afölött voltak, az Idared és Jonagold ára pedig a Golden-ek és a Gala-k közötti sávban mozgott.

Az étkezési alma fogyasztói ára gyakorlatilag 2020. szeptembere óta ugyanazon a szinten mozog: az akciós tételek ára jellemzően a 299-349 Ft sávban, míg az akción kívüli normál tételek ára a 499-549 Ft/kg intervallumban tartózkodik.

Dr. Apáti Ferenc
elnök
FruitVeB