Az ÁFA-csökkentés egyetlen érdemi negatív hatása az államháztartási bevételek csökkenése, pozitív hatásai között viszont a gazdaság fehéredése és a tisztességtelen verseny csökkentése révén a tisztességes vállalkozások versenyképességének javítása, a szervezett és legális ellátási láncok fejlődése, mindezzel az átláthatóság, a nyomonkövethetőség és végeredményben az élelmiszerbiztonság növekedése is szerepel.

1. Ágazati folyamatok és kulcsproblémák

A magyar zöldség-gyümölcs ágazatot a folyamatosan zsugorodó termelési volumen és csökkenő exportteljesítmény jellemzi. Stagnáló belföldi fogyasztás (piac) és növekvő import mellett romlik az önellátottság: az utóbbi 6-8 évben egyre kevésbé vagyunk képesek a belső piacaink kiszolgálására, folyamatos a térvesztésünk az import áruval szemben a hazai piacokon is. Egyes ágazatokban kezdjük alulmúlni azt a kritikus ágazati méretet, amivel a hazai, szervezett piacok megtarthatók lennének. Ez két-három éven belül visszafordíthatatlan, negatív folyamattá válik. Ezeket a következő támaszták alá:

·         A hazai zöldség-gyümölcs termelés az utóbbi öt évben 1,8-2,0 millió tonna közé állt be, ami 20-25%-os visszaesés a 2000-2010 közötti időszak 2,5 millió tonna körüli termelésével szemben. Az ágazat vesztett az agráriumon belüli súlyából is: az ezredforduló a mezőgazdaság termelési értékéből 13-15%-kal részesedett, de ez az utóbbi években már csak 10-11%. A zöldség- és gyümölcsfajok többsége 10-30%-os vagy ezt meghaladó területi és/vagy mennyiségi visszaesést szenvedett el az elmúlt tíz évben, nagyon kevés szakágazat volt képes növekedést felmutatni.

·         A friss zöldségek és gyümölcsök exportált mennyisége a 2015-2018. időszak 300-350 ezer tonnás mennyiségéről 200 ezer tonna magasságára zuhant, mindeközben az importunk ugyanezen időszakban jelentősen növekedett: 200-250 ezer tonnáról 350-400 ezer tonnára. Az export-import egyenleg +100 ezer tonnáról -150 ezer tonnára esett vissza, de értékben is hasonló változás következett be: miközben a kivitel értéke 2015-2023. között 70 milliárd Ft-ról mindössze 100 milliárd Ft-ra emelkedett, addig az import a 60 milliárd Ft-ról 150 milliárd Ft-ra nőtt. A külkereskedelmi egyenleg +10 milliárd Ft-ról -50 milliárd Ft-ra zuhant.

·         A friss zöldségek és gyümölcsök fogyasztása alacsony, jelenleg a kb. tíz évvel ezelőtti szinten van.

A zöldségtermelés hatékonysága országos átlagban kielégítő, de a gyümölcstermesztésé
 – a kor elvárásaihoz relativizálva – az 1980-as évek szintjén sincs. A termelés hatékonyságát markáns változások jellemzik az elmúlt tíz évben: a jövedelemtermelő képesség szinten maradt, de 60-100%-kal magasabb költségek mellett zajlik a termelés, vagyis a jövedelmezőség romlik, ráadásul az időjárási kockázatok folyamatosan emelkednek.

A hazai zöldség-gyümölcs ágazat szervezettsége érdemben semmit nem fejlődött az elmúlt tíz évben: a termelői szervezetek (TÉSZ-ek) „részesedése” a termőterületből 6%-ponttal csökkent, bár a kibocsátásban 4%-ponttal emelkedett, a TÉSZ-tagok száma pedig harmadára redukálódott. Mindezen folyamatok a versenyképességünk növekedésének gátját képezték a szervezettség, illetve ezáltal a piacra jutás oldaláról. E tényezőkben versenyképességünk semmit sem javult az elmúlt tíz évben. Még mindig relatíve magas a szürke- illetve feketegazdaság aránya, melyet elsősorban a magas ÁFA-kulcs generál.

2. Az ÁFA jelentősége és mechanizmusa

A magyar államháztartás legjelentősebb bevételi forrása az ÁFA, emiatt jelent komoly költségvetési megfontolásokat. Az ÁFA mechanizmusa tekintetében figyelembe kell venni, hogy azt egy adott termék tekintetében nem a – termelő és kereskedő – vállalkozások fizetik meg, hanem a fogyasztó vagy a végfelhasználó, aki az utolsó a láncban, és már nem tud ÁFA-t visszaigényelni, illetve kompenzációs felárra sem jogosult. Egy vállalkozáson tehát csak keresztülfolyik az ÁFA: egy adott termék tekintetében a bejövő és kimenő ÁFÁ-k egyenlege egy „áfakörös” vállalkozásban mindig nulla.

3. Az ÁFA-csökkentés szükségessége és hatásai

Az ÁFA-csökkentés egyetlen érdemi negatív hatása az államháztartási bevételek csökkenése. Ennek mértéke – a számításokhoz szükséges statisztikai adatok hiányában (a KSH 2020-óta nem közöl fogyasztási kiadásokkal összefüggő adatokat) – csak becsülhető és mintegy 150 milliárd Ft-ra tehető (zöldség, gyümölcs és burgonya együttesen). Ezt a kiesést azonban számos közvetlen és közvetett, illetve multiplikatív hatás mérsékli, így államháztartási kihatásait elviselhetőbbé teszi (ezek részletesebb számítása még nem áll rendelkezésre). Az ÁFA-csökkentés közvetlen és közvetett pozitív hatásait az alábbiakban részletezzük.

Az ÁFA-csökkentés pozitív hatásai

1. A gazdaság fehérítése és a tisztességtelen verseny csökkentése révén a tisztességes vállalkozások versenyképességének javítása, a szervezett és legális ellátási láncok fejlődése, mindezzel az átláthatóság, a nyomonkövethetőség és végeredményben az élelmiszerbiztonság növekedése.

Jelenleg a legálisan értékesítő vállalkozások több tekintetben is versenyhátrányban vannak a szürke vagy fekete úton értékesítő vállalkozásokkal szemben:

·      A legálisan értékesítőket számos bürokratikus eljárás, feltétel, illetve adminisztratív többletköltség és adófizetési kötelezettség terheli, míg ugyanezek nem merülnek fel a „feketén” értékesítőknél.

·      További markáns jelenség, hogy a célzottan ÁFA-csalásra berendezkedő vállalkozások számára bőséges profitot jelent a be nem fizetett, elcsalt 27%-os ÁFA, így alacsonyabb árakon tudnak értékesíteni, mint a tisztességes vállalkozók (ugyanis nekik nem kell a nettó árból profitot is képezniük), vagyis az olcsóbb áruval kiszorítják a tisztességes vállalkozásokat a piacról.

Ezt a rendellenes és a versenyképesség kívánalmaival tökéletesen ellentétes állapotot lehet jelentősen mérsékelni vagy megszüntetni az ÁFA-csökkentés révén. Az ÁFA-csökkentés nagy mértékben segítené a piac letisztítását, különös tekintettel a feketéző, ÁFA-csaló kereskedők kiiktatására (mivel 5% mellett már nem üzlet az ÁFA-csalás, míg 27% mellett „nagy profitot” jelent). A fogyasztó érdeke továbbá az, hogy egészséges és biztonságos élelmiszerhez jusson. A részben a magas ÁFA-kulcs generálta fekete, illetve szürke zónában azonban szó nem lehet transzparenciáról, nyomonkövetésről, élelmiszerbiztonságról. A garantáltan biztonságos élelmiszernek tehát az alacsony ÁFA is egy fontos összetevője. Mindezen folyamatok jelentős mértékben növelnék a legális értékesítési utakat választó, tisztességes kereskedők, termelők és termelői szervezetek értékesítési pozícióit, illetve egyáltalán árualaphoz jutását. Végeredményben számottevően növelné a tisztességes ágazati szereplők versenyképességét.

2. Az ágazati szervezettség, és ezzel a versenyképesség növekedése (a szervezettség növekedésének egyik legnagyobb ellensége jelenleg a magas áfakulcs miatti szürke/fekete értékesítés).

A piacra jutáshoz, és ezzel a versenyképesség növeléséhez a kulcstényező a nagy mennyiségű, homogén minőségű, koncentrált árualap megléte megbízható beszállító magatartás mellett. A magyar zöldség-gyümölcs ágazat versenyképességét leginkább korlátozó tényező a versenyképes árualapok megléte. Alapvetően nem a piaci igényekkel van gond, nem azért zuhan az exportteljesítményünk, és nem azért szorulunk ki a belföldi piacokról is, mert nincs kereslet a zöldségek és gyümölcsök iránt, hanem azért, mert nincs elegendő szervezett árualapunk, amit a piacra tudnánk juttatni. Szétaprózott árutételekkel sem exportpiacokra nem lehet kijutni, sem a hazai áruházláncokba nem lehet szállítani, jóllehet ezek adják a forgalom mintegy 70%-át.

A zöldség-gyümölcs ágazatban az árualap koncentrálásának szerepét, és ezzel a piacra jutás megoldását alapvetően a termelői szervezetek (TÉSZ) hivatottak betölteni. A termelői szervezetek árualap-szerzését jelentősen akadályozza a – részben a – magas ÁFA-kulcs miatti szürke és fekete értékesítési utak előnyben részesítése. Egy TÉSZ mint vevő a 27%-os Áfa kulcs mellett egyszerűen nem tud versenyezni a szürke értékesítési utakat választó kereskedők 0% áfájával, és jóval alacsonyabb adminisztratív terheivel. Ezáltal azonban nem csak azt veszíti a nemzetgazdaság, hogy kevesebb lesz az ÁFA-befizetés, hanem azt is, hogy jelentősen korlátozódik a fejlődés, mivel versenyképes, koncentrált árualapok megléte mellett egyre nagyobb mértékben szorulunk ki minden lehetséges piacunkról.

3. Az import versenyképességének csökkenése, mellyel jelentős értékű importáru szorítható ki a hazai piacról, ami szintén a hazai termelés fejlődésének nyit utat.

Az ÁFA-csökkentés növeli a hazai termelők árujának versenyképességét a kvázi 0% ÁFA-kulcs mellett importálható külföldi zöldségekkel és gyümölcsökkel szemben. Ennek oka, hogy a hazai vevőért folytatott versenyben hátrány, hogy a belföldi termelő áruját 27% ÁFA-t finanszírozva kell megvásárolnia, míg az export-import ügyletben, vagyis a külföldről történő vásárlásban 0% az ÁFA, így azt nem kell finanszíroznia. Ez a hatás – becslésünk szerint – újabb néhány tízmilliárd Ft értékű hazai termelést szoríthat ki a piacról, annak minden GDP-termelési, foglalkoztatási, adózási veszteségeivel együtt. Az 5% ÁFA finanszírozása a 0%-kal szemben már nem versenyhátrány. Mindez nagyon fontos eredője az áfacsökkentsének akkor, amikor a külkereskedelmi egyenlegünk 5-6 éve folyamatosan negatív.

4. A fogyasztói árak csökkenése, a zöldség-fogyasztás növekedése annak népegészségügyi kihatásaival és a termelés, illetve a gazdaság növekedésére kifejtett hatásával együtt:

·      A zöldségek és gyümölcsök elsődleges termelési értéke 475 milliárd Ft. A fogyasztás
– becsülhetően kb. 20%-os – növekedése mintegy 60-80 Mrd. Ft értékű terméknek nyithat utat a belföldi piacon. Mindez pozitív hatással van a beruházásokra, a GDP-termelésre, továbbá a foglalkoztatás növekedésére (az Állam adóbevételei növekednek, a munkanélküliséggel összefüggő államháztartási kiadások mérséklődnek).

·      A fogyasztás növekedésének az emberi egészségre gyakorolt pozitív hatásai miatt az egészségesebb társadalom – nehezen becsülhető, de hosszú távon bizonyosan – több tízmilliárd Ft-tal „könnyíti” az államháztartás népegészségügyi kiadásának oldalát.

Megjegyzendő, hogy az ÁFA-csökkentés hatására rövid távon biztosan csökkenni fognak a fogyasztói árak az áfacsökkentés mértékével arányosan. Hosszú távon azonban ezt a hatást szinte lehetetlen lesz mérni, aminek oka, hogy a zöldségek és gyümölcsök árát sokkal nagyobb mértékben mozgatják a szezonális, rövid távú kínálati viszonyok, mint maga az ÁFA mértéke. Vagyis a legtöbb zöldség és gyümölcs piacán előfordul, hogy az árak néhány hét leforgása alatt több tíz százalékos növekedést vagy csökkenést produkálnak, de nem kizárható akár ennél nagyobb mértékű ármozgás sem.

5.    A háztartások kiadásainak csökkenése: az ÁFA-csökkentés miatti, átmeneti államháztartási bevételkiesés nem vész el a nemzetgazdaság számára. Amit a fogyasztó nem fizet be közvetlenül az államkasszába zöldség-gyümölcs ÁFA címén, az a pénz a fogyasztónál marad, amit elkölt más javakra, más területeken, ami részben visszafolyik az államháztartásba, bár más csatornákon, más szektorokon keresztül.

Szerzők:

Dr. Apáti Ferenc – Dr. Kurmai Viktória – Dr. Dorogi Dóra