A tavaszi fagykárok miatt a szokásos 4 millió helyett mindössze 1,8 millió tonnás terméssel számolnak a török almatermésről szóló prognózisok.
Törökországban a tavaszi fagy, majd a nyári aszály és a jégesők súlyosan, egy átlagos évhez képest 60%-kal, 1,8 millió tonna környékére vetették vissza az idei almatermést. Az export ennél is nagyobb arányban, 70%-kal csökkenhet, mivel a korlátozott árukínálat nem teszi lehetővé a korábbi szállítási volumenek fenntartását. A körte esetében 30% körüli visszaesés tapasztalható, mivel Bursa térségében az ellenállóbb ültetvények mérsékelték a veszteségeket. Az infláció és a szűkös kínálat a belföldi árakat jelentősen megemelte, miközben az exportpiacokon – például Indiában – az egyre élesebb verseny nehezíti az értékesítést.
A török hatóságok szakértői az idei tavaszi fagyot természeti katasztrófának minősítették, amely az elmúlt három évtized legpusztítóbb fagykára volt. Karaman, Konya, Niğde és Kayseri tartományok, amelyek az ország almatermelésének 40%-át adják, körülbelül 90%-os terméskiesést szenvedtek el.
Isparta tartomány, amely a török almatermés 26%-át biztosítja, alacsonyabb fekvése és enyhébb klímája miatt a fagyoktól kevésbé károsodott, viszont az elmúlt években állandósuló aszály egyre nagyobb gondot okoz a térségben. Az Eğirdir-tó, amely Isparta legfontosabb öntözési vízforrása, folyamatosan apad, így a távolabbi ültetvények különösen hátrányos helyzetbe kerülnek. A nyári jégesők további károkat okoztak, így a kisebb méretű, sérült almák nagy része ipari feldolgozásra, légyártásra kerül.
A klimatikus hatások különösen a kisebb, hagyományos gazdaságokat sújtják, amelyek nem tudnak beruházni korszerű technológiákba, például jéghálóba vagy fagyvédelmi berendezésekbe. Ezzel szemben a nagyüzemi, modern gazdaságokban termesztett almák jóval nagyobbak, jobb minőségűek, és alkalmasak mind a hazai, mind a nemzetközi piacokra.
Az elmúlt tíz évben Törökország almatermelése összességében növekvő tendenciát mutatott, mivel a termelők egyre inkább modernizálták gazdaságaikat, új termesztési módszereket vezettek be, és nagyobb hozamú fajtákat telepítettek. A korszerű ültetvényekben csepegtető öntözést, jéghálót és fagyvédelmi tornyokat alkalmaznak, amelyek védelmet nyújtanak a fagykárok ellen. Ezek a beruházások lehetővé tették, hogy az ország nagy mennyiségben és kiváló minőségben termeljen almát, amelynek jelentős része exportra kerül.
Mindazonáltal a hagyományos, alacsony hozamú ültetvények továbbra is elterjedtek, és ezek jóval kisebb, gyengébb minőségű gyümölcsöt adnak. Sok gazda szeretné korszerűsíteni gazdaságát, de a magas beruházási költségek miatt erre nincs lehetősége. Törökországban a változatos éghajlat és földrajzi adottságok miatt több száz almafajtát termesztenek, de kereskedelmi forgalomba csak néhány kerül. A legfontosabb fajták a Starking, a Golden, az Amasya és a Granny Smith, amelyek a 2024/25-ös szezonban a teljes termelés 70%-át adták. A legnépszerűbb fajta a Starking, amely tavaly a teljes termésen belül 37%-os arányt képviselt (1,63 millió tonna), míg a Golden közel 1 millió tonnával a második helyen állt. E két fajta termelése az elmúlt évtizedben jelentősen nőtt az exportkereslet hatására.
Az elmúlt öt évben a piros és édes almák, például a Starkrimson, Scarlet Spur, Pink Lady és Red Chief termelése 25%-kal emelkedett. Ennek fő oka az indiai és közel-keleti piacok növekvő kereslete, amely új lendületet adott a török almatermesztésnek.
A cikkhez szemlézett írások:
The Turkish government has decided to halt apple exports for now
Kapcsolódó cikkek:
EU: gyorsan csökkenő almaárak a szezon korai szakaszában
Lengyelország: dinamikusan drágul a Gala alma
Franciaország: 2%-kal marad el az idei almatermés az előző évitől
EU: a WAPA kis mértékben emelt alma és körte termésprognózisán
Lengyelország: jelentős árcsökkenés az étkezési alma piacán
Lengyelország: áremelkedés várható a Gala almánál
A Tutti klímareziliens almafajta nyerte a Fruit Attraction innovációs díját
Franciaország: 4%-kal lesz kisebb az almatermés az előző évinél
Lengyelország: a tavalyinál jobb almatermés egyelőre alacsonyabb árakat jelent
Németország: szeletelt alma jelenhet meg az iskolákban
Spanyolország: csökkenő alma- és bővülő körtetermés várható az idén
Lengyelország: már olcsóbb a Gala alma a tavalyi szintnél
Franciaország: 3%-kal kisebb almatermés várható a tavalyinál
Lengyelország: ismét felfelé mozdult a léalma ára
Lengyelország: kis mértékben, de emelkedett a léalma felvásárlási ára
Németország: 15,7%-kal bőségesebb almatermés várható a tavalyinál
Ukrajna: egyre olcsóbb az alma a nagybani piacokon
Lengyelország: folyamatosan csökken az ipari alma felvásárlási ára
WAPA: több mint 20%-kal alacsonyabbak az európai almakészletek a tavalyinál
Prognosfruit 2025: 10,5 millió tonna körül stagnál idén az EU-27 almatermése
ALMA: 2025. ÉVI TERMÉSPROGNÓZIS
Hollandia: a tavalyinál 17%-kal bőségesebb almatermés várható
WAPA: 10%-kal alacsonyabb volt a június almakészletek szintje a tavalyinál
Ukrajna: megkezdődött a nyári alma szezonja, de még az import dominál
Lengyelország: alacsony árszintről indult a nyári almák szezonja
Lengyelország: el fog válni egymástól az új és a tavalyi alma értékesítése
Lengyelország: fajtánként eltérő mértékű fagykárokkal kell számolni az almaültetvényekben
Ukrajna: elapadtak a tavalyi almakészletek, az idei tételekre pedig még várni kell
Harvista 1,3 SC: szükséghelyzeti engedély alma és körte kultúrákban
Lengyelország: májusban lőttek ki igazán az almaárak
Lengyelország: valószínűleg megúszták az almaültetvények az április eleji fagyokat
WAPA: a tavalyinál 4,8%-kal kevesebb az alma az európai raktárakban
Lengyelország: március elején enyhén nőtt a léalma felvásárlási ára
