A tavaszi fagykárok miatt a szokásos 4 millió helyett mindössze 1,8 millió tonnás terméssel számolnak a török almatermésről szóló prognózisok.

Törökországban a tavaszi fagy, majd a nyári aszály és a jégesők súlyosan, egy átlagos évhez képest 60%-kal, 1,8 millió tonna környékére vetették vissza az idei almatermést. Az export ennél is nagyobb arányban, 70%-kal csökkenhet, mivel a korlátozott árukínálat nem teszi lehetővé a korábbi szállítási volumenek fenntartását. A körte esetében 30% körüli visszaesés tapasztalható, mivel Bursa térségében az ellenállóbb ültetvények mérsékelték a veszteségeket. Az infláció és a szűkös kínálat a belföldi árakat jelentősen megemelte, miközben az exportpiacokon – például Indiában – az egyre élesebb verseny nehezíti az értékesítést. 

A török hatóságok szakértői az idei tavaszi fagyot természeti katasztrófának minősítették, amely az elmúlt három évtized legpusztítóbb fagykára volt. Karaman, Konya, Niğde és Kayseri tartományok, amelyek az ország almatermelésének 40%-át adják, körülbelül 90%-os terméskiesést szenvedtek el.  

Isparta tartomány, amely a török almatermés 26%-át biztosítja, alacsonyabb fekvése és enyhébb klímája miatt a fagyoktól kevésbé károsodott, viszont az elmúlt években állandósuló aszály egyre nagyobb gondot okoz a térségben. Az Eğirdir-tó, amely Isparta legfontosabb öntözési vízforrása, folyamatosan apad, így a távolabbi ültetvények különösen hátrányos helyzetbe kerülnek. A nyári jégesők további károkat okoztak, így a kisebb méretű, sérült almák nagy része ipari feldolgozásra, légyártásra kerül.  

A klimatikus hatások különösen a kisebb, hagyományos gazdaságokat sújtják, amelyek nem tudnak beruházni korszerű technológiákba, például jéghálóba vagy fagyvédelmi berendezésekbe. Ezzel szemben a nagyüzemi, modern gazdaságokban termesztett almák jóval nagyobbak, jobb minőségűek, és alkalmasak mind a hazai, mind a nemzetközi piacokra.

Az elmúlt tíz évben Törökország almatermelése összességében növekvő tendenciát mutatott, mivel a termelők egyre inkább modernizálták gazdaságaikat, új termesztési módszereket vezettek be, és nagyobb hozamú fajtákat telepítettek. A korszerű ültetvényekben csepegtető öntözést, jéghálót és fagyvédelmi tornyokat alkalmaznak, amelyek védelmet nyújtanak a fagykárok ellen. Ezek a beruházások lehetővé tették, hogy az ország nagy mennyiségben és kiváló minőségben termeljen almát, amelynek jelentős része exportra kerül.  

Mindazonáltal a hagyományos, alacsony hozamú ültetvények továbbra is elterjedtek, és ezek jóval kisebb, gyengébb minőségű gyümölcsöt adnak. Sok gazda szeretné korszerűsíteni gazdaságát, de a magas beruházási költségek miatt erre nincs lehetősége. Törökországban a változatos éghajlat és földrajzi adottságok miatt több száz almafajtát termesztenek, de kereskedelmi forgalomba csak néhány kerül. A legfontosabb fajták a Starking, a Golden, az Amasya és a Granny Smith, amelyek a 2024/25-ös szezonban a teljes termelés 70%-át adták. A legnépszerűbb fajta a Starking, amely tavaly a teljes termésen belül 37%-os arányt képviselt (1,63 millió tonna), míg a Golden közel 1 millió tonnával a második helyen állt. E két fajta termelése az elmúlt évtizedben jelentősen nőtt az exportkereslet hatására.  

Az elmúlt öt évben a piros és édes almák, például a Starkrimson, Scarlet Spur, Pink Lady és Red Chief termelése 25%-kal emelkedett. Ennek fő oka az indiai és közel-keleti piacok növekvő kereslete, amely új lendületet adott a török almatermesztésnek. 

A cikkhez szemlézett írások:

The Turkish government has decided to halt apple exports for now

Kapcsolódó cikkek:

EU: gyorsan csökkenő almaárak a szezon korai szakaszában

Lengyelország: dinamikusan drágul a Gala alma

Franciaország: 2%-kal marad el az idei almatermés az előző évitől

EU: a WAPA kis mértékben emelt alma és körte termésprognózisán 

Lengyelország: jelentős árcsökkenés az étkezési alma piacán 

Lengyelország: áremelkedés várható a Gala almánál

A Tutti klímareziliens almafajta nyerte a Fruit Attraction innovációs díját

Franciaország: 4%-kal lesz kisebb az almatermés az előző évinél

Lengyelország: a tavalyinál jobb almatermés egyelőre alacsonyabb árakat jelent

Németország: szeletelt alma jelenhet meg az iskolákban

Spanyolország: csökkenő alma- és bővülő körtetermés várható az idén

Lengyelország: már olcsóbb a Gala alma a tavalyi szintnél

Franciaország: 3%-kal kisebb almatermés várható a tavalyinál

Lengyelország: ismét felfelé mozdult a léalma ára

Lengyelország: kis mértékben, de emelkedett a léalma felvásárlási ára

Németország: 15,7%-kal bőségesebb almatermés várható a tavalyinál

Ukrajna: egyre olcsóbb az alma a nagybani piacokon

Lengyelország: folyamatosan csökken az ipari alma felvásárlási ára

WAPA: több mint 20%-kal alacsonyabbak az európai almakészletek a tavalyinál

Prognosfruit 2025: 10,5 millió tonna körül stagnál idén az EU-27 almatermése

ALMA: 2025. ÉVI TERMÉSPROGNÓZIS

Hollandia: a tavalyinál 17%-kal bőségesebb almatermés várható

WAPA: 10%-kal alacsonyabb volt a június almakészletek szintje a tavalyinál

Ukrajna: megkezdődött a nyári alma szezonja, de még az import dominál 

Lengyelország: alacsony árszintről indult a nyári almák szezonja

Lengyelország: el fog válni egymástól az új és a tavalyi alma értékesítése

Lengyelország: fajtánként eltérő mértékű fagykárokkal kell számolni az almaültetvényekben

Ukrajna: elapadtak a tavalyi almakészletek, az idei tételekre pedig még várni kell

Harvista 1,3 SC: szükséghelyzeti engedély alma és körte kultúrákban

Lengyelország: májusban lőttek ki igazán az almaárak

Lengyelország: valószínűleg megúszták az almaültetvények az április eleji fagyokat

WAPA: a tavalyinál 4,8%-kal kevesebb az alma az európai raktárakban

Lengyelország: március elején enyhén nőtt a léalma felvásárlási ára

Lengyelország: apró emelkedés a léalma felvásárlási árában

Ukrajna: magas szintről kezdett csökkenésbe az alma ára