Friss hírek

2017-ben 15 százalékkal nőtt a hajtatott zöldségek mennyisége

A hajtató terület nagysága Magyarországon az elmúlt 5-6 évben 3700-3800 hektárra csökkent, ugyanakkor a termelt mennyiség 15 százalékkal 430-440 ezer tonnára nőtt – mondta a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) elnöke az MTI-nek.

Ledó Ferenc tájékoztatása szerint a hajtatott növényi kultúrák közül erőteljesebben a káposztafélék és a paradicsom termőterülete csökkent a múlt években, a paprikaféléké és az uborkáé nem változott, ugyanakkor a salátaféléké jelentősen nőtt. Mennyiségben ugyanakkor a paradicsom, az uborka és a salátafélék nőttek, míg a paprikafélék stagnáltak, a káposztafélék pedig csökkentek.

Hozzátette: üvegházi termelés 130-150 hektáron történik, és mintegy 500-600 hektár fűtött fólia van az országban. A legfontosabb hajtó körzetek Csongrád és Bács-Kiskun megyében, illetve Pest megye déli részén vannak.

A megtermelt áru jelentős része 90-95 százaléka a belföldi piacra kerül. Nagy mennyiségben, évente 20-25 ezer tonna paprikaféléket, illetve 5-6 ezer tonna hajtatott káposztaféléket exportálnak, kisebb mennyiségben pedig paradicsomot, uborkát visznek ki az országból – jegyezte meg.

Kitért arra is, hogy egy hajtatott kertészet létrehozása hektáronként 30-300 millió forint között mozog. Ezek nem részesülnek sem területalapú, sem termeléshez, sem pedig környezetvédelmi, zöldítés jellegű támogatásban, csak a vidékfejlesztési pályázatokon belül a beruházásoknál lehet pályázni üvegház, fóliaépítés, öntözés és energetikai célra.

Az októberi szentesi, országos rendezvényen többek között szó esett arról is, hogy a kisebb gazdaságok, az alacsony légterű fóliákkal nehezebben tudnak „átállni” a korszerűbb technológiára. Itt a klímaváltozás hatását nehezebb követni a korszerűbb technológiákkal, nehezebb és kockázatosabb megvalósítani a minimális kémiai növényvédelmet igénylő, integrált biológiai növényvédelem bevezetését.

Ledó Ferenc hangsúlyozta: az ágazat számára jelentős gondot jelent a munkaerőhiány. A termesztéshez, osztályozáshoz és válogatáshoz az optimális létszám hektáronként legkevesebb 7-8 ember lenne, a káposztaféléknél hektáronként 2,5-3,0 ember. A paprika, az uborka és paradicsom esetében pedig hektáronként 10-12 dolgozó kellene.

Összesen 30 ezer munkavállalóra lenne szükség. Mivel a hajtatás jelentős része mintegy 80 százaléka fűtésnélküli termesztésben történik, így a téli időszakban, november közepe-március eleje között nincs munkalehetőség. Bizonyos ápolási munkákhoz és – főleg a betakarításhoz – több munkáskézre van szükség. Embert viszont erre a munkára az elmúlt 1-2 évben egyre nehezebb találni.

Megemlítette azt is, hogy a közepes és nagyobb gazdaságok a fejlesztésekkel növelhetik a munkáért járó béreket, juttatásokat és javíthatják a munkakörülményeket is. Mint fogalmazott: a beruházások kiváltják ugyan a kézimunkát, azonban ezek nagyon tőkeigényesek. Így emiatt a hozamokat, minőséget is emelni kell, hogy a fajlagos költség kilogrammra vetítve ne legyen több mint a fejlesztés megkezdése előtt – mondta Ledó Ferenc.

MTI

Mi a véleményed?

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás