Róma, 2018. április 18.

A növények és növényi termékek biztonságos kereskedelmének fenntartásáért felelős testület számos új növényegészségügyi standardot fogadott el, melyek a mezőgazdasági és egyéb természeti károsítók „határátlépését” és nemzetközi terjedését hivatottak megelőzni vagy megakadályozni.

A Nemzetközi Növényvédelmi Egyezmény (IPPC) IPPC kifejlesztett standardok különböző eljárások és technikák széles skáláját fedik le, melyekkel a kórokozók és kártevők megjelenése és terjedése megelőzhető. Ezáltal elkerülhető a biodiverzitásra, az élelmiszerbiztonságra és kereskedelemre gyakorolt károkozás is.

„Ez kihívásokkal teli munka, melynek komoly tétje van: becslések szerint a világ összes növényi termékének 10-16 százaléka megy kárba minden évben növényvédelmi problémák miatt. Ez körülbelül 220 milliárd dolláros értéket jelent’’ mondta Maria Helena Semedo, a FAO főigazgató-helyettese a Nemzetközi Növényvédelmi Egyezmény (IPPC) éves találkozóján Rómában.

A FAO adatai szerint évente 1,1 trillió dollár értékű mezőgazdasági termék cserél gazdát a nemzetközi kereskedelemben, ennek 80 %-a élelmiszer.

Az IPPC vezető testülete, a Növényvédelmi Intézkedések Bizottsága (CPM) által elfogadott intézkedések között szerepel például:

Különböző hőmérsékletű hőkezelések alkalmazása A szabvány célja, hogy az ilyen kezelések eltérő működési körülmények között is következetesen és hatékonyan alkalmazhatóak legyenek.

A normában szerepelnek hidegkezelési technikák, melyek fagyasztással pusztítják el a károsítókat, valamint olyanok is, melyek a túlélési küszöböt meghaladó értékre melegítéssel ölik el a nem kívánatos organizmusokat. Ez utóbbi elérhető forró vízbe merítéssel vagy szárazgőz-kezeléssel (főleg olyan termékek esetén, melyek érzékenyek a kiszáradásra, pl. gyümölcsök, zöldségek vagy gumók és hagymák) vagy száraz hőkezeléssel (ez utóbbi az alacsony nedvességtartalmú termények, mint a vetőmagok és gabonák esetén ideális).

Felülvizsgált szabvány a fa anyagú csomagolóanyagok fertőtlenítésére Az ISPM-15 néven korábban már létező szabványba a felülvizsgálat után bekerült a szulfuril-fluorid, ami egy gázosító rovarölőszer, valamint olyan új hőkezelési eljárások, melyek során mikrohullámot vagy rádiófrekvenciát használnak a károsítók elöléséhez szükséges hőmérsékletet hozzanak létre a faanyagon belül.

A forró gőzölés eljárás szabványának kiterjesztése a keleti gyümölcslégy elleni védekezésre A rendkívül kártékony gyümölcskártevő, a Bactrocera dorsalis ázsiai származású, de mostanra legalább 65 országban jelen van. Afrikában 2003-ban tűnt fel, azóta becslések szerint évente 2 milliárd dolláros kárt okoz a kontinens gyümölcsexportjának mivel a termékeket a kártevő jelenléte miatt sok célországból kitiltották. Az új intézkedések között felvázolt technikával, ha helyesen kivitelezett, a kártevő tojásainak és lárváinak 99,98n százaléka elpusztítható.

Az IPPC Bizottság a gyümölcslegyekre vonatkozó már meglévő standardok felülvizsgálatát is elvégezte, annak érdekében, hogy azok könnyebben betarthatóak legyenek és javuljon a hatékonyságuk. A nemzeti kártevőmegfigyelési programok legjobb gyakorlataira vonatkozó referenciaértékeket meghatározó szabványt is felülvizsgálták.

Ezek mellett támogatta a hirtelen tölgypusztulással kapcsolatos új diagnosztikai protokollok kidolgozását. A kórokozó egy ismeretlen eredetű gombaféle, faiskolai fa- és cserjefajok széles skáláját támadja. A dísznövény-kereskedelemnek köszönhetően jelent meg Nyugat-Európában és Észak-Amerika nyugati felén. A tospovírusokra vonatkozóan is elfogadtak új diagnosztikai protokollokat. A tospovírusok gazdanövényeinek köre több, mint 1 000 növényfajból áll. Különösen nagy károkat képesek okozni, főleg a paradicsom-, burgonya-, tök- és uborkatermésben.

A globális élelmiszerkereskedelemnek vannak pozitív hatásai, egyben kockázati tényező is

A globális kereskedelem veszedelmes stopposai a növényi kártevők és kórokozók. Ha egyszer megjelennek egy új környezetben, nagyon gyorsan képesek „gyökeret ereszteni” és elterjedni. Az általuk okozott kár – a terméskiesés és a védekezés költségei együttesen – milliárdos nagyságrendű lehet. Egy mostanában készült tanulmány szerint például Kelet-Afrikában elegendő öt invazív kártevő faj ahhoz, hogy a régió kistermelőinek évente 1,1 milliárd dolláros kára keletkezzen.

Nem csak a gyümölcsök és egyéb mezőgazdasági termények lehetnek fertőzöttek, de a szállításhoz használt konténerekben, tárolókban, csomagolóanyagokban is utazhatnak a károsítók. A tengerentúli szállításokhoz használt csomagolások gyakran faanyagból készülnek tartalmaznak, ami relatíve olcsó és könnyen előállítható.  Viszont könnyen lehet, hogy fakérget vagy faanyagot támadó károsítóval fertőzöttek, tehát vektorként szerepelhetnek ezek terjedésében. A fűrészáru és más fából készült termékek – mint a például a bútorok – a potyautasok menedékéül szolgálhatnak.

Tehát nem csak az élelmiszerek vannak veszélyben, de az erdők és fás növények is. A gyűlésen bemutatott tanulmányok szerint a fás növényekkel borított területek invazív károsítók miatt bekövetkező csökkenése hosszú távon a stresszhez kapcsolható megbetegedések arányának emelkedéséhez, végső soron pedig a halálozások számának növekedéséhez vezethet.

Egy másik példa Dél-Korea, ahol egy fenyőféléket fertőző fonálféreg elleni védekezésre az elmúlt 30 évben fél milliárd dollárt költöttek. Végül 3,5 millió fenyő kivágására kényszerültek. Kanada és az Egyesült Államok is rengeteg pénzt költött már arra, hogy megpróbálják megállítani az eddig megállíthatatlannak tűnő smaragd kőris kéregrontó bogarat.

Az ilyen és ehhez hasonló kockázatok miatt jött létre 1952-ben a Nemzetközi Növényvédelmi Egyezmény. A testület azóta mintegy 100 növényegészségügyi problémára vonatkozó szabványt dolgozott ki és terjesztett el. E mellett számos programot gondoz, melyek célja a legjobb gyakorlatokkal kapcsolatos információk megosztása és a fejlődő országok károsítómenedzsmentjének fejlesztése mind hazai, mind külkereskedelmi területen.