A szabolcsi alma megmentésére irányuló kezdeményezés harmadik állomásaként 2018. március 23-án az Agrármarketing Centrum (AMC) támogatásával Gégényben került megrendezésre a „Merre tovább Szabolcsi Alma” című rendezvény. A konferenciának helyt adó Alma Trade Kft. az ország egyik legkorszerűbb posztharveszt komplexumával rendelkezik (DCA-rendszerű hűtőtároló, nagy kapacitású válogató és csomagoló infrastruktúra), valamint hazai viszonylatban kiemelkedően magas színvonalú marketing- és márkanév-építési tevékenységet végez (Almapont).

A rendezvény célja az almatermelők piaci, gazdasági és marketing ismeretinek bővítése, a Szabolcsi Almában rejlő piaci és marketing lehetőségek feltárása és megismertetése a szakmai közönséggel, mindezzel pedig a termékpálya szereplői közötti együttműködés erősítése.

 

A rendezvényt dr. Takács Ferenc (ÉKASZ Alma Terméktanács elnöke), Ledó Ferenc (FruitVeB elnöke) és dr. Apáti Ferenc (ÉKASZ és FruitVeB alelnöke) vitaindító előadásai nyitották meg, ezt követően pedig négy, a marketing és piaci lehetőségek témakörébe tartozó előadást hallhatott a közönség.

A rendezvény első előadója dr. Szakály Zoltán, egyetemi tanár volt, akinek előadásában a fogyasztói magatartás változását ismerhette meg a közönség, ugyanis amíg néhány évvel ezelőtt a fogyasztó kiszámítható volt, addig napjainkra kiszámíthatatlanná vált (értve alatta a sokkal differenciáltabb fogyasztási/vásárlási döntéshozatalt), az viszont vitathatatlan, hogy a fogyasztó áll a középpontban, tehát a termelőnek hozzá kell alkalmazkodnia. Felhívta a figyelmet a csomagolás, védjegy és márkázás fontosságára, melyek a fogyasztó meggyőzésének eszközei. A termelők, kereskedők a fogyasztó „hatalmával” állnak szemben, aki beleszólást akar ezen eszközökbe, tehát a fogyasztó bevonása mindennapos gyakorlattá kell, hogy váljon. Fel kell ismerni, hogy nem a termelő irányítja a marketinget és meg kell találni azokat az értékeket, ami alapján választ a fogyasztó. Ilyen új érték az egészséges életmód, a tudatosság és a fenntartható fogyasztás. Felmérések alapján megállapították, hogy a magyar lakosság 20%-a elkötelezett egészsége iránt, nagyságrendileg 400 milliárd Ft-ot költ élelmiszerre és a nagy értékű termékeket keresi. Az élelmiszerek rangsorában a fogyasztói egészségkép tekintetében első helyen áll a zöldség és a gyümölcs, melyek az egészséges táplálkozás alapjai. Az előadó felhívta a figyelmet a csomagolás fontosságára, illetve arra, hogy a boltban található terméket össze kell kapcsolni a termelővel. A termelő nevének feltüntetése a felmérésben résztvevő fogyasztók 60%-a szerint fontos, mert hitelességet és bizalmat kelt. Szó volt még a helyi védjegyek, jelölések, valamint a földrajzi árujelzők jelentőségéről. Konklúzióként a Szabolcsi Alma pozícionálását hangsúlyozta az előadó, valamint azt, hogy mennyi érték rejlik ebben a hagyományos, jó egészségképpel rendelkező termékben.

Ezt követően dr. Soós Mihály, a Debreceni Egyetem adjunktusa a fogyasztói attitűdökkel összefüggő legfontosabb ismereteket mutatta be. Megismertette a vásárlói döntéshozatal folyamatát, amely élelmiszereknél a próbával kezdődik, ezt követi a megismerés, végül pedig a vásárlás. A tanácskozás résztvevői megtudhatták, hogy a kommunikációval öt érzékszervre lehet hatni. Lényeges tény, hogy a fogyasztói attitűdöt meg kell ismerni és a termelők javára kell fordítani, ezért piackutatásra van szükség. Az előadó bemutatta ennek új módszereit, mint az internetes vizsgálat és a tömeges ötletbörze, emellett felhívta a figyelmet arra, hogy be kell vonni a fogyasztót a termékfejlesztésbe. Manapság rendkívül fontos az online kommunikációs csatorna és fel kell ismerni, hogy azonos szempontból közelítse meg a termelő és a fogyasztó a marketinget. A közösségi ötletbörze egy tömeges ötletbörze, amely a tömegről szól, ahol több ezer ötlet merül fel és így nő a választási bázis, melyek közül ki lehet választani a megfelelőt. Pozitív példának a Baromfi Terméktanács esetét hozta, így a közönség megismerhette, hogy ez a szervezet milyen eszközöket használt a hatékony kampány részeként.

A rendezvény harmadik előadója Kocsi Erika, hungarikum projektmenedzser volt. Az előadásban szó esett elsősorban a „Szabolcsi Alma” divízió-piaci önpozícionálásáról, amelyet szakmai és termelői összefogással lehetne megvalósítani. A közös cél az értékmentés, amely több szinten, több irányból és több megjelenési formában történhet, közös gazdasági érdekből, de történelmi alapokra is építve. Az Előadó ismertette a hungarikumokról szóló törvény alapvető céljait, amelyek között szerepel a nemzeti értékeink azonosítása és számbavétele, a széleskörű gyűjtőmunka elvégzése, a regisztrált értékek megismerhetősége, a nemzeti értékekből a hungarikumok kiválasztása, ezen értékek megismertetése külföldön és belföldön egyaránt, valamint a fennmaradásukról való gondoskodás. Bemutatta, hogy milyen szempontokat kell figyelembe vennünk, ahhoz, hogy egy nemzeti értéket hungarikummá nyilváníttathassunk. A szempontok között felsorakoztatott néhány olyan elemet, mint az „ország imázsának emelése”, „a termék magyarságra jellemző tulajdonságával, egyediségével, különlegességével, minőségével a magyarság csúcsteljesítménye”, valamint hogy „ hozzájárul a magyarság mentális jó közérzetéhez”. Ezek alapján a Szabolcsi Alma minden tekintetben megfelelne a hungarikummá nyilvánításnak. Az előadás második felében pedig választ kaphattunk arra, hogy milyen agrármarketing stratégiát kell folytatnunk összehangoltan a Szabolcsi Almáért. Kocsi Erika bemutatta a hungarikum projektmenedzseri munka elemeit, valamint lépésről lépésre azt, hogy hogyan juthatunk el addig, hogy a nemzeti értékpiramisba bekerüljön a Szabolcsi Alma. Hallhattunk a jó brand előnyeiről, valamint a brandstylist vonalról, amely létrehozza a „Szabolcsi Alma” márka hangulatvilágát, grafikai elemeit, vizuális látványkommunikációját, valamint a szakmai csapatról, akik feladata a pozícionálás, perszonalizáció és egy ütőképes brand építése szakmai alapokon. Az előadás végén pedig a Nagykálló alma példáján keresztül szemléltette a márkaépítés lépéseit.

A rendezvény utolsó előadójaként Kókai-Kunné Dr. Szabó Ágnes a Földművelésügyi Minisztérium Eredetvédelmi Főosztályának osztályvezetőjét hallgathattuk meg. A védjegyekkel és az eredetvédelemmel kapcsolatos információkat tudhattunk meg, azok pontos tárgyát, valamint feltételrendszerét. A közönség tájékoztatást kapott az uniós eredetvédelmi rendszerekről, illetve arról, hogy mit is adhat az eredetvédelem egy terméknek. Az eredetvédelem kulcs szavai a hírnév, fogyasztói bizalom, magasabb termelői jövedelem, hozzáadott érték növelése, közösségformáló erő, valamint a gazdaságfejlesztés, a fenntartható fejlesztés. Megismerhettük a jelenleg eredetvédelemmel rendelkező termékeket a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek, valamint a szeszesitalok csoportján belül. Az elhangzottak alapján tehát az Eredetvédelmi Program célja egyrészt az oltalom alatt álló földrajzi árujelzők számának növelése, másrészt pedig a már oltalom alatt álló földrajzi árujelzőkben rejlő lehetőségek jobb kihasználása. Az előadásból megtudhattuk, hogyan történik egy oltalom iránti kérelem, annak benyújtása és bírálati szakaszai. A kérelem beadásakor – egyéb számos kritériumnak megfelelve – pontosan le kell határolnunk a földrajzi területet, a termék tulajdonságának, hírnevének a földrajzi területtel, a földrajzi származással való kapcsolatát és annak igazolását. A benyújtást követően két elbírálási szakaszon is átesik a termék, a nemzeti és a bizottsági szakaszon. A végső döntés a bizottsági szakaszban történik.

 

Ezt követően került sor egy interaktív nyilvános vitára, amelynek középpontjában a Szabolcsi Alma márka kiépítése állt (célok, feladatok, források). Összefoglalásként elmondható, hogy a tanácskozáson szó volt a Szabolcsi Alma lehetőségeiről és korlátairól a versenytársakkal szemben, a védjegy, illetve márkanév építésének lépéseiről, annak gazdasági hasznáról, valamint jó gyakorlatokról.

ÉKASZ – FruitVeB Csapata