A gasztronómia reneszánszát éli. Kicsiket és nagyokat napról napra, estéről estére a fotelhez szegeznek a sorjázó gasztroversenyek, gasztro kalandok. Az ízek, formák, színek világa egyre többünket nyűgöz le. A főzés kultúrája központi szerepet játszik az ember identitásában., az élelmiszer pedig a természethez való kapcsolatunkat mélyíti.
A televíziónak, a médiának is fontos szerepet kell játszania az élelmiszer- és táplálkozási oktatásban. Trend az egészséges táplálkozási szokások kialakítása, s egyre inkább befolyásolja élelmiszerválasztásunkat, ha ismerjük a környezeti, társadalmi, egészségügyi következményeket. Nem mindegy tehát, hogy mi kerül a tányérunkra…
És ahogy egyre nagyobb az érdeklődésünk az élelmiszerek iránt, egyre nagyobb az érdeklődésünk azok iránt az emberek iránt, akiknek köszönhetőek az élelmiszerek. És egyre inkább kíváncsiak vagyunk arra is, hogy milyen komplex élelmiszer- ellátási lánc húzódik meg akár a polcokra kerülő élelmiszerek mögött.
Mi mozgatja az élelmiszer-rendszer átalakítását?
Azt mondhatnánk, hogy a folyamat egyszerű: termelünk, vásárolunk, fogyasztunk. De hát milyen szabályokat kell rögzítenünk?
Tény, hogy több mint 9 milliárd embert kell táplálnunk 2050-ig. A növekvő népesség és a csökkenő erőforrások következtében globális élelmiszerrendszerünk számos nagy és egymással összefüggő kihívással néz szembe, és döntő fontosságú megoldásokat találni. Néhány független szervezet már elkezdte elemezni a fogyasztókra gyakorolt hatást.
Az élelmiszer-fogyasztóktól az élelmiszer-állampolgárokig?
2016 márciusában a John Hopkins Egyetem Központ kiadta közvélemény-kutatás eredményeit, amelyek azt mutatták, hogy az amerikai választók az élelmiszer-fenntarthatósággal kapcsolatos kérdésekkel foglalkoznak.
- A válaszadók 92% -a úgy véli, hogy az élelmiszerek fenntartható módon történő előállítása kiemelt fontosságú
- A válaszadók 74% -a szerint az étrendi irányelveknek tartalmazniuk kell a fenntarthatósági intézkedéseket
- A megkérdezettek 79% -a azt akarja, hogy a tudósok (nem politikusok) étrendi irányvonalakat határozzanak meg
- A válaszadók 52% -a kisebb valószínűséggel újraválasztaná a politikusokat, ha figyelmen kívül hagyják a fenntarthatóságot az étrendi irányelvekbenA központ azt a következtetést vonta le, hogy ma már az élelmiszer fogyasztó megérti döntéseinek a széleskörű hatását is, felelősséget vállal azért, hogy mikor és mit eszik.
Az „élelmiszer-állampolgárság” koncepciója nem csak az Egyesült Államokban, hanem Európában is jellemző.
Mit gondolnak a fogyasztók?
Érdemes megismernünk a főbb Fogyasztói Trendeket! Amiért megvásárolnak, kiválasztanak 1-1 élelmiszert.
Az első trend a hagyományról, a tradícióról szól. A fogyasztók hagyományos vagy retro-ihletett termékeket keresnek; És ha kézzelfogható kapcsolat van a múlttal, hiteles történet van az élelmiszer mögött, akkor a hagyományos termékek részesülhetnek előnyben a vásárlásnál.
A második tendencia a fogyasztók ” természetes, egyszerű és rugalmas táplálkozás előnyben részesítése , ami a vegetáriánus, a vegán és más növényi célú készítmények további bővítését jelenti a piac számára.
“Az idő az esszenciáról” volt a Mintel jelentésében megfogalmazott harmadik tendencia, ami azt sugallja, hogy a termékekhez és étkezéshez szükséges időbefektetések olyan hatásosak lesznek, mint a táplálkozás vagy az összetevőkre vonatkozó állítások. “Sok fogyasztó keres egyensúlyt, ami olyan termékekhez vezetett, amelyek” lassú “állításokkal rendelkeznek.
Végül a negyedik trend, az “Egészség mindenkinek”, ami azt sugallja, hogy az egészséges termékeket előnyben kell részesíteni. Ez az egészségtudatosság egyre inkább előtérbe kerül. Az elhízás az egészségügyi kockázatok nagyobb részével összefügg. Ahogy a középosztály bővül, az elérhető jövedelem és az életminőség javul, az emberek szintén törekszenek egy egészséges és kiegyensúlyozott életmódra.
Az elmúlt években számos élelmiszer-botrány sokkolta a fogyasztókat a termékekben használt összetevők és a gyártási folyamatok biztonsága miatt. Növekszik a fogyasztói tudatosság. Növekszik az igény az egészséges, friss összetevők iránt.
Tehát mit kellene tenni az élelmiszeripari vállalatoknak?
Az Élelmiszer-etikai Tanács az Egyesült Királyságban tíz hónapos vizsgálat eredményeként jelentette be az “Élelmiszer-állampolgárság” című jelentését, amelyben hat élelmiszeripari szervezet dolgozik együtt egy jövőbeni “Citizen” élelmiszer-rendszer feltárására.
A kutatás célja “feltárni, hogy mi történhet, ha az élelmiszer-rendszer valamennyi kulcsszereplő átállna a fogyasztóktól a polgári gondolkodásig” Elősegítve azt, hogy a fogyasztó egyre tudatosabbá váljon, azaz a fogyasztó elérje az állampolgári életkort.
A „Citizen Mindset “olyan gondolkodásmód, amely abban a meggyőződésben gyökerezik, hogy ha értelmes lehetőségeket adunk, akkor a fogyasztó a jobbat fogja választani…Felnőtté válik.
Élelmiszer fogyasztóból “élelmiszer állampolgár” ez az egyik kulcstémánk a 2017. október 25-ei CSR Hungary Summit Konferenciánkon.
Dr. Oravecz Márton, a NÉBIH elnöke és dr. Szigeti Tamás, a Wessling Hungary Kft, marketing és üzletfejlesztési igazgatója segít nekünk abban, hogy a megoldásokat és lehetőségeket feltérképezzük a témában.