Tarpataki Tamás és Giczi Gergely a győri Xantus János Állatkert előtt rendezett sajtótájékoztatón (Fotó: Horváth Csilla)
A hazai termőterület ötödével zsugorodott az idén, 4000 hektáron ültettek görög- és sárgadinnyét. Ebből a sárgadinnye termőterülete 400 hektár körüli, tudtuk meg Tarpataki Tamástól, az Agrárminisztérium agrárpiacért felelős helyettes államtitkárától. A területcsökkenés és a kedvezőtlen időjárás ellenére a tavalyival közel megegyező mennyiségű a termés, 160 ezer tonna.
A magyar dinnyét július közepétől szedik és az idén várhatóan még szeptember vége felé is lesz friss hazai termés.
Az utóbbi években komoly fajtaváltás történt, előtérbe kerültek a magszegény hibridek és a termésbiztonságot oltott dinnyével növelik. A termés 60%-át exportáljuk, elsősorban Szlovákiába, Csehországba, Lengyelországba és Németországba. A hazai fogyasztás 10 kilogramm körül alakul évente, a legtöbben a 4-7 kilós dinnyéket vásárolják. Kérdésünkre azt is elmondta Tarpataki Tamás, hogy az idén sok pótlásra került sor a tavaszi fagyok miatt, a dinnyeültetés ideje ugyanis április-május, amikor visszatérős nagy hidegek voltak. Összesen 82 ezer fagykárbejelentés érkezett a szaktárcához, ami kiugróan sok, tavaly 28 ezer bejelentés volt.
Fotó: Pelsőczy Csaba
A fogyasztásélénkítő kampányt kimondottan a dinnyeidény végére időzítették az idén, mondta Giczi Gergely, az AMC ügyvezető-helyettese. Eddig állatkerteknél, a balatoni strandokon kóstoltattak dinnyét, a továbbiakban budapesti bevásárlóközpontokban kínálják majd a fogyasztóknak. A marketingkampány gerincét pedig a rádióban, az online és közösségi médiában való megszólalások teszik ki, augusztus 24. és szeptember 14. között.
Hangsúlyozzák a dinnye beltartalmi értékeit is, hiszen annak ellenére, hogy a legmagasabb víztartalmú gyümölcs, A-, B2, B6, C-vitamint, magnéziumot, káliumot, likopint és béta-karotint tartalmaz.
(Horváth Csilla cikke megjelent a Magyar Mezőgazdaság honlapján 2020. szeptember 1-én.)
