December 12-én a kecskeméti Four Points by Sheraton adott otthont a FruitVeB 2024-es évértékelő konferenciájának, ahol rangos előadók boncolgatták, majd vitatták meg a kertészeti ágazat aktuális kérdéseit.
A konferenciát Dr. Apáti Ferenc, a FruitVeB elnöke nyitotta meg, aki az egybegyűlt nagyszámú közönség mellett két kollégát is külön köszöntött. Az egyik Mártonffy Béla a FruitVeB, később a NAK Kertészeti Osztályának elnöke, aki több évtizedes értékes munkássága miatt a tiszteletbeli elnöki címet érdemelte ki, a másik pedig a FruitVeB ügyvezetői igazgatói posztjáról egyéb elfoglaltságai miatt január 1-jével leköszönő Kelemen Péter volt, akinek tevékenységét elnök úr méltatta, munkáját megköszönte. A délelőtti plenáris ülés központi témája a klímaváltozás és annak gazdasági-környezeti hatásai voltak, a délutáni szekcióban pedig a finanszírozás kérdésköre került az előadások középpontjába.
A délelőtti előadások sorát Farkas Sándor, az Agrárminisztérium miniszterhelyettese, parlamenti államtitkára nyitotta meg, aki a klímaváltozás hatásainak enyhítésében az alkalmazkodási stratégiák fontosságára hívta fel a figyelmet. Az őszi és a tavaszi fagykárok, valamint az aszályos nyári időszakban bekövetkező jégesők elleni védekezésben a kormány által nyújtott segítség, támogatások és társfinanszírozás kerültek megemlítésre. Az Európai Unió minden tagállama egyetért abban, hogy adaptív stratégiákat kell megvalósítani, ennek eszközeit azonban az egyes tagállamok eltérően ítélik meg. A következő évben az agrár-környezetgazdálkodási és az ökológiai termelésre való áttérést elősegítő összegek is kifizetésre kerülnek, emellett pedig az agrárdigitalizáció, a fenntarthatóság, a precíziós gazdálkodás és a generációváltás területén is előrelépés várható. Mivel Magyarországon az öntözés továbbra is erősen fejlesztendő területnek számít, hamarosan feláll egy vízgazdálkodással foglalkozó tárcaközi bizottság, amelyben az agrár mellett a belügyi és az energiaügyi tárca is képviselteti magát.
Másodikként a klíma változásának globális okairól, a megfigyelt változásokról és a jövőben várható tendenciákról Konkolyné Bihari Zita, a HugaroMet Éghajlatkutatási Osztályának vezetője tartott előadást. Beszámolt arról, hogy a 2024-es év lesz a valaha volt legmelegebb év, és a modellkísérletek eredményei alapján már az évtized közepére jelentősen, akár 10-20 nappal visszaesik a fagyos napok száma, valamint növekszik a vegetációs időszak hossza, ám a csapadék eloszlásának és mennyiségének változása igen bizonytalanul jósolható csak meg.
Ezt követően Nyárs Levente (K&H Bank) a gazdálkodási kockázatokról tartott előadást, amelyre a szabályozói háttér intézkedéseit rímeltette, bemutatva a főbb uniós és magyar klímasemlegességi célokat. Hosszabb távú retrospektív kitekintésében az ágazati és feldolgozóipari csődráták alakulását, illetve az EBH (Európai Bankhatóság) és az Európai Központi Bank, valamint az MNB bankok számára megfogalmazott ajánlásait ismertette.
Kerezsi Miklós (Hodler Csoport) a holding saját példáin keresztül követte végig az agrár-élelmiszeripari befektetési stratégiák változásait. Kitért a kockázatok hatásaira, amelyben főszerepet játszottak, a politikai, piaci és pénzügyi rizikófaktorok, az eredményesség és a marginok fokozatos csökkenése, emiatt az iparág területi és partnerségi diverzifikálása vált szükségessé. Beszélt a Hodler Csoport tehetséggondozásban betöltött szerepéről, és a jövő agrárvezetőinek kiválasztási szempontjairól is.
A délelőtti szekciót kerekasztal-beszélgetés zárta Kelemen Péter, a FruitVeB ügyvezető igazgatójának vezetésével.
A délutáni, finanszírozási kérdések köré csoportosuló előadássorozatot Szigeti Szabolcs, a Közös Agrárpolitika Végrehajtásáért Felelős Helyettes Államtitkárság helyettes államtitkára nyitotta meg a KAP Stratégiai Terv II. pillérének aktualitásairól szóló tájékoztatójával, amelyben a kertészeti ágazatot érintő pályázatok eddigi tapasztalatairól osztotta meg gondolatait a közönséggel.
A második délutáni előadást Detre Miklós és Huber Balázs közösen tartotta a Magyar Államkincstár 2024-es kifizetéseiről és a 2025-ös kifizetési tervekről, valamint a gazdabarát fejlesztésekről – itt egy általánosabb bemutatót követően az ültetvénytelepítési pályázatok konkrétumairól adtak tájékoztatást.
Szabó István, az OTP Bank agrárigazgatója a banki finanszírozási környezetben és a KAP pályázati rendszerében rejlő lehetőségeket foglalta össze. Előadását egy múltbéli kitekintéssel kezdte, majd a jelenlegi helyzet ismertetésében a kamattámogatásokkal érintett intézkedésekre és a még előkészítés alatt lévő felhívásokra is részletesen kitért.
A délutáni szekció utolsó előadását Kézi Zoltán, az MBH Bank NyRt Dél-alföldi Agrárrégiójának vezetője tartotta, fő témája a makrokörnyezet változásának a fejlesztési döntésekre és beruházási kedvre kifejtett hatása volt. A legfőbb makrogazdasági előrejelzési adatok ismertetését követően a politikai és klímakockázatokat mutatta be, majd az agrárhitelpiac kiszáradásának okait vette górcső alá, előadását pedig a Közös Agrárpolitika múltjának és jövőjének felvázolásával zárta.
A délutáni szekciót szintén kerekasztal-beszélgetés zárta le Gubacsi Zoltán, a FruitVeB alelnökének moderálásával.
A köszöntésben részesült kollégákról, az előadókról és a kerekasztalokról készült fotók az alábbi galériában tekinthetők meg (a nagyobb, jobb felbontású képekhez kattintson a képre):
Egy hosszabb, részletesebb beszámolóval, valamint az eseményről készült képgalériával médiapartnerünk, a Kertészet és Szőlészet jóvoltából januárban jelentkezünk.
