Őrizze meg öntözővíz készletét - nincs több kiszáradt meder (x)

A klímaváltozás következtében Európában és világ nagy részén az éghajlati viszonyok átalakulóban vannak. Hazánk és Európa tekintetében ez azt jelenti, hogy az éghajlat melegebb, szárazabb irányba tolódik el. Ezzel együtt jár az, hogy az időjárási szélsőségek erősödnek, hosszabb ideig tartó száraz időszakok várhatók, a csapadék eloszlása térben és időben egyenetlenné válik, vagyis:

hosszabb csapadékmentes időszakok, súlyos aszályok várhatók
a folyók vízhozama a nyári időszakban csökken az eddigiekhez képest, a kisebb vízfolyások időszakossá válhatnak
a tavak alacsony vízállása gyakoribbá válik, kiszáradás veszélye is felmerül
a tavakban emelkedik az átlagos vízhőmérséklet, ami a vízminőség romlásához vezet
tavak természetes vízutánpótlása kisebb lesz, és nő a párolgás mértéke is
a kevés csapadékból adódóan a beszivárgás hiánya miatt a felszín alatti vizek szintje süllyed
a villámárvizek gyakorivá válnak az egy helyen nagyon rövid idő alatt lezúduló csapadék miatt.
a mezőgazdaság kiszolgáltatottá válik a szélsőséges időjárásnak

Ebben a változó helyzetben a mezőgazdaság helyzete kettőssé vált vízgazdálkodási szempontból, ugyanis a klimatikus viszonyok megváltozásával egyre fokozottabb vízkivételre szorul, miközben gazdasági és környezetvédelmi szempontból egyre inkább a fenntartható, átgondolt és legális vízhasználatot lehetővé tevő technológiákra lenne szüksége.

A felelős mezőgazdasági vízgazdálkodásra az éghajlatváltozás negatív következményeivel való küzdelemben több nemzetközi fórum és szervezet is felhívta már a figyelmet. (Például az ENSZ által 2015-ben elfogadott fenntarthatósági keretrendszer (Agenda 2030)). Az Európai Unióban a vízminőséget és a rendelkezésre álló vízmennyiséget javító mezőgazdasági gyakorlatok megváltoztatását elsősorban az EU Víz Keretirányelve, valamint a Közös Agrárpolitika keretei igyekeznek ösztönözni és szabályozni. Legutóbb az uniós agrárminiszterek informális tanácskozása és a G20-ak agrárminiszteri találkozója is sürgette a mezőgazdasági termelés és vízfelhasználás fejlesztését a világ növekvő élelmiszerszükségletének, illetve a vizek minőségi és mennyiségi rendelkezésre állásának biztosítása érdekében. Magyarországon a Nemzeti Vízstratégia (Kvassay Jenő terv) iránymutató a témában.

Miért van kulcsszerepe a fenntartható vízgazdálkodásban a mezőgazdaságnak?

Világviszonylatban a mezőgazdaság felel az éves vízhasználat közel 70 százalékáért, jelentős hatást gyakorolva ezzel az édesvízkészletek minőségére és rendelkezésre állására. Ez az arány Európa esetén kisebb csupán 50%. Ez azt jelenti, hogy ha a mezőgazdasági vízgazdálkodás fenntarthatóvá válna a következő években, évtizedekben, akkor ez hatalmas lépés lenne globális szinten az emberiség számára.

Mi a megoldás?

A melegebbé, szárazabbá váló éghajlat következtében a növénytermesztésben az öntözés jelenthet megoldást. Azonban ez az irány veszélyes is lehet, hiszen növeli a vízfelhasználást, felgyorsíthatja a rendelkezésreálló vízkészletek csökkenését, csökkentheti a talajvízszintet, stb. Vagyis az öntözés, akkor valós és helyes megoldás, ha fenntartható vízgazdálkodáson alapul, ami azt jelenti, hogy a természetes vízforrásokból (csapadék, folyók, csatornák, stb.) származó vízkészletet felhalmozzuk, tároljuk a tényleges felhasználásig, eközben a veszteségek minimalizálására törekszünk (pl.: párolgás csökkentés, szigetelt (műanyag fóliával/lemezzel bélelt), épített víztározó, hogy a víz ne szivárogjon el, stb.). Ehhez víztakarékos öntözési technológiák és infrastruktúrák fejlesztése szükséges, hiszen ezek jelentős szerepet játszanak a vízkészletek felhalmozásában, megtartásában, célszerű felhasználásában és minőségi javításában is. Ehhez kapcsolódva a fenntartható mezőgazdasági vízgazdálkodási módszerek fejlesztésére és támogatására irányuló célkitűzéseket az ENSZ határozatban is megerősítette (A/RES/70/198).

Hazánk helyzete

Magyarország víznagyhatalomnak számít, azonban a fenntarthatóság irányába nekünk is el kell mozdulnunk, mert már nálunk is érződik az éghajlatváltozás hatása. Változtatni kell a gyors vízelvezetésen alapuló vízgazdálkodási elven, hiszen a víz a nemzet vagyona, meg kell becsülnünk, és lehető leghatékonyabb módon kell felhasználnunk. A vizek visszatartására kell törekednünk, hogy az öntözés vízigénye kielégíthető legyen. Ha ezt nem tesszük, akkor az éghajlatváltozásnak köszönhető hosszabb aszályoknak jelentős kockázata lesz már a közel jövőben a mezőgazdaság számára, és ezáltal élelmiszerbiztonságra is. Szerencsére Nemzeti Vízstratégia foglalkozik ezekkel a problémákkal, és javaslatot tesz a kezelésükre. Már csak az a kérdés, hogy a tervek mikor és hogyan fognak megvalósulni, és milyen fejlesztési támogatások lesznek elérhetők.

Magyarországon a termőterületek csupán 2-3%-át öntözik, miközben az Európai Unióban a termőterületek 6%-át. A világviszonylathoz (21%) képest mindkét szám alacsony, ami leginkább a kedvező európai éghajlatnak köszönhető. Mivel azonban az éghajlati változás már érzékelhető, ezért ez az arány hazánkban és Európa egészét tekintve szinte biztosan emelkedni fog, ami az infrastruktúra és az öntözési technológiák fejlesztését igényli. Az öntözésfejlesztés közvetlen hatásaként megszűnik a csapadék eloszlási bizonytalanságából eredő termelési kockázat, ezáltal növekszik mind az ágazat jövedelmezősége és versenyképessége, mind pedig a termelés intenzitása és az élelmiszerellátás biztonsága.

Ezek alapján jól látható, hogy a fenntartható vízgazdálkodás az egyik legfontosabb témává vált a mezőgazdaságban, amelyet nem szabad figyelmen kívül hagyni, mert aki megteszi az lemarad, és a versenyképességét, gazdaságát veszélyezteti.

A cégünk, az Euro-Matic Kft. felismerte ezt a problémát, és olyan innovatív megoldást kínál a hatékony és fenntartható vízgazdálkodás eléréséhez, amellyel az öntözéshez tárolt víz párolgási vesztesége akár 90%-kal csökkenthető. Hogyan érhető el ez a drasztikus csökkenés? Labdákkal!

A kültéri takarólabdáinkhasználatával a természetes és épített öntözővíztározók felszíne lefedhető (a fedési arány 91%), így a szabad vízfelület minimálisra csökken (kisebb felületen tud a víz párologni), illetve a labdás fedőréteg szigetelő hatásaként más, a párolgást fokozó környezeti tényezők hatása is enyhébb lesz. A labdák telepítése nagyon egyszerű, a folyadék felszínére kell önteni őket, és ott maguktól elterülnek. Nem igényelnek karbantartást, gond nélkül követik a folyadékszint ingadozását, akár egy üres tározóban is lehetnek, amely csak időszakosan van feltöltve. A labdákra 10 év garanciát vállalunk, de a tényleges időtartama ennek a többszöröse, tehát a kültéri takarólabdáink használatával évtizedekre megoldódik a párolgási veszteség problémája.

A párolgáscsökkentés nem az egyetlen olyan terület, ahol hatékonyan lehet alkalmazni a labdáinkat. Számos más célra, szinte bármelyik iparágban alkalmazható, ez a rugalmas folyadékfedési rendszer. Ha többet szeretne megtudni, a termékünkről, akkor kattintson ide: https://euro-matic.eu/hu/hu/termekek/bird-ball/

Az öntözővíztározók esetén óriási előnye még a labdás fedésnek, hogy az algásodásból származó problémák is megelőzhetők vele, hiszen a felszín lefedésével a vízbe nagyon kevés fény jut, ami az algák és más vízinövények számára létfontosságú. Ilyen kedvezőtlen életfeltételek mellett nagy tömegben nem tudnak elszaporodni sem az algák, sem a vízinövények. Ennek eredményeként nem lesz gondja a szivattyúk és szűrők állandó karbantartásával, aminek jellemzően az algásodás volt a legfőbb oka. Az algásodás megszüntetése a vízminőség javulását is garantálja.

A kültéri takarólabdáknak 3 típusa van, amelyek közül a kollégáink segítségével ki tudja választani az Ön számára legkedvezőbb megoldást.