1.) A szerdán bejelentett intézkedés, miszerint nem engedik be Németország területére a mezőgazdasági idénymunkásokat az EU-n kívüli területekről, Nagy-Britanniából és az EU olyan államaiból, ahol a Schengei határátlépési szabályok nem érvényesülnek (Románia, Bulgária). Lengyelországból engedélyeznék az ingázók határátlépését, de ezt ellehetetleníti a lengyel előírás: aki külföldről tér haza, 14 nap ellenőrzött karanténba kell kerüljön – vagyis aki Lengyelországban él, de Németországba járt eddig dolgozni, ez evvel a szabállyal már nem megvalósítható.

A döntés hatalmas felzúdulást és érezhető pánikhangulatot keltett, a Minisztérium megelőző intézkedései ellenére is (lásd a keddi határozatokat a hazai munkaerő munkához juttatását és munkavállalását elősegítő gazdasági intézkedéseket!). Nem csak a zöldség – és gyümölcstermesztés terén jelent a munkaerőhiány leküzdhetetelen problémát (korai zöldségek, spárga, szamóca!), hanem a mezőgazdaság más ágazatai is (pl. a tejtermelésből élő Brandenburg tartományban kizárólag lengyel fejőasszonyok dolgoztak).  Sachsen tartomány minden munkásnak, aki nem megy haza, hanem marad a tartományban és munkát vállal, 40 EURO / nap „helybenmaradási díjat” fizet, ráadásul elhozhatja a családtagjait is, őket 20 EURO / nap összeg illeti meg. 

A jelenlegi felmérés szerint csak a kora tavaszi munkákra 300.000 idénymunkás hiányzik, ez egész szezon alatt ennek több, mint a duplája lehet. A hazai munkaerőt átcsoportosítását segítő internetes portálokra eddig 16.000 ember jelentkezett be, ezekkel a munkavállalókkal leginkább a helyi kisüzemeknek, családi vállalkozásoknak lehet hathatós segítséget nyújtani.

Erős lobbitevékenység indult meg a határátlépést korlátozó rendelet visszavonására.

  1. A politikusok további javaslatai a hazai munkavállalási kedv javítására (ennek élharcosa Joachim Rukwied DBV-elnök):
    1. az ún. Minijob-munkákból (járulékmentesen, mellékállásként végezhető tevékenység, amelynél a havi ill. éves kereset felső határa meghatározott, ha az illető ennél többet keres, akkor már járulékot kell fizetnie a tevékenységéért) származó jövedelem felső határa havi 450 EURO ill. évi 4.500 EURO volt – a javasat szerint ezt a maximált összeget meg kell növelni.
    2. A mezőgazdasági idénymunkásoknál eddig fontos kritérium volt, hogy ezt a tevékenységet ne „hivatásszerűen űzzék”, ami annyit jelent, hogy a munkavállalónak bizonyítottan NE csak ez legyen a létfenntartáshoz szükséges bevételi forrása. Ha ez teljesült, szezononként 115 napig jogosult úgy dolgoznia, hogy a béréből nem vonnak járulékokat, csak a személyi jövedelemadót. Viszont ha egy munkanélküli jelentkezik alkalmi munkavállalóként munkára, nála ez a tevékenység hivatásszerűnek minősül, így elesik attól a könnyítéstől, hogy  járulékmentesen dolgozik. A politikusok javaslata szerint a hivatásszerűség vizsgálatát most el kellene törölni, hogy bevándorlók, munkanélküliek is vállalhassanak ilyen feltételek mellett munkát.
    3. További kedvezmények azok számára, akik jelenleg „részmunkaidős foglalkoztatás”  alatt vannak, vagyis a bérük hiányzó részét nem  a munkaadótól kapják és a hétfői rendeletek értelmében a részmunkaidős foglalkoztatás MELLETT is jogosultak mellékállást vállalni, anélkül, hogy a „részmunkaidős foglalkoztatás”-hoz való jogukat elveszítenék. A további kedvezmények mértékét még nem határozták meg.
    4. Rengeteg szakember nyilatkozott a témában, a leggyakrabban felvetődött kérdés az, hogy lehet-e számítani átmeneti vagy tartós élelmiszerhiányra Németországban. A legtöbben komolyan számolnak evvel. Többen foglalkoztak avval a kérdéssel is, hogy a koronavírus okozta válság milyen hosszútávú hatásokat fejt majd ki. A kialakult helyzetet a 2000-ben fellépő kergemarha-kór illetve a 2011-ben hatalmas gazdasági problémákat okozó E. coli-fertőzés következményeihez hasonlították, csak jóval nagyobb volumenben. 

A probléma egyik oldala csak az, hogy mi történjen az eladhatatlanná (vagy ebben az esetben inkább: munkaerőhiány miatt leszedhetetlenné illetve feldolgozhatatlanná) vált mezőgazdasági termékekkel, tud-e az állam kártérítést fizetni az ilyen helyzetbe került vállalkozásoknak, tud-e árukivonást garantálni stb. 

Messzebb vezet a kérdés, ami a korábbi BSE vagy EHEC-krízisek kapcsán is felmerült már, de most úgy tűnik, világméretűvé válik majd: fenntartható-e az élelmiszerlánc biztonsággal a jelenlegi formájában a világszerte nagyon jelentős különbségeket mutató gazdasági / környezetvédelmi / klímavédelmi / szociális standardok mellett ? Németországban ennek a témának a kidolgozására alakult a „Zukunftskomission Landwirtschaft”, vagyis amolyan „jövőfejlesztési bizottság”Angela Merkel kancellár asszony megbízásából, amely nem csak a mezőgazdasági termelő szervezetek képviselőiből áll, hanem a feldolgozóipar, a környezet- és állatvédők és az élelmiszerkereskedők képviselőit is megszólaltatja. A megoldás mindenképp a helyi termelés, az önellátás megerősítésében, a hozzáadott érték-teremtési lánc lerövidítésében mutatkozik – de hogy pontosan mit is jelentsen a „helyi termelés” legkisebb egysége: egy-egy tartományt ? egy-egy államot ? az Európai Uniót ? – ennek vizsgálata még hosszú utat jelent.

  1. A Bundesrat (tartományok választott képviselőinek gyűlése) március 27-i plenáris ülése megszavazta a Tápanyagutánpótlási előírások („Düngeverordnung”) jelentős szigorítását, ami már évek óta erősen vitatott kérdése a szakmának. Az EU a vízszennyezésről szóló jelentések alapján jelentős büntetéssel fenyegette Németországot, melynek mértéke több százezer EURO lenne naponta. A nitrátterhelés csökkentése végett ezért elfogadták az előterjesztett javaslatot, amely húsbavágó megszorításokat tartalmaz, az agrárszakemberek ellentétes értelmű érvelése ellenére is (csak pár példa: a most meghatározott maximális mennyiségek mellett az elvárt termésmennyiségek elérése lehetetlen. Vannak olyan területek, pl. természetvédelmi területek közelében, ahol emiatt teljesen fel kell hagyni a termesztéssel Illetve ha nem lehetséges a vetésforgóban a zöldtrágyanövények számára tápanyagot kijuttatni, akkor ez a kultúra nem tud fejlődni, az erózió elleni védelem, a megfelelő humusz- és szervesanyag-tartalom biztosítása a főkultúra számára nem biztosított illetve jelentősen megnövekszik a gyomnyomás stb.)

A képviselők egy része elkeseredetten küzd tovább a megszorítások ellen, de egyelőre az egyetlen kedvezmény, amit sikerült elérni, hogy az érvénybe lépés határideje 2020. decemberére tolódott.

2020. március 26.

Tegnap 17 órától lépett életbe Németországban az a rendelkezés, miszerint külföldi munkavállalók nem léphetnek be az ország területére. A megfogalmazás szerint a szabályozás érvényes „minden EU-n kívüli ország munkavállalóira, Nagy-Britanniára, minden olyan EU-tagországból érkezőre, ahol a „Schengen-i határátléptetési előírásokat nem teljes mértékben valósítják meg pl. Románia, Bulgária, illetve olyan országokra, ahol átmeneti, EU-n belüli határellenőrzési kötelezettség lépett érvénybe”. Vagyis minden országból, beleértve a Németországgal határos államokat is, pl. Lengyelország, ahonnan eddig jöhettek alkalmi munkások, ha igazolták, hogy hol fognak dolgozni.

A döntés következményeit még nem taglalták, a Tagesschau azt írta csak röviden, hogy beláthatatlan következményei lesznek a német mezőgazdaságra nézve, ahol eddig 95 %-ban külföldi munkaerővel oldották meg a mezőgazdasági munkákat (szintén a Tagesschau adata). Az előírás pánikot váltott ki a termelői rétegnél, rengeteg az ellenérv, a döntés viszont végleges – én úgy érzem, a keddi minisztériumi döntések már egyértelműen ezt készítették elő (számos kedvezmény a hazai illetve jelenleg már Németországban tartózkodó munkavállaló részére – lásd tegnapi levelem.) Megoldási javaslatként még mindig a hazai munkaerő átcsoportosítását említik más szektorokból (hatalmas médiatámogatással működnek az online portálok, ahova munkaadók és munkavállalók jelentkezését várják, minden forrásból azt lehet hallani: mindenki, akinek nincs munkája és teheti,
jelentkezzen mezőgazdasági munkára, mert különben az élelmiszerellátás súlyos gondjaival kell majd megküzdeni. Illetve szóba került tegnap a Németországban jelenleg menekültként tartózkodó, semmilyen munkavállalási engedéllyel nem rendelkező rétegek foglalkoztatása – de egyelőre említés
szintjén.

2020. március 24.

A Bundesministrium für Ernaehrung und Landwirtschaft (Szövetségi Élelmezésügyi és Földművelésügyi Minisztérium) március 23-i sajtótájékoztatójának írásos anyaga, felelős: Julia Klöckner miniszterasszony

 – Továbbra is fennáll a probléma, hogy a külföldi idénymunkások vagy nem jöhetnek be az országba (Németországgal nem határos országokból), vagy félnek kiutazni, mert hazatérve a hazájukban karantén vár rájuk. Így egyelőre arra törekszik a német állam, hogy olyan intézkedéseket hozzon, amelyekkel elérik, hogy a Németországban jelenlevő hazai, de eddig más területeken foglalkoztatott munkavállalók, illetve már az országban tartózkodó külföldi munkavállalók helyzete minél előnyösebb, könnyebb legyen, hogy megnyerjék őket a mezőgazdasági szektor számára. A következő intézkedéseket tették:

 – A mezőgazdaságot és az élelmiszeripart „rendszerszintű jelentőségűnek” („systemrelevant”)deklarálták hivatalosan, ami egy fontos  jogi fogalom, annyit tesz, hogy az ágazatok működtetése az állam szempontjából kiemelt jelentőségű, azok működésének, infrastruktúrájának fenntartása érdekében – az egészségügyi szabályok betartása mellett – minden lehetőt meg kell tenni.

 – Az eddigi „70 napos szabályt” 115 napra módosították: a mezőgazdasági idénymunkások eddig maximálisan 70 napig vagy 3 hónapig dolgozhattak évente ekként (ha heti 5 napot dolgoztak egybefüggően, akkor max. 70 napig, ha hetente nem 5 napot dolgoztak, akkor max. 3 hónapig), ez a tevékenység a mezőgazdasági idénymunkás számára járulékmentes (de ellenőrzik, hogy a tevékenység nem lehet hivatásszerű, tehát emellett még legyen más jövedelme, ami a megélhetését biztosítja). Tehát most 115 napig dolgozhat valaki járulékmentes bérezéssel mg-i idénymunkásként. Az intézkedés célja: a munkaerők megtartása egy helyen huzamosabb ideig, kiszámíthatóbban, a munkavállalói kedv emelése.

 – Németországban eddig is működött a munkaerőkölcsönzés intézménye, melynek keretében „a kölcsönbeadó a vele kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalót ellenérték fejében  munkavégzésre a kölcsönvevőnek ideiglenesen átengedi, annak bérét a kölcsönbevevő fizeti a foglalkoztatás idejére”, de ezt be kellett jelenteni, előzetesen engedélyeztetni kellett és bizonyítani kellett, hogy csak „alkalmilag, alkalomszerűen” történik, tehát nem tervezetten és ismétlődően. Most ez utóbbi kettő kritériumot eltörölték. Az intézkedés célja: az egyes iparágak közötti szabad munkaerőáramlás miatt a Németországban jelenlevő munkaerő maximális kihasználása.

  • Korábban írtam, hogy Németországban van lehetőség az ún. részmunkaidős foglalkoztatásra („Kurzarbeit anmelden”), ekkor a valamely okból rövidebb munkaidejű foglalkoztatás miatt kiesett nettó bér 60 %-t a Bundesagentur für Arbeit nevű szervezet átvállalja, gyerekes munkavállalók esetén a 67%-t. 

Most azt a könnyítést vezették be, hogy ha valaki épp részmunkaidős foglalkoztatásban van, akkor is nyugodtan vállaljon mellékállást, ennek a mellékállásnak a bevételét nem adják hozzá a főállásban  – de épp „részmunkaidejű foglalkoztatás alatt” ! –  keresett nettó bevételhez addig, amíg az a főmunkaidős nettó bér mértékét el nem éri. Előny = így kapja a főmunkaidős állásából a csökkentett bérét + a Bundesagentur-tól a kiesett bérének 60 vagy 67 %-t „pótlásként” a részmunkaidős foglalkoztatás miatt + kereshet a mellékállásában is nyugodtan, annak bevétele nem azt jelenti, hogy a főállásából származó „részmunkaidős pótlékot” elveszítené. Ez a szabály 2020. október végéig lesz érvényben. Az intézkedés célja: hogy mellékállás vállalására bírják a munkavállalókat a gazdasági könnyítések által.

  • Németországban az az előírás, hogy ha a nyugdíjkorhatár után megy a munkavállaló nyugdíjba, akkor nyugdíj mellett még vállalhat munkát és bármennyit kereshet, de kötelező emelt összegű „öregségi biztosítást” kötnie. Ha a nyugdíjkorhatár előtt megy nyugdíjba, akkor is vállalhat munkát, de az abból származó bevétel nem haladhatja meg az évi 6.300 EURO összeget, különben amennyivel meghaladja, annak az összegnek a 40%-t levonják a nyugdíjából. És emelt ö összegű „öregségi biztosítást” neki is kell kötnie.

Az új rendelet szerint erre az évre vonatkozóan: a 6.300 EURO-s összeget jelentősen meg fogják emelni (még nem konkrét, mennyivel) , tehát többet kereshet a nyugdíj mellé a munkavállaló hátrányok nélkül. 

Ezen kívül eltörlik a kötelező „öregségi biztosítást”. 

Az intézkedés célja: a még munkaképes idős korú munkavállalók mozgósítása.

  • Németországban a jelen szabályozás szerint napi 8 óránál nem lehet tovább dolgoztatni a munkavállalót, kivételes esetek lehetnek, de akkor teljesülnie kell annak, hogy : hat naptári hónap átlagát számolva , vagy 24 héten belül a munkaórák átlagát számolva ez az átlag nem haladja meg a napi 8 óra munkaidőt.

Konkrét változásokat még nem eszközöltek ezen a szabályozáson, de a Szövetségi Munkaügyi Minsztérium meghatalmazást kapott, hogy ha a Polgári Törvénykönyv meghatározott paragrafusa szerint fennáll az egész országra szóló vészhelyzet, saját hatáskörben szabadon módosíthassa, emelheti a megengedett  munkaórák számát. A leendő rendelet maximálisan figyelembe fogja venni a mezőgazdasági termelőmunka zavartalanságának fenntarthatóságát.

  • Azoknak a gazdáknak a földbérleti szerződését, akik a koronavírus-helyzet miatt nem tudják a bérleti díjat befizetni, 2020. június 30-ig tilos egyoldalúan felmondani a földbérleti szerződését.

2020. március 23.

 – Több *online oldal is foglalkozik avval, hogy a termesztőknél felmerült kérdésekre* (munkaadói jogi kérdések, a fennálló szabályozásokról szóló tájékoztatás, pénzügyi kérdések stb.)  azonnali választ adjon. Ezek eddig is létező oldalak voltak, de sokszor előfizetéshez kötötték az elérhetőséget, *most szabadon elérhetőek* és nagyon gyorsan válaszolnak, két példa: TopAgrar online és Agrarheute.com. Így a termesztők nem egyedül küzdenek a problémáikkal, hanem van hova fordulni a kérdéseikkel, ill. mások problémáját is látják.


 – Németországban is szeretnék a vendéglátásban és egyéb szolgáltatóiparban leállás miatt felszabadult munkaerőt átcsoportosítani, illetve vállalkozó kedvű diákokat, háziasszonyokat beszervezni a mezőgazdaságba. *Erre online Job-börzéket *szerveznek, a Facebook / Instragram stb, segítségével, ahogy olvastam, ezek elég hatékonyan működnek. pl. a Süddeutsche Bauer-nevű szervezet már több hete működteti ezt a felületet. *Erre a lehetőségre a helyi média segítségével is felhívják a figyelmet*. Kijárási tilalom nincs még náluk, illetve azt Németországban is biztosítani kívánja az állam, hogy ha valaki tudja igazolni, hogy mezőgazdasági üzemben dolgozik, annak a mozgását mindenképp biztosítják, a* jelen szlogen: „Amit nem vetünk el, azt be sem lehet takarítani!”*


 – A *külföldről beutazó szezonmunkások határátlépési lehetőségét is garantálják*, de csak ha van munkaszerződése vagy megbízólevele, vagy az ingázóknak kiállított „határátlépője”, de ez sajnos csak a Németországgal szomszédos országokra érvényes, ahol tranzit-országokon keresztül érkezne a munkaerő (Románia, Magyarország, Bulgária stb.), ott ez nem működik. Az agrárminisztérium ezért párbeszédet kezdeményezett pár országgal, ahonnan a legtöbb munkaerő érkezne (Julia Klöckner miniszterasszony a témafelelős), hogy *engedélyezze ezen munkaerők repülőgéppel való beszállítását*, de ez szigorú dokumentációhoz lenne kötve, pl. meg kellene adni a beutazó nevét, egyéb személyes adatait, a befogadó üzem adatait, a repülőgép járatszámát, érkezési helyét és idejét. Tehát az nem működne, ahogy a mi szezonmunkásaink csinálják: bejönnek az országba, valahol elkezdenek dolgozni, majd ha jobb bérezési lehetőséget találnak, továbbállnak.


 – Az agrárminisztériumnál több *pénzügyi támogatási lehetőség kidolgozása van folyamatban.* Ami már most is működik és ami inkább a munkavállalók védelme érdekében van: ha a vírusfertőzés miatt az üzem csökkentett üzemórában tud csak működni, bejelentheti az ún. részmunkaidős foglalkoztatást („Kurzarbeit anmelden”), ekkor a kiesett nettó bér 60 %-t a Bundesagentur für Arbeit nevű szervezet átvállalja (gyerekes munkavállalók esetén a 67%-t.) Tehát ha eddig 160 órát dolgoztatták őket 11 EURO órabérért, mostantól már csak 122 órát dolgozhatnak a leállás miatt 11 EURO órabérért, akkor a nettó munkabér-különbség 418 EURO, ennek 60 %-t ill. 67 %-t fizetik ki a munkavállalók részére. A kérelem beadását a munkaadó végzi egy megadott formanyomtatvány segítségével, a feldolgozás online módon történik. *Így akkor is meg tudják tartani a munkaerőt, ha pl. a kisvállalkozás vezetője megbetegszik, a helyettesítés nem teljesen megoldott, mert karaténban van mindenki, de a cseresznyét nemsokára szednikellene stb.*

(források: Spiegel, Topagrar.com, Bayerischer Bauerverband.de, Tagesschau)

gyűjtötte és fordította: Báderné Barakonyi Enikő