Németország rohamosan bővíti cseresznyeültetvényeit, a meggytermő területek azonban drasztikusan zsugorodtak. A világ harmadik legnagyobb importőrénél a belső fogyasztás 50-77 százaléka importból származik. Ez nagy lehetőség nekünk, amivel egészen jól élni is tudunk.
2019-ben 7700 hektárról bő 62 ezer tonna cseresznyét és meggyet szüreteltek Németországban, ami 3,4 százalékos növekedésnek felel meg, sőt, 2007 óta ez volt a legjobb évjáratuk. Az elmúlt tíz évben 30 százalékkal bővült e két csonthéjas termelése. A cseresznye mennyisége csaknem 48 ezer tonnát tesz ki – ebből kicsit jobban ellátott az ország. 10 év távlatában 11 százalékkal tudták növelni a területét, miközben a meggyé 42 százalékkal zsugorodott. Nem csoda, ha az utóbbiból tetemes importra szorulnak.
Németország Kína és Oroszország utána a világ harmadik legnagyobb cseresznye – és meggyimportőre. Ezekből az elfogyasztott mennyiség 50-77 százaléka külföldről származott az utóbbi évtizedben. Tavaly 72 ezer tonnát igényeltek.
A meggyet a magyarok és a lengyelek tudják a legolcsóbban előállítani az EU-ban, innen érkezik az import nagy része, valamint Csehországból. Európán kívüli legnagyobb beszerzési forrásuk Szerbia. Friss gyümölcsként inkább a helyi cseresznyét vásárolják a németek, de ez sincs elegendő mennyiségben. Leginkább Ausztriából, Olaszországból és Spanyoloroszágból szerzik be a hiányzó volument, Európán kívül pedig Törökország a legnagyobb beszállítójuk.
Forrás: agrarszektor.hu
