Együttesen sújtja az alapanyaghiány és a termelési költségek emelkedése a német gyümölcsfeldolgozókat.
Megkongatta a vészharangot a német gyümölcsfeldolgozókat is tömörítő, mintegy 20 ezer embert foglalkoztató BOGK (Bundesverband der Obst-, Gemüse- und Kartoffelverarbeitenden), mivel a 2024-es évben a belföldi gyümölcstermés katasztrofálisan alacsony szintet ért el: az alma, a meggy, a szamóca és más bogyós gyümölcsök termése átlagosan harmadával maradt el a várakozásoktól. A meggy esetében 60% körüli volt a terméskiesés mértéke egy átlagos évhez képest, de Lengyelországban, Magyarországon, Görögországban, Spanyolországban és Olaszországban is kevesebb termett a szokásosnál.
Az alapanyaghiány oka a rendkívül kedvezőtlen időjárás: Németországban és Észak-Európában a tavaszi virágzás idején bekövetkezett erős fagyok tizedelték meg a termést, míg Dél-Európában az év elején a túlságosan hideg, később pedig a forró és száraz időjárás csökkentette a hozamokat. Ennek következtében a mediterrán térségben elegendő mennyiségű őszibarackot és kajszit szüreteltek ugyan, de a gyümölcsméret elmaradt a szokásostól, és jelentős részben a minősége is túl gyenge volt ahhoz, hogy lekvárnak vagy gyümölcskonzervnek lehetett volna feldolgozni.
A szűkös gyümölcskínálat miatt a frisspiacon is emelkedtek az árak, amit a fogyasztókat a vásárlások visszafogására ösztönözte. Ezért a négy nagy német élelmiszer-kiskereskedő lánc, amelyek együttesen a piac mintegy 80%-át fedik le, a végsőkig tartó árcsökkentést követelt a beszállítóktól.
Fentiek következtében a német lekvár- és gyümölcskonzerv gyártóknál egyre nagyobb a szakadék a feldolgozási költségek és az árbevétel között, hiszen kevesebb nyersanyag áll rendelkezésre, drágábban, az árakat pedig nem lehet egy bizonyos szint fölé emelni. A nagy kérdés, hogy a kereskedelemben van-e elegendő pufferhatás a hiány áthidalására, ellenkező esetben valós a veszély, hogy kínálati hiány alakulhat ki.
A cikkhez szemlézett írások:
