Apáti Ferenc elmondta, hogy az aszályos ősz és tavasz egyetlen mezőgazdasági kultúrának sem kedvez, ugyanakkor a szamócát kevésbé érintette, mivel az ültetvényeket öntözik.
A magyar szamóca fogyasztói ára áprilisban kilogrammonként 2000-4000 forint között mozgott, míg a spanyol és görög importgyümölcs – mint minden évben – ennél jóval olcsóbban volt kapható. A vásárlók a magyar szamóca árának csökkenésére májusban, az alacsonyabb termelési költségű, szabadföldi szamóca megérkezésével számíthatnak. A napsütéses és kiegyenlített hőmérsékletű kora tavaszi időszaknak köszönhetően idén nagyon jó ízű termés áll a fogyasztók rendelkezésére – tette hozzá.
A magyarországi szamócatermő terület 40-50 százalékát teszi ki a szabadföldi termesztés, amelynek hektáronkénti termelési költsége évente 5-10 millió forint, míg hajtatott (fóliás) termesztés esetén akár 15-40 millió forint is lehet, ez az oka, hogy a korai, hajtatott termesztésből származó szamóca drágább.
Az alelnök szerint magas a gyümölcs termelési kockázata, mivel termesztése sok munkával és nagy tőkebefektetéssel jár. Emellett jövedelmezősége is alapvetően az elért hozamoktól függ, mivel az értékesítési ár egy-egy termelő által érdemben nem befolyásolható. A megfelelő jövedelmezőség eléréséhez hektáronként szabadföldi körülmények között 10-15 tonna, fóliában pedig 20-30 tonna hozam szükséges, amely magas fokú technológiai precizitást és szaktudást, illetve nagyon jelentős mennyiségű munkaerőt igényel, ez utóbbi hiánya azonban egyre inkább jellemző a szektorra.
Magyarországon a termelés jelentős része a Szentendrei-szigeten, Nagykőrös-Lajosmizse-Nyársapát, valamint Szatymaz-Zsombó térségében folyik, egyre többen állítják elő termesztő berendezésben a szamócát.
A témával kapcsolatban bővebben itt olvashat.
