VP AKG, illetve a VP ÖKO támogatások esetében a tápanyaggazdálkodási-tervet szeptember 30-ig – amennyiben az adott növénykultúra betakarítására szeptember 30-át követően kerül sor, úgy a betakarítást követően 30 napon belül – kell elkészíteni.
Amennyiben az érintett táblán a tápanyag-gazdálkodási tervben tervezettől eltérő gazdálkodás valósul meg, akkor az eltérést a gazdálkodási naplóban dokumentálni kell és a tápanyag-gazdálkodási tervet is módosítani szükséges. A tervet a VP AKG esetében a talajvizsgálati eredmények, valamint – amennyiben releváns – a levélanalízis eredménye alapján kell elkészíteni. VP ÖKO pályázat nem követeli meg a talajvizsgálat meglétét, így itt egyszerűsített mérlegszámítási módszer alkalmazható, figyelemmel a nitrátrendeletben szereplő Helyes Mezőgazdasági Gyakorlatban megfogalmazott határértékekre.
A tervben meg kell határozni a kijuttatható hatóanyag hektáronkénti maximális mennyiségét, a kijuttatandó anyagok típusát (műtrágya, szervestárgya, egyéb termésnövelő anyag) és műtrágya esetén az N, P, K elemre, míg szervestrágya esetén az N elemre vonatkozó kijuttatható hatóanyag hektáronkénti maximális mennyiségét. Amennyiben az adott évben ugyanazon táblán egymást követően több növénykultúra kerül termesztésre, minden növénykultúra esetében külön tápanyag-gazdálkodási tervet kell készíteni. A keverékek egy növénykultúraként veendők figyelembe.
Ne felejtse el, hogy a VP AKG esetében 5 évnél nem régebbi talajvizsgálati eredmények szükségesek, így a talajminta vizsgálat folytonosságára is ügyelnie kell! Az AKG esetében a folytonossághoz elégséges a pályázat melléklete szerinti laboratóriumi nyilatkozat is. Azonban tekintettel arra, hogy az AKG területeken a nitrátrendelet előírásait is alkalmazni kell, így a laboreredmény megléte nélkül – arra alapuló számítást követően – juttatható ki csak műtrágya adott területre!
A kötelezettségen túl is fontos elem a gazdálkodásban talajaink ismerete, hiszen a talajvizsgálatok költségei többszörösen megtérülnek, hiszen a vizsgálati eredmények alapján végzett tápanyag-visszapótlás javítja termesztett növények mennyiségi és minőségi mutatóit, a termés biztonságát, egészségesebb állományt biztosít, racionalizálja a műtrágya-felhasználást. Összességében nagyobb a nyereség.
Figyeljünk a mintavétel helyességére, hiszen az az alapja a megfelelő tápanyag-gazdálkodásnak! Tilos talajmintát venni: szántóföldi kultúra esetén a tábla szélén 20 m-es sávban, a forgókban, szalmakazlak helyén, műtrágya, talajjavító és szervestrágya depóniák helyén, állatok delelő helyén. A mintavétel optimális időpontja a termés betakarítása után, de még trágyázás előtt. Mintavételre alkalmas időpont még a trágyázástól számított legalább 100 nap eltelte után, a szervestrágyázást követő 6 hónap elteltével.
Forrás: nak.hu
