Néhány gondolat a mezőgazdasági termelők és termelői szerveződések lehetőségeiről a „régi” és „új termékdíj” rendszerében.
Fontos először is egy-két fogalmat tisztázni, hogy gyorsan eligazodjon az útvesztőben az, aki még csak most szembesül vele, hogy lehetséges kötelezetté vált már réges-rég a zöld adók tekintetében, és keresi az utat az adminisztrációs terheinek csökkentésére. A továbbiakban arról lesz szó, hogy miként tudják jogszerűen rendezni a gazdálkodók kötelezettségeiket mezőgazdasági termelői szerveződéseken keresztül.
Mik ezek a termékdíjak?
Valójában termékdíjnak a környezetvédelmi termékdíjat hívjuk (KTD), ami régebb óta létezik itthon. Az újabb rendszerelem a hazai hulladékgazdálkodásban a kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) intézménye, de a köznyelvben folyamatosan terjed az „új termékdíj” kifejezés, ami nem teljesen helyes: kérjük, próbálják meg az érintettek megszokni, és alkalmazni a pontos szakkifejezéseket.
Mi a mezőgazdasági termelői szerveződés?
Természetesen erre is van jogszabály, mégpedig a 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet. Mind az EPR (kiterjesztett gyártói felelősség), mind a KTD rendszerben ugyanaz az uniós szabály határozza meg a jogalapot, azonban a felkészültebbek számára feltűnhet, hogy a Termékdíjtörvényben (Ktdt- 2011. évi LXXXV. törvény) még a 1234/2007/EK rendelet szerepel. Ezt már 2014-ben hatályon kívül helyezte az 1308/2013/EU rendelet, így érdemes erre figyelni, és a frissebb jogforrást olvasni és értelmezni. Az állami elismeréssel rendelkező szervezetekről bővebb információt a KAP pályázati portálon találhatnak.
Volt régen is átvállalási lehetőség?
Igen, volt. A Termékdíj törvényben (2011. évi LXXXV. törvény- KTDT) jelenleg is szerepel. Azt viszont hozzá kell tenni, hogy a gazdálkodók többsége régebben valószínűleg nem kellett, hogy foglalkozzon ezzel a jogszabályhellyel, mert nem is vált kötelezetté (feltehetően nem foglalkoztak a tárgyi hatály alá eső termékek gyártásával). KTD fizetési kötelezettsége a mezőgazdasági termelőnek leginkább akkor lehetett, ha külföldről szerezte be a kötelezett terméket, ekkor viszont régen még választhatták az átalányfizetés lehetőségét, ami mára már megszűnt.
A termelői szerveződések átvállalási lehetősége az EPR-t szabályozó kormányrendeletbe (80/2023. Korm. rendelet) is bekerült pótlólagosan, néhány hónappal a kihirdetés után.
Termelőként miért lennék érintett az EPR rendszerben? Nem is vagyok gyártó!
Az EPR-t szabályozó kormányrendeletben csomagolás esetén a gyártó fogalma nem a zacskó, doboz, rekesz stb. tényleges gyártóját (csomagolószer gyártóját) takarja. Itt a gyártó meghatározása arra vonatkozik, akinél ezekből az áru tartására, megóvására, átadására, átvételére, szállítására, valamint bemutatására való tényleges csomagolás keletkezik. Általában ezt úgy mondjuk, hogy aki beleteszi a termékét (a csomagolóeszközbe). Fontos, hogy ez előrecsomagolt termékek esetén van így, a fogyasztó számára az értékesítés helyén (pl. piacon) megtöltésre tervezett és szánt csomagolószer esetén a csomagolószer gyártója a kötelezett.
Mi a minimális adattartama egy átvállalási szerződésnek?
A kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettség átvállalása esetén az átvállalási szerződésnek legalább
- a) a szerződő felek nevét, címét, adószámát,
- b) a körforgásos termék megnevezését, KF kódjának 1–6 karakterét,
- c) az átvállalás jogcímének jogszabályi helyét és
- d) az átvállalás időszakát kell tartalmaznia.
Ne feledjék, hogy a fent leírt átvállalás a vonatkozó jogszabályokban opció, és sok termelő esetén bizony fokozott adminisztrációs terhek viselésével, pénzügyi kötelezettséggel és új erőforrások mozgósításával jár az átvállaló szervezet részéről. Kérjük ezért, hogy elsősorban saját termelői közösségeiken belül tájékozódjanak a lehetőségről!
A cikkhez szemlézett írások:
