Farkas Sándor az országos aszályhelyzet miatti kormányzati döntésről tartott sajtótájékoztatón elmondta: 2019-től március 1-jétől október 31-ig tart az öntözési idény az eddigi április 15-től szeptember 30-ig terjedő időszak helyett, igazodva a klímaváltozáshoz és a gazdálkodók igényeihez.

Hozzátette: öntözési idényben az alapdíj 70 százalékát átvállalja az állam 2019-ben, a gazdáknak 30 százalékot kell megtéríteniük. A jelenlegi módosításnak köszönhetően két és fél hónappal meghosszabbodik az az időszak, amelyben a gazdák kedvezményesen juthatnak öntözővízhez – közölte.

Az Agrárminisztérium kezdeményezésére a jelenlegi rendkívüli szárazságban a vízgazdálkodásért felelős belügyminiszter már április 1-jétől meghirdeti a tartósan vízhiányos időszak kezdetét – jelentette be Farkas Sándor. Így ekkortól a gazdálkodóknak nem kell vízkészletjárulékot fizetniük sem az öntözési, sem a halgazdálkodási és rizstermelési vízhasználat mennyisége után – mondta, hozzátéve: az elmúlt két hétben történt vízkivételekhez kapcsolódóan pedig a vízkészletjárulék összege 20 százalékkal csökken. Kiemelte: mindez komoly könnyítés a mezőgazdasági termelők számára a jelenlegi kritikus vízhiányos időszakban és erősíti a kormány eddigi intézkedéseit az öntözés hazai feltételeinek javítása érdekében.

Farkas Sándor kitért arra is, hogy az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai szerint télen a csapadékmennyiség 26 százalékkal elmaradt az elmúlt évtizedek átlagától. Ezen belül is 2019 februárban csupán 40 százaléka hullott a várt csapadéknak – számolt be.

Hozzátette: tavaly augusztus óta  az Alföld jelentős részén érdemleges mennyiségű csapadék nem esett.

A klimatikus viszonyok változása miatt egyre gyakrabban fordul elő aszály tél végén és kora tavasszal, ami kedvezőtlen a mezőgazdasági termelésben. A tartósan vízhiányos állapot befolyásolja a növények életfolyamatait, fejlődésük, termésképződésük lelassul és amennyiben ez hosszabb ideig fennáll, visszafordíthatatlan károsodást okoz a növényekben – tájékoztatott.     Az idei aszály jelentős kárt okozott a káposztarepcében, az őszi vetésű gabonafélékben és a takarmánynövényekben – jelezte.

Az elmúlt negyven évben arra nem volt példa, hogy öntözni kelljen az Alföldön az év ezen időszakában, az öntözési idény általában április közepén, májusban kezdődött Magyarországon, de az igazi öntözési időszak nyárra esik- mondta.

Forrás: http://www.kormany.hu/hu/foldmuvelesugyi-miniszterium/parlamenti-allamtitkarsag/hirek/meghosszabbitjak-az-ontozesi-idenyt

Az öntözési idény módosításáról szóló rendelet (A belügyminiszter 10/2019. (III. 29.) BM rendelete a mezőgazdasági vízszolgáltató művek üzemeltetéséről szóló 2/1997. (II. 18.) KHVM rendelet módosításáról) A Magyar Közlöny 2019. évi 53. számában IDE kattintva olvasható.

„ A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (8) bekezdés e) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 40. § (1) bekezdés 25. pontja szerinti feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

  1. § A mezőgazdasági vízszolgáltató művek üzemeltetéséről szóló 2/1997. (II. 18.) KHVM rendelet 6. § (5) bekezdésében az „április 15. napjától szeptember 30. napjáig” szövegrész helyébe a „március 1. napjától október 31. napjáig” szöveg lép.
  2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.”

Forrás: Magyar Közlöny, 2019. év, 53. szám