Az árprognózis a FruitVeB-nek mint szakmaközi szervezetnek jogszabályban biztosított joga és lehetősége, illetve megítélésünk szerint szakmai-erkölcsi kötelessége, felvállalva az ezzel együttjáró nézeteltérések kialakulásának lehetőségét is. Ennél fogva a piaci transzparencia növelése érdekében – a külön közzétett termés- és piaci prognózisra alapozva – a FruitVeB árprognózist is megjelentet. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az árprognózis mindössze tájékoztató jellegű információ, becslésen alapszik, ezáltal bizonytalansággal terhelt, továbbá semmilyen módon nem kötelező érvényű, egyik piaci szereplőt sem köti a piaci áralkuban. Mivel a FruitVeB-nek tagjai termelők, TÉSZ-ek, kereskedők és feldolgozók egyaránt, a prognózis a vevői és eladói oldal jelenlegi álláspontja és várakozásai közötti középút megtalálására törekszik, így pontosan egyetlen fél szubjektív álláspontját sem tükrözi vissza. A tényleges piaci árak a piaci szereplők közötti alkuban dőlnek el! A tévedés jogát és lehetőségét fenntartjuk!
Az árprognózis a belföldi piacon értékesített, I. osztályú, konzervipari és fagyasztóipari alapanyag ÁFA nélküli (nettó) árára vonatkozik, illetve nagyobb árutételekre és a „hazai feldolgozó üzembe beszállítva” paritáson értendő. (Megjegyzendő, hogy a települések helyi felvásárló pontjain az árak ennél 30-50 Ft/kg-mal is alacsonyabbak lehetnek. A Németországba kiszállított tételek ára – „vevőhöz kiszállítva” paritáson, a plusz költségek és a nyitva szállítás plusz kockázatai miatt – ennél általában 40-60 Ft/kg-mal magasabb.)
A már közzétett termés- és piaci prognózis szerint a feldolgozók késztermék-készletei alapján – az elérhető információkra alapozva – egy „egyensúlyi állapothoz” közeli helyzet látható. Az átlagosnál gyengébb (a tavalyinál jóval gyengébb) lengyel és magyar termés azonban a keresleti piacot erősíti. Az árak alakítása szempontjából a magyar és lengyel terméssel összefüggő kilátások, várakozások tartják legnagyobb bizonytalanságban a piaci szereplőket, a helyzet ugyanis – különös tekintettel a várható lengyel termésre – meglehetősen zavaros és nehezen átlátható. Segítene a tisztán látásban az is, amennyiben rendelkeznénk információkkal a május 15-ig kötelezően megkötött szerződésekben rögzített árakról, de ezzel összefüggő ismeretek birtokában nem vagyunk. Erősen valószínűsíthetők a következők:
- A hazai piaci viszonyok és piaci árak alakítására vélhetően a legjelentősebb hatással a lengyel kereslet intenzitása lesz (legfőképpen a fagyasztott meggy alapanyag iránt), ami pedig a várható, illetve realizált termésük függvénye, de e tényező – három héttel a szüretük kezdete előtt is – jelenleg nagyon nehezen becsülhető.
- Hasonlóképpen jelentős piacbefolyásoló tényező lesz, hogy hogyan alakulnak majd hazánkban a tényleges szüretelt mennyiségek, amire pontosan csak az egyes fajták tömeges betakarításának megkezdése után derül fény. A termésbecslések ugyanis az ültetvényekben jelenleg látható optikai képen alapszanak, ami a gyümölcsök pontosan nem látható fajsúlya, valós darabszáma, stb. alapján hozzávetőlegesen +/- 10-15%-os bizonytalansággal terheli a becslést, jóllehet egy, az ideihez hasonló gyengébb termés esetén 10-15%-os terméstöbbletnek vagy terméscsökkenésnek is van érdemi hatása a piaci árakra.
Abból kell kiindulni, hogy az elmúlt 10 évben a nettó 80 és 260 Ft/kg között mozgott a feldolgozóipari alapanyagnak szánt, belföldön értékesített meggy – fenti peremfeltételek mellett értendő – nettó értékesítési átlagára, tehát ez tekinthető a piacon kialakult „szokásos” árintervallumnak. Az árcentrum (sokéves átlagár) a 160 Ft/kg magasságában alakul, így ezt tekinthetjük annak az „egyensúlyi árnak”, melyet a termés- és piaci prognózisban kifejtett „egyensúlyi állapotnak” megfelelő helyzetben kíván a piac fizetni a meggyért.
A termés- és piaci prognózisban részletezett európai kereslet-kínálati viszonyok alapján mindenképpen (kb. 15-30%-kal) az egyensúlyi ár fölötti induló árat várunk a szezon elején, amiben benne foglaltatik az is, hogy a korai érésű, első főfajtánk (Érdi bőtermő) esetében a helyzethez mérten elfogadható termést várunk. Bár – az első betakarításokról érkező negatív hírek alapján – még e fajta termése tekintetében se zárhatók ki negatív meglepetések, ami az árak felfelé mozdulásának valószínűségét növeli. A szezonkezdet után az árak további alakulását megítélésünk szerint a következő főbb tényezők fogják meghatározni, időben akár nagyon gyors és hirtelen mozgásokkal is:
- A lengyel kereslet intenzitása: jelenleg nem becsülhető pontosan, de úgy tűnik, hogy fagyasztott meggy készleteik és idei termékilátásuk okán a 2018. évinél jóval nagyobb érdeklődést fognak mutatni a magyar meggyre, ugyanakkor nem valószínűsíthető olyan intenzív jelenlétük sem, mint 2017-ben. A 2017. évihez hasonló vagy ahhoz közelítő jelenlétük jelentős mértékben emelheti az árakat, míg lanyhább érdeklődés esetén (mint 2018-ban) elhanyagolható lesz az árbefolyásoló szerepük. Ennek részletesebb latolgatásába nem bocsátkozunk, mert ugyan lengyel érdeklődés már jelen van a piacunkon, de megkötött üzletekről és kialakult árakról eddig nincs tudomásunk. E kérdésben néhány nap leforgása alatt sokat tisztulhat a – jelenleg zavaros – kép.
- A késői érésű főfajták (Újfehértói fürtös, Kántorjánosi, Debreceni bőtermő, Petri) valós szüretelt mennyisége, ami jelenleg – a fentebb kifejtett bizonytalanságok miatt – nehezen prognosztizálható, a tényleges mennyiségek a betakarításkor dőlnek el. Amennyiben a ténylegesen szüretelt mennyiségek gyengének bizonyulnak, akkor nem zárható ki, hogy e fajták szüretének kezdetén – az Érdi bőtermő végén/után – akár egy jelentősebb áremelkedés is bekövetkezik a piacon (főleg, amennyiben ez időben egybe fog vágni a lengyel kereslet „megérkezésével”). A jelenlegi várakozásoknál nagyobb termés viszont visszafoghatja az árak emelkedését. Hangsúlyozni kell azonban, hogy mindkét irányú mozgást hatásában felülírhatja a lengyel kereslet intenzív vagy renyhe jellege, továbbá még az Érdi bőtermő várt mennyiségeiben is vannak bizonytalanságok.
- Az időjárás és ezzel együtt a szüret előrehaladásának alakulása: a kánikulai időszakok valamelyest „összetolhatják” a termést, ami rövidebb időintervallumokban növelheti a kínálatot és fékezheti az árakat, avagy ezzel ellentétesen a csapadékos és/vagy hűvös idő (illetve esetleges növényvédelmi problémák miatti terméskiesés) mérsékelheti az időszakos kínálatot. E hatások akár nagyon rövid, pár napos időtávokban is érdemben mozgathatják az árakat negatív és pozitív irányba egyaránt.
Amennyiben e három fő tényező a magyar meggy iránti kereslet érdemi növekedése és/vagy a kínálat (szüretelt mennyiségek) érdemi csökkenése irányába hat, akkor a helyzettől függően tartósabban vagy időszakosan felfelé modulnak el az árak a piacon, ami a hatásoktól függően lehet akár jelentősebb mértékű is, illetve időben bekövetkezhet nagyon gyorsan is. A prognosztizált „induló ársáv” érdemi csökkenésére nem számítunk a szezonban (ehhez ugyanis az kellene, hogy a vártnál jóval nagyobb legyen a végeredményben realizált magyar és lengyel termés), de nem teljesen kizárható szcenárió az induló árak nagyságrendjének tartósabb fennmaradása sem. Megítélésünk szerint a fenti tényezők közül a lengyel kereslet intenzitása hathat legnagyobb mértékben a hazai árak alakulására, de e hatás jelenleg megbecsülhetetlen.
A fentieknél konkrétabb árprognózisba – a helyzet bizonytalansága miatt – nem megyünk bele, de mivel, főleg a szezon elején, illetve első felében a piaci viszonyok akár gyors és jelentős változásaira is lehet számítani, a következő napok, illetve hetek piaci történéseit folyamatosan figyelemmel kísérjük, és a piaci szereplők egzakt tájékoztatása érdekében minden új információt rendszeresen közzétesszünk, ezzel segítve a tisztánlátást. Jelentéseinket kövesse nyomon a www.fruitveb.hu honlapon!
Budapest, 2019. június 13.
FruitVeB
