A csaknem egy hetes hidegbetörés kedd hajnalban okozta a legnagyobb károkat a lengyel gyümölcsösökben, és ezúttal jelentős almatermesztő körzetek sem úszták meg a fagyokat.
A Lengyel Meteorológiai Szolgálat április 15. körül kezdte el kongatni a vészharangokat egy igen jelentős, bőven fagypont alatti éjszakai minimumhőmérsékleteket hozó hidegbetörésre figyelmeztetve. Mindezt úgy, hogy a lengyel gyümölcsültetvények a szokott fenológiai fázisuknál körülbelül három héttel jártak előrébb – április közepén bőven virágzott már a cseresznye, ami általában május elején kezdődik csak meg.
A szakemberek nem tévedtek: április 18-án, csütörtök hajnalban egész Lengyelország területén intenzív lehűlést mértek, helyenként mínusz 2°C körüli értékekkel. Az almából évente 140 ezer tonna körül termelő Kis-Lengyelország (Małopolska) és az 500 ezer tonnás Lódz vajdaság szenvedte meg legjobban ezt a hajnalt, de a többi jelentős almatermesztő régió (Mazóvia, Lublin és Szentkereszt) ekkor még megúszta a súlyosabb károkat.
A következő napokban enyhébbek voltak a hajnalok, egészen a hétfőről-keddre virradó éjszakáig. Április 23-án hajnalban Kis-Lengyelországban mínusz 5,3°C-ot, Lublinban mínusz 2,7°C-ot mértek az állomások 2 méteres magasságban, talajszinten pedig a mínusz 7-8°C sem volt ritka.
A legalacsonyabb hőmérsékleti értékeket Szilézia, Szentkereszt, Kis-Lengyelország és Lublin térségében mérték a szinoptikus állomások (pirossal jeleztük a fenti ábrán). Az óránként egyszerre rögzített adatok szerint ijesztő gyorsasággal süllyedt a hőmérséklet, mivel a gyakorlatilag teljesen felhőmentes égbolt semmilyen hőt nem vert vissza. Ebben a régióban koncentrált, jelentős volumenű almatermesztés folyik, és a gazdák igyekeztek is védekezni. Szemtanúk szerint a hatékony védekezést csaknem lehetetlenné tette a gyenge vagy teljesen hiányzó inverziós réteg: a fagyvédelmi gyertyák füstje nem oszlott szét a fák között vagy felett, hanem egyenesen az égbe szállt, nem végezte el feladatát. Sandomierz és Lublin környékén a pont ebben az időszakban virágzó gyümölcsösök valószínűleg súlyos károkat szenvedtek, és mivel a fagyos időszak a régió nagy részén több órán keresztül kitartott, a zöldségekben is lesznek károk, még a takarótextil alatti állományokban is. Ez már csak azért is igen valószínű, mert nem ez volt az első fagyos este ebben a délkelet-lengyelországi régióban, bár a többi éjszakán azért nem volt ennyire hideg.
Óriási szerencséje Mazóvia (évi 2 millió tonna alma, itt található a Visztulához közeli Grójec-Warka termőtáj) és Lódz (500 ezer tonna alma) vajdaságoknak, hogy a hétfőről-keddre virradó éjszakán beborult az ég, és az erős felhősödés miatt Mazóviában egyáltalán nem fagyott, Lódz környékén pedig mínusz 1°C körül megállt a hőmérséklet csökkenése a hajnali órákban.
A szerda és csütörtök már nem hozott jelentős fagyokat a fontosabb gyümölcstermesztő körzetekben, és bár péntek hajnalban még csipkedhet a fagy, kijelenthető, hogy a hidegbetörésnek nagyjából vége. A mérleg: a legfontosabb vajdaságnak számító Mazóvia minimális termésveszteséggel úszta meg ezt az időszakot, de az összes többi jelentős vajdaságban lesznek károk, valószínűleg Lublin és Sandomierz, valamint Kis-Lengyelország (Kielce környéke) körzetében a legsúlyosabbak, és az is bizton kijelenthető, hogy Lódz környékén sem lesz rekordtermés.
A cikkhez szemlézett írások:
Przymrozki znowu okazały się dotkliwe dla sadowników
Kapcsolódó cikkek:
Lengyelország: április 25-ig maradnak az éjszakai fagyok
Lengyelország: szerdáról csütörtökre 0-2°C-ra hűlt a levegő a nagy almatermesztő körzetekben
Lengyelország: éjszakai fagyok várhatók a következő pár napban
Lengyelország: a cseresznye extra korai virágzása okoz aggodalmat
